A mohácsi busójárás

A busójárás egy népszokás, a Mohácson és környékén élő emberek farsangi ünnepsége. A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít.

Eredete A legenda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakosok megelégelve a rabigát ijesztő álarcokba öltöztek maguk készített zajkeltő eszközökkel éjszaka csónakkal átkelve a Dunán kizavarták a törököket Mohácsról.

Az öltözet Szőrével kifordított rövid bunda Szalmával kitömött gatya Színes gyapjúból kötött cifra harisnya Bocskor a lábon Derekukon öv vagy marhakötél Marhakolomp Kereplő vagy buzogány Birkabőrcsuklyás álarc

A jankelék A mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busó mellett. A busóktól annyiban különböznek, hogy van egy ronggyal teli zsákjuk. Előfordul, hogy korommal vagy keményebb tárggyal ütögetik a lányokat vagy régebben haragosaikat.

UNESCO 2009-ben a mohácsi busójárás felvették az emberiség szellemi kulturális reprezentatív listájára. Magyarországról elsőként ezt vették fel a listára. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek hirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, kézségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére.

Busócsoportok A busók többsége csoportokba tömörül, de minden évben vannak, akik spontán módon, egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportulásként csatlakoznak a felvonulókhoz. A busócsoportok érintettsége is többszínű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, maszkfaragók, akik alkalmilag más csoportokkal spirituális kapcsolatba kerülnek. A csoportok delegált vezetőjükön keresztül egyeztetnek a város vezetőivel, a szervezőkkel. A csoportok egymás közti rivalizálása egyben folyamatos késztetést jelent a farsangi karneválon való színes és igényes megjelenésre.

Programok A „műsor” fő elemei: a partraszállás, amelynek során a túlparti „Szigetből”- ahogyan a helybéliek mondják, eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. A télbúcsúztató koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

"szőrével kifelé fordítják mind a subákat, madzaggal kötik át, ráfűzve kong a kolompjuk; zúgva-búg a busók nagy kürtje, amott a kereplők vad recsegésétől visszhangzik messze a tájék, mintha pokolból támadt volna az ördögi népség, várja az indítást a busó-had." (Pákolitz István: Busó farsang)