A burgonya növényvédelme

Jelentősége Származása: Újvilág felfedezése, 1500-as években (géncentruma Mexikó, Peru, Chile), Európában a XVIII. században terjedt el. A kenyérgabona után fő népélelmezési növény volt. Írországban burgonyavész a termés nagyrészét elpusztította az 1840-es években – éhínség. Jelenleg Magyarország klímája (utóbbi időben egyre inkább szárazabb) nem kedvez a termesztésének – vízellátás, vírus vektorok felszaporodása. Vetésterülete fokozatosan csökken.

Vírusos betegségek - Y vírus – burgonya leromlása: a burgonya leveleinek fonákán okoz apró, 1-4 mm-es tintaszínű foltokat, a levelek fonákán, az erekben kisebb-nagyobb nekrózisokat, elhalásokat. Tápnövényei: A legnagyobb károkat a burgonya, dohány és paradicsom kultúrákban okozza. Védekezés: A burgonya Y vírusa ellen, mint ahogy más vírusos betegségek ellen is, növényvédő szerekkel nem lehet védekezni. A rezisztens burgonyafajták termesztése a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Az évelő, burgonyaféle gyomok irtása.

Y vírus – burgonya leromlása

Levélsodródás vírus Nagy terméscsökkenést okoz és részben felelős a burgonya leromlásáért a szaporítás során. A beteg tövek kevés, apró gumót kötnek. Tápnövény: minden, a burgonyafélék családjába tartozó gyom-, dísz- és haszonnövény, de legfőképp a burgonya.

Burgonya sztolburos betegsége Kórokozó: Sztollbur fitoplazma. Tápnövény: a sztollbur jó néhány burgonyaféle termesztett növényen ( burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán, dohány ), valamint gyomon is elõfordul (pl. az apró szulák ( Convolvulus arvensis ), vagy a különbözõ herefélék ( Trifolium spp. ) ). 2002-2003-as magyarországi kártétele - járványos méreteket öltött. A forró, száraz nyarak betegsége, a terjesztõ vektorok (kabócák ) egyedszáma és aktivitása nagyobb. Akár 80 %-os termésveszteséget is okozhat és a maradék termés is fonnyadt, gumiszerû.

Baktériumos betegségek Baktériumos barnarothadás (Ralstonia s.) Baktériumos hervadás (Clavibacter m.) Nedves rothadás, feketelábúság (Erwinia c.)

Baktériumos barnarothadás (Ralstonia s.) Tápnövény: A burgonyafélék családjának minden termesztett, gyom és dísznövény tagján megél, többön csak tünetmentes, úgynevezett látens formában. Forró, száraz nyarakon sokszor csak tünetmentes formában jelentkezik. Karantén státuszú kórokozó. Meleg, csapadékos tenyészidőszakban a termés 60 %-át is képes megsemmisíteni.

Baktériumos barnarothadás (Ralstonia s.) Tünete: gumókat és a szárakat elvágva az edénnyalábokban gyűrű alakú, ritkán halványbarna, gyakrabban sötétbarna gyűrű észlelhető, amelyből már enyhe nyomásra is barna nyálkacseppek kitüremkedése észlelhető.

Védekezés: Fémzárolt vetőgumó használata, amely az állam által garantáltan mentes a kórokozótól. A megfelelő tápanyagellátás, elegendő Kálium trágyázással, N- túlsúly kerülése. Baktériumos hervadás (Clavibacter m.) Hidegkedvelő kórokozó, csak Észak-Európában fordul elő. Karantén betegség. A hűvös, csapadékos éghajlat kedvező számára.

Nedves rothadás, feketelábúság (Erwinia c.) Erwinia baktériumfajok (a leggyakoribbak: az E. carotovora ssp. carotovora, E. carotovora ssp. atroseptica, E. chrysanthemi ) mindenütt előfordulnak az európai talajokban. A legnagyobb károkat a nedves, csapadékos tenyészidőszakokban okozzák. Ezek a baktériumok a felelősek a feketelábúságért a szántóföldön és a bűzös nedves rothadásért a raktárakban.

Nedves rothadás, feketelábúság (Erwinia c.)

Tápnövény: Ezek a baktériumok mind polifágok Tápnövény: Ezek a baktériumok mind polifágok. A szántóföldön mindenekelőtt a burgonyát és a különböző gyökérzöldségeket támadják meg. Olyan enzimeket termelnek, amely képes lebontani a növényi szövetek "ragasztóanyagát", a pektint. Ennek következtében a megtámadott szövetek szétesnek. Védekezés: vetésváltás, tárolási körülmények

Gombás betegségek Burgonyavész Burgonyarák Fuzáriumos szárazkorhadás Varasodás Burgonya himlő Alternáriás levélfoltosság

Burgonyavész Kórokozó: Phytophtora infestans Tápnövény: A kórokozó csak a burgonyát és a paradicsomot képes megbetegíteni. Nedvesebb évjáratokban Európa teljes területén okoz járványokat. A gomba szaporodásához és a növénybe való bejutásához folyékony vízre van szükség. Nem igazán szereti a nagy meleget, 30 ° felett visszaszorul, vagy elpusztul. Tünetek: A fitoftóra mind a burgonya növény lombozatán, mind pedig a gumókon okoz tüneteket.

Burgonyavész

Védekezés: Ellenálló, rezisztens fajták termesztése, vegyszeres növényvédelem: kontakt szerek (réztartalmú szerek), tapadóképesség (csapadékos időjárás, öntözés) Bravo – nagy tapadóképességű

A kórokozó a hűvös, csapadékos környezetet kedveli. Burgonyarák Kórokozó: Synchytrium endobioticum Az alacsonyabbrendű gombák közé tartozó kórokozó egy nedves körülményeket kedvelő talajgomba. A burgonyarák karantén betegség. A kórokozó a hűvös, csapadékos környezetet kedveli. Kisebb-nagyobb rákos tumorokat okoz.,

Burgonyarák

Alternáriás levélfoltosság A gomba rendkívül gyakori, lombveszteséget okoz a forró nyári időszakban. A kórokozó a leveleket támadja meg, erőteljes lombkárosodást képes okozni. Ez a lombveszteség új lombozat kifejlesztésére ösztönzi a növényt, amelyhez az asszimilátákat a gumóktól vonja el, ezáltal számottevően csökkentheti a termést. Gyengültségi parazita gomba.

Alternáriás levélfoltosság

Fuzáriumos szárazkorhadás

Varasodás

Burgonya himlő

Kártevői Fonálférgek Burgonyabogár Levéltetvek Drótférgek Vetési bagolylepke lárvája

Fonálférgek CISZTAKÉPZŐ FONÁLFÉRGEK Kártevő neve: Burgonya cisztaképző fonálférgek - Közönséges cisztaképző fonálféreg ( Globodera rostochiensis ) - Sápadt cisztaképző fonálféreg ( Globodera pallida )

Fonálférgek GYÖKÉRGUBACS FONÁLFÉREG Kártevő neve: Gyökérgubacs fonálférgek - Kolumbiai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne chitwoodii ) - Ál kolumbiai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne fallax ) - Szabadföldi gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne hapla ) - Növényházi gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne incognita ) - Jávai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne javanica ) - Homoki gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne arenaria )

Burgonyabogár Kártétele rendkívül látványos, minden levelet, kisebb hajtást felfal, csak a levélnyelek és esetleg a fő erek töve marad meg. A bogár és a lárvái egyaránt károsítanak. A burgonyabogár az a kártevő, amely ellen minden évben rendszeresen védekezni kell. Védekezés: A burgonyabogár elleni védekezés jelenleg túlnyomórész a kémiai növényvédelmen alapul. Vetőgumó csávázása a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó készítményekkel ( mint pl. a Gaucho ) nagyon hatásos az első nemzedék kártétele ellen. Rezisztencia kialakulásának veszélye.

Burgonyabogár

Levéltetvek Tápnövény: Ezeknek az apró rovaroknak nagyon sok tápnövényük ismeretes. Mindegyik faj gazdanövényváltó, egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel váltanak tápnövényt. Téli gazdanövényük fásszárú, a nyári pedig különféle lágyszárú növény. A levéltetvek jelentősége a vírusátvitelben rejlik, amely a burgonya leromlását okozza.

Levéltetvek

Drótférgek Kártevő neve: Drótférgek, Pattanóbogarak ( Agriotes, Athous, Melanotus ) fajok lárvái A lárvák a gyökereken táplálkoznak, a gumókba aknákat, járatokat fúrnak. Alapvetően minőségi kártevők.

Drótférgek

Vetési bagolylepke lárvája Kártevő neve: Mocskospajor, vetési bagolylepke (Agrotis segetum) és egyéb talajszinten károsító bagolylepkefajok lárvái. A talajszinten élő bagolylepkék hernyói általában, így a vetési bagolylepke hernyói is polifágok . A mocskospajor fontosságát minőségi kártételével okozza, a gumókat megrágja, ezáltal azok piaci értéke csökken.

Kémiai védekezés: talajfertőtlenítő szerek és csávázószerek alkalmazása - jó hatékonyságú az első nemzedék ellen. A kártétel észlelésekor lehet, hogy már csak nagy, ellenálló hernyókkal találkozunk. Az éjszaka közepén végzett állománypermetezés - rovarölőszerekkel ( klórozott szénhidrogének, kontakt és mélyhatású szerves foszforsavészterek, piretroidok használhatók fel)

Gyomok Jelentős mértékben csökkenthetik a termés mennyiségét, illetve minőségét. Víz, tápanyag, fény. Tarackos gyom-növény, így pl. a tarackbúza ( Agropyron repens ) olyan hegyes, kemény tarackokat fejleszt, amelyek képesek keresztülnőni a burgonyagumón. Ez a kártétel számottevően csökkenti a burgonya tétel piaci értékét.

A gyomnövények mindezek mellett különböző kórokozók, állati kártevők köztes gazdái is lehetnek. A közönséges apró szulák a sztollbur fitoplazma köztes gazdája. A burgonya növénytermesztési technológiája: ültetés, az első bakhát felhúzása, majd a töltögetéssel a második bakhát kialakítása. A burgonya nagy lombozattal rendelkezik, amelynek szintén jelentős gyom elnyomó hatása van.