Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés

Szükségessé vált a regionális politika Közösségi szinten való kezelése Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Gazdasági fejlődés fokozódásával kialakultak központok és periférkus területek. A Közösség bővülésével eltérő fejlettségű országok kapcsolódtak be. ↓ Szükségessé vált a regionális politika Közösségi szinten való kezelése

Már a RSZ is tartalmazott regionális vonatkozású szempontokat - tartós munkanélküliségű régiók segítésére jött létre a Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) - Európai Beruházási Bank (EIB) - EMOGA Orientációs részlege is támogatta az elmaradott agrárövezeteket.

1973-ban ténylegesen Közösségi szintre került a Regionális Politika 1973-ban ténylegesen Közösségi szintre került a Regionális Politika. ( Thomson – jelentés ) Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 (ERFA, ERDF). Célja az elmaradott mg-i jellegű régiók, valamint a depressziós ipari térségek alkalmazkodásának elősegítése pótlólagos közösség források biztosításával. Tagországok intézkedéseinek koordinációja !

1986 - Európai Egységes Okmány Egységes belő piac kiépítése szempontjából alapvető fontosságú a régiók közötti fejlettségbeli eltérések felszámolása, a közösség egészének harmonikus fejlődése. ↓ Gazdasági és Társadalmi Kohézió Eltérési szintek:fejlettségben, életszinvonalban erős vagy gyenge kohézió Konvergencia vagy divergencia

Az EU 254 regiójában adódó fejlettségbeli különbségek ( a 2004 évi bővítés idején ) GDP EU-ban = 100 % London belvárosában: 315 % Lengyelország „legsze- gényebb” városában: 32 %

1988-as reform A strukturális politika támogatásának a középpontjába a régiók kerültek, az intézkedési területek és beavatkozások szélesítése, a felhasználható alapok közötti koordináció erősítése, 5 célterület megfogalmazásával a prioritásokat is kijelölték Elmaradott térségek strukturális alkalmazkodását és fejlődését kívánták elősegíteni. Olyan régiók ezek ,ahol a vásárlóerő-paritáson számolt GDP a közösségi átlag 75%-a alatt található. Iparilag hanyatló, recesszió által érintett területek szerkezet- átalakítása

Tartós munkanélküliség megszüntetése, munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése. Munkavállalók ipari és termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodás megkönnyítése. A, mezőgazdasági struktúrák korszerűsítése B, vidéki térségek szerkezeti illeszkedésének támogatása.

1992 Maastrichti Egyezmény - GMU Monetáris Unió megvalósítása érdekében tovább kellett erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót. Kohéziós Alap (CF) létrehozása Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Magyarországi felhaszálás: ISPA, előcsatlakozási alap ( 2000. 01.01. – 2004.04.30.) SAPARD, PHARE

A regionális politika megújult célkitüzései - segítség nyújtás a monetáris unióra való felkészülésben, a fejlettségbeni különbségek további mérséklése, -környezet minőségének megőrzése és javítása, -közlekedési – transzeurópai TEN - hálózat finanszírozás – ( CF csak ez utóbbi kettőre nyújt támogatást), - természeti erőforrások racionális felhasználása, -nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, -minőségi képzés és oktatás fejlesztése. Két feltétel: - az ország GDP nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át, a konvergencia programot kell követni.

Strukturális politika pénzügyi eszközei { Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Kohéziós Alap Európai Szociális Alap Európai Befektetési Bank EMOGA Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz HOPE

A Strukturális Alapok reformjához kapcsolódó alapelvek Koncentráció - a valóban rászoruló, legelmaradottabb régiókra kell koncentrálni ( 1főre jutó GDP az EU átlag 75%-a alatt) A partnerség elve – a fejlesztési terv megtárgyalandó az összes érintettel (réiókkal, EU Bizottsággal, érdekképviseletek) Programozás elve – nem egy –egy projekt, hanem többéves átfogó fejlesztési program A addicionalitás elve- nem kiváltja, hanem kiegészíti a nemzeti fejlesztési forrásokat Monitoring – szigorú ellenőrzési, nyomon követési rendszer, indikátorok alkalmazása

Agenda 2000 három célterületre koncentrálták a figyelmet: Fejlődésben (foglalkoztatás, termelési szerkezet, jövedelmezőség, infrastruktúra ) elmaradott térségek támogatása Gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális problémákkal küzdő területek felkarolása ( hanyatló iparágak, vidéki területek korszerűsítése, városi körzetek modernizálása- munkanélküliség, elvándorlás) Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák modernizálása amely segíti az európai szociális rendszer megőrzését, a munkanélküliség csökkentését

Strukturális és Kohéziós Alapok kiadásai Millió euró, 1999-es árakon 2002 2003 2004 2005 2006 Strukturális Alapok (EU- 15) 28250 27670 27080 26660 Kohéziós Alapok (EU-15) 2615 2515 2510 Támogatás az új tagoknak 3750 5830 7920 10000 12080 Összesen 34615 36115 37515 39595 41250

Az egyes alapok részesedése a strukturális alapokon belül, 2000-2006

Strukturális alapok támogatásai Magyarországon 2004-2006 ERFA 1093,65 mEuró - 57,3% ESZA 497,68 mEuró - 26,1 % EMOGA 312,8 mEuró - 16,4% HOPE 4,4 mEuró - 0,2% Összesen 1908,53 mEuró (1999-es árszinten)

A Nemzeti Fejlesztési Terv célstruktúrája Hosszútávú cél: Az életminőség javítása A NFT-k hosszútávú célja (2013-ig): Az EU jövedelmi szintjének közelítése Specifikus célok: A versenyképesség növelése A humán tőke fejlesztése A jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítése

Prioritások A termelő szektor versenyképességének javítása A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra és tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál

NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT) OPERATÍV PROGRAMOK AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OP (AVOP) HUMÁN ERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS OP KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI OP GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OP REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OP NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT)

A vidék fogalma I. Vidéki Térségek Európai Chartája szerint: Olyan terület, amelyet a következőkre használnak: Mezőgazdaság, erdészet, halászat A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége Nem városi pihenő és rekreációs térségek Egyéb célok, pl. lakókörzetek A vidék funkciói: Gazdasági funkciók Ökológiai funkciók Társadalmi és kulturális funkciók

A vidék fogalma II. OECD szerint: háromféle rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Köztes rurális terület Távoli vidéki területek Regionális szinten három szint: Alapvetően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség

A vidék fogalma III. Európai Bizottság szerint: urbanizáció foka a meghatározó. Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km2 felett, legalább 50000 fő Köztes területek: 150-500 fő/km2 között, legalább 50000 fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele

Vidékfejlesztés fogalma A vidékfejlesztés magában foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, a jövedelemszerkezetet, , a lakhatási körülményeket és a szolgáltatások szintjét, valamint a kulturális aspektusokat is: a hagyományos foglalkozásokat, ételeket, nyelvet, életmódot és szokásokat

Vidékfejlesztés, néhány fogalom Vidékfejlesztés – regionális politika része Regionális politika: a regionális viszonyok és a társadalom működéséből következő igények összhangba hozása Területfejlesztési politika: legáltalánosabb célja a területileg kiegyensúlyozott fejlődésfeltételeinek megteremtése A regionális politika a strukturális politika része

A vidékfejlesztés, mint a CAP „második pillére” 1999: egységes vidékfejlesztési rendelet: átfogó és következetes vidékpolitika Mezőgazdasági kiadások jobban szolgálják a vidékfejlesztést és a környezetvédelmet. Támogatások hozzásegíthetnek: Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nem rászorultak kizárása Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedési programjai Agrár-környezetgazdálkodás Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése Mezőgazdasági területek erdősítése Korai nyugdíj Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Technikai segítségnyújtás

Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Munkanélküliség megelőzése, kezelése, foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacratörténő belépés segítésével Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a társadalmi befogadás elősegítése, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása A szakképzés, felsőoktatás tartalmi, szerkezeti, módszertani fejlesztése, felnőttképzés Oktatási-, szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Oktatási infrastruktúra, a társadalmi befogadást támogató szolgáltatások, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, az elmaradott térségek ebbéli preferálása

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Környezetvédelem Vízminőségjavítás, állati hulladék kezelés, egészségügyi- és építési bontási hulladék, felszín alatti vizek és ivóbázisok védelme, természetvédelem és fenntartható árvízvédelem, levegőszennyezés és zajterhelés mérése, energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Közlekedés A főúthálózat műszaki színvonalának emelése, a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Beruházásösztönzés Ipari és szolgáltatói versenyképesség fejlesztése, ipari infrastruktúra megteremtése Kis- és középvállalkozások fejlesztése Műszaki technológiai háttér, vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban Kutatásfejlesztés és innováció Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenység, vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Információs társadalom és gazdaságfejlesztés E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése, e-közigazgatás, szélessávú távközlési infrastruktúra

Regionális Fejlesztési Operatív Program Turisztikai potenciál fejlesztése Turisztikai vonzerők, fogadóképesség javítása Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Térségi kapcsolatrendszer, településrehabilitáció fejlesztése, alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése A humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Helyi közigazgatási és civil szervezetek kapacitásépítése, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel és a helyi közösségekkel, regióspecifikus szakmai képzések támogatása

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása Beruházások, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai át- és továbbképzés előmozdítása, halászati ágazat strukturális átalakítása Élelmiszer-feldolgozás modernizálása Vidéki térségek fejlesztése Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése, falufejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése

A strukturális alapok által finanszírozott operatív programok 2004-2006 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) - ERFA 429,1 mEuró Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) - ERFA 292,2 mEuró; ESZA 31,6 mEuró Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP) - ERFA 195,1 mEuró Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) - ESZA 323,08 mEuró; ERFA 177,25 mEuró Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) - EMOGA 312,8 mEuró; HOPE 4,4 mEuró

Források megoszlása az egyes operatív programok között

Az AVOP forrásainak megoszlása az egyes prioritások között

Az AVOP prioritásai 1. A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

Az AVOP prioritásai 2. Az élelmiszer-feldolgozás modernizációja A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése támogatás mértéke: 40-45% támogatás összege: 30-500 mFt Rendelkezésre álló források: 2004 3529 mFt 2005 5038 mFt 2006 6528 mFt

Az AVOP prioritásai 3. Vidéki térségek fejlesztése

A Közösségi Kezdeményezések Az Interreg – határokon átnyúló interregionalis együttműködés A Leader+ - a vidék gazdasági fejlesztése a helyi szintek aktív közremüködésével Az EQAL – nemzetközi együttmüködés a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés felszámolásához Az Urban – a válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődésének támogatása

A pénzügyi lebonyolítás folyamatábrája