A MAGYAR TÁRSADALOM SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA II. Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet

Kolosi Tamás „L” modellje Az 1960-as évektől a gazdaság társadalomszerkezetének újratermelési sémáját egy olyan L alak feszíti ki, ahol az L egyik szárát (függőleges) a redisztributív, a másik szárát a (vízszintes) a piaci viszonyok jelentik. A Kolosi- modell szerint az 1950-es években szinte kizárólagos volt a redisztributív jelleg, az erős központi beavatkozás felülről, a feltétlen lojalitás és alávetettség alulról. A központi irányítást egy szűk pártállami elit gyakorolta, amely csak később bővült különféle ágazati, minisztériumi és egyéb érdekek (szakszervezetek) szereplőinek bekapcsolódásával.

A merev tervutasítást a SZABÁLYOZÓK IDŐSZAKA követte, megjelentek az első gazdaság alulról jövő kezdeményezései, amelyek a szabályozó alkufolyamat eredményeképpen esetleg zöld utat kaphattak. Kialakult az INFORMÁLIS ÉRDEKEGYEZTETŐI MEZŐ, ami előrelépésnek számított, de nem volt nyílt pályázati rendszer. Megjelentek az áru és pénzviszonyok. MÁSODIK GAZDASÁG: - a gazdaság 10 %-át érintette - „megengedem-megszorítom” alternatíva - az árképzéssel próbálták szabályozni a magánszférát

Szelényi Iván „két háromszög” modell 1975 után a mezőgazdaságban és az iparban fontos eredményeket hoztak a magánkezdeményezések. Ennek eredményeképpen a társadalom rétegződése a 1980-as évek közepétől lényegesen megváltozott. Osztályszempontú megközelítés jellemzi. Véleménye szerint a vizsgált időszakban a legfeszítőbb ellentét a káder elit és a fizikai dolgozók osztályai között feszült. A munkásság a deklarációk ellenére nem volt hatalmat gyakorló uralkodó osztály, hanem a káder elit alávetettje.

Kolosi és Szelényi modell Hazánkban a gazdaság társadalomszerkezetét kétféle integráció alakította a hetvenes évektől: A bürokratikus-redisztributív Piaci Mindketten pozitív fejleménynek tartották a piaci integráció megjelenését, s a fejlődést ennek bővülésétől várták. A második gazdaság léte azt jelentette, hogy vele megnyílt az érvényesülésnek egy másik, a rendies szerkezeten kívüli lehetősége. Olyan hasznos ismereteket mentettek át, amelyek a piaci elvű társadalmak nélkülözhetetlen elemei.

A magyar társadalom rétegződése a 60-as 80-as években Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése (KSH, 1963) Az ötvenes években két osztály és egy réteg modell, az un. Sztálini modell uralkodott, amelyben meghatározó szerepet kapott a termelőeszközhöz való viszony. Munkásosztály Termelőszövetkezeti parasztság Értelmiség

Ferge Zsuzsa rétegződés modelljének kategóriái Értelmiségiek, vezetők Középszintű szellemi foglalkozásúak Irodai dolgozók Szakmunkások nem mezőgazdaságban Betanított munkások nem mezőgazdaságban Segédmunkások nem mezőgazdaságban Mezőgazdasági fizikai dolgozók Nyugdíjasok

Kolosi Tamás empirikus rétegvizsgálatai a 80-as években Hipotézisek a Ferge modellből Státuszinkonzisztencia: A státusszösszetevők (dimenziók) közötti különbözőség, a meg nem felelés. Társadalmi státusz: életformaelemekből és a társadalmi pozíciót meghatározó elemekből áll. Életforma: Életviteli elemekből áll, a társadalmi pozíció a munkamegosztási helytől és az érdekérvényesítés mértékétől függ. 8 dimenzió A legjobb helyzetűek az elit a legrosszabb helyzetűek a depriváltak (a társadalom 1/5-de)csoportja.

Depriváltak A nehéz társadalmi helyzetűek, azok, akik a társadalmi átlaghoz képest megfosztottak, olyan hiányt szenvedők, akik nem tudnak helyzetükből fakadóan teljes értékű társadalmi életet élni. Nem csak az anyagi szükségletet szenvedők tartoznak ide, hanem akik nem tudják gyermekeiket iskoláztatni, esetleg nem kapnak társadalmi vagy politikai szerepet.

Rendszerváltás utáni évek TÁRKI Háztartási panel vizsgálat 1989-től létrejött egy többpártrendszerű, pluralista nyugati típusú parlamenti demokrácia és ennek intézményei. A gazdaság piaci alapúvá vált és a magánszféra meghatározó súlyú lett (70%). Az ország visszanyerte politikai szuverenitását, megszűnt a szovjet csapatok hazánkba való jelenléte és tagjai lettünk a NATO-nak.

Gazdasági és növekedési problémák (reformok, kölcsönök) Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség Nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség ( a középréteg lejjebb csúszott) A változások vesztesei az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlen munkások.

Az új elit Bürokrácia Burzsoázia (tőkések) Értelmiség Technokrata elit