Az Európai Unió intézményrendszere

A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják

A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers) Elsődleges döntéshozó és jogalkotó A tagállamok általános gazdaság-politikájának összehangolása Közösségi költségvetés elkészítése Nemzetközi szerződések kötése Közös kül- és biztonságpolitikai döntések Bel- és igazságügyi együttműködés koordinálása Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és annak felelnek

A Tanács Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei. ECOFIN, Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa - havonta üléseznek

A Tanács munkájának segítése COREPER I. II. - Állandó Képviselők Bizottsága- álláspont-egyeztetés kapcsolattartás közvetítés koordinálás Mezőgazdasági Különbizottság

Az Európai Tanács (European Council) Állam- és kormányfők testülete Maastrichti szerződés óta hivatalos szerve az EU-nak Évente legalább két ülés Ülésein a Bizottság elnöke is részt vesz

Az Európai Tanács Stratégiai döntések Fejlődés általános politikai irányvonalai Tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere - package deal Jogforrást nem alkot!

A Tanács soros elnöksége Az elnöki tisztséget félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam A soros elnök hívja össze a Tanácsot, elnököl, komoly súlya van a tárgyalásra kerülő ügyek döntésének befolyásolásában EU külső képviselete

Döntéshozatal a Tanácsban Egyszerű többség: eljárási kérdésekben, vagy ahol a Szerződés így rendelkezik Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad Minősített többségű döntés Koppenhága 2002, dán elnökség

Szavazati súlyok minősített többségi szavazás esetén Összesen 87 szavazat

Szavazatok a Tanácsban (NIZZA) Németország: 29 Egyesült Királyság: 29 Franciaország: 29 Olaszország: 29 Spanyolország: 27 Lengyelország: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Görögország: 12 Cseh Köztársaság: 12 Belgium: 12 Magyarország: 12 Portugália: 12 Svédország: 10 Bulgária: 10 Ausztria: 10 Szlovákia: 7 Dánia: 7 Finnország: 7 Írország: 7 Litvánia: 7 Lettország: 4 Szlovénia: 4 Észtország: 4 Ciprus: 4 Luxemburg: 4 Málta: 3

Szavazati arányok 87 szavazatból 62 támogató szavazat szükséges a döntés elfogadásához, ha a Bizottság javaslatáról dönt a Tanács. Ha a javaslat nem a Bizottságtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamtól kell származnia Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontosságú érdek esetén egyhangú döntés Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntés elhalasztását = blokkoló kisebbség

High representative of CFSP A Tanács Főtitkára A főtitkári tisztséget az Amszterdami Szerződés alakította át: célja az EU külpolitikai álláspontjának egységes képviselete, megtestesítési egyetlen személyen keresztül A főtitkár egyben a Mr. vagy Ms. CFSP Javier Solana High representative of CFSP

A BIZOTTSÁG Székhely: Brüsszel

Az Európai Bizottság

A Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő, döntéselőkészítő, javaslattevő, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegű: nem a tagállamokat, hanem az Uniót szolgálja

A Bizottság tagjai Húsz biztos - az öt nagyobb tagállam 2-2, a többi tagállam 1-1 biztost jelöl a Bizottságba A Bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van Romano Prodi a Bizottság elnöke

A Bizottság elnökének és tagjainak hivatalbalépése A Bizottság tagjait a tagállamok kormányainak megállapodásával az ASZ óta a Parlament hozzájárulásával jelölik ki 5 éves időszakra. A Bizottság elnökét a tagállamok kormányai közös megegyezéssel jelölik ki, személyét a Parlamentnek jóvá kell hagynia. A biztosokról az elnök és a tagállamok együtt döntenek, a teljes testületről a Parlament ismét szavaz.

A Bizottság szervezeti felépítése A biztosok tárcákkal rendelkeznek - elosztásuk politikai alkufolyamat eredménye Jelenleg 36 hivatali egység - egyenlőtlen eloszlás Franz Fischler Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Ügyek biztosa

A Bizottság feladat- és hatásköre Döntéskezdeményezés: (fő kezdeményező és javaslattevő szerv) A javaslatokat a Tanács elé terjeszti. Meghatározott esetekben részt vesz az elfogadott döntések végrehajtásában. Ellenőrző funkció: szerződések, jogszabályok betartását ellenőrzi a tagállamokban. Információszolgáltatás: folyamatosan készít jelentéseket az EU gazdasági, jogi és szociális helyzetéről

A Bizottság feladat- és hatáskörei Közösségi érdekek képviselete Származékos jogalkotási hatáskör EU költségvetési tervezetének elkészítése Tárgyalási joggal rendelkezik kereskedelmi jellegű kérdésekről szóló megállapodásokat illetően. Képviseli az EK-t az egyes gazdasági jellegű nemzetközi szervezetek munkájában.

A PARLAMENT Székhely: Strasbourg - rendes plenáris ülések színhelye Brüsszel:Rendkívüli plenáris ülések és bizottsági ülések Luxemburg: titkárság székhelye:

Az Európai Parlament az 1957 Az Európai Parlament az 1957. évi Római Szerződés szavaival élve „ az Európai Közösségben egyesülő államok népeit képviseli”. 15 államból mintegy 375 millió európai állampolgár vesz részt 626 Európai Parlamenti képviselő munkáján keresztül az európai integrációban. Az első közvetlen parlamenti választásokra 34 évvel a II. világháború után, 1979 júniusában került sor. Az Európai Parlament, mely legitimitását az ötévenkénti közvetlen és általános választások útján nyeri, egyre nagyobb befolyásra és hatalomra tett szert az idők folyamán. Különösen az 1992. évi Maastrichti és az 1997. évi Amszterdami Szerződés járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Parlament egy pusztán konzultatív testületből ténylegesen jogalkotó parlamentté alakuljon, mely a nemzeti országgyűlésekhez hasonló hatalmat gyakorol. Ma az Európai Parlament egyenrangú partnere a Tanácsnak, és az európai állampolgárok életét befolyásoló jogszabályok többségének megalkotásában részt vesz.

A Parlament (European Parliament) A Montánunió Közgyűléséből 1962-ben. Fokozatosan bővülő jogosítványok a döntéshozatalban. Kezdetben „vitafórum”. Első komolyabb szerep a költségvetés elfogadásában (1970). Tagjait 1979-től közvetlenül választják.

Strasbourg::Plenáris ülés A Parlament 626 fős parlament képviselőket öt évre választják a Parlament elnöke 2,5 évre kapja megbízatását pártfrakciókba csoportosulva kapnak helyet a képviselők Strasbourg::Plenáris ülés

A Parlament összetétele Tagállamok eltérő számú mandátummal bírnak. A mandátumszámok jobban reprezentálják a tagállamok nagyságát, mint a Tanács szavazati súlyai. 7 politikai csoport van jelenleg, két legnagyobb frakció az Európai Néppárt, valamint az Európai Szocialista Párt.

Az Európai Parlament összetétele PPE-DE Az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták csoportja (37%) PSE Az Európai Szocialisták csoportja (28%) ELDR Az Európai Liberális, Demokrata és Reform Párt csoportja Verts/ALE Zöldek/Európai Szabad Szövetség csoportja GUE/NGL Az Európai Egységes Baloldal/Északi Zöld Baloldal Szövetségének csoportja UEN Unió a Nemzetek Európájáért csoport EDD Unió a Demokráciák és a Sokszínűség Európájáért NI Független

Az EP az EU bővülése után - 732 hely Svédország 18 Bulgária 17 Ausztria 13 Szlovákia 13 Dánia 13 Finnország 13 Írország 12 Litvánia 12 Lettország 8 Szlovénia 7 Észtország 6 Ciprus 6 Luxemburg 6 Málta 5 Németország 99 EK 72 Franciaország 72 Olaszország 72 Spanyolország 50 Lengyelország 50 Románia 33 Hollandia 25 Görögország 22 Belgium 22 Cseh Köztársaság 20 Magyarország 20 Portugália 22