Regionális gazdaságtan 10. előadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon

Regionális fejlesztési célú pályázati lehetőségek EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetéséből származik, amit általában hazai társfinanszírozás egészít ki A pályázatot közvetlenül az EU-hoz, vagy hazai támogatásközvetítő szervezethez (Váti Kht., Promei Kht., Minisztériumok) kell beadni Forrása lehet: Strukturális Alapok Kohéziós Alap Közösségi Programok, akciók Előcsatlakozási Alapok Tisztán hazai források: Állami támogatások Regionális, megyei, helyi önkormányzati keretek Alapítványok, egyesületek, stb. támogatásai Bankok támogatásai (pl. támogatott hitelkonstrukciók)

A fejlesztési terv stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni Akcióprogram, NVT, OTK) Irányelvek, átfogó célok 2020 Operatív Programok Közösségi Stratégiai Iránymutatás szakpolitikák EU Alapok szabályai Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) NTS ROP – Turisztikai beavatkozások

OFK=Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Hazai dokumentumok: OFK=Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció átfogó tervdokumentum (közép-és hosszú távú fejlesztéspolitikai tervek,célok megh.) 96/2005. (XII. 25) OGY határozat→15 éves koncepció alapul szolgál a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NSRK=Nemzeti Stratégiai Referenciakeret), mely megh. az EU által fin. fejlesztéseket 2007-13-ig

OFK stratégiai célja: a térségi versenyképesség fejlesztése területi felzárkózás a fenntartható térségfejlődés Örökségvédelem a területi integrálódás Európába decentralizáció és regionalizmus + 4 kiemelt programra tesz javaslatot: Balaton; Duna, Tisza fejlesztésére, valamint a termálkincs hasznosítására

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Középtávú stratégiák: Magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése, A foglalkoztatás bővülése, A versenyképes tudás és műveltség növekedése, A népesség egészségi állapotának javulása, A társadalmi összetartozás erősödése, A fizikai elérhetőség javulása, Az információs társadalom kiteljesedése, Természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása, Kiegyensúlyozott területi fejlődés

OTK = Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005 (XII.25.) OGY határozat Ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó dokumentum Meghatározza: - hosszú távú területfejlesztési célokat - területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket - információt biztosít

Lisszaboni stratégia: Európa Tanács 2000.márc.23-24. Kormánystratégia 2006. június 9-én: makrogazdasági egyensúly stabilitása, átfogó fejlesztéspolitika, átfogó reformfolyamatok. Pl.: ÚMFT (2007-2013) NTS (2005-2013) Nemzeti Rákellenes Program (2006-2013) Népegészségügyi Program (2003-2013) Energiapolitika 2006-2015

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere, 2004-2006. Az életminőség javítása Hosszú távú cél Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése Általános cél Specifikus célok A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb minőségű környezet, fejlett infrastruktúra Kiegyensúlyo-zottabb regionális fejlődés A gazdasági versenyképesség javítása Versenyképesebb termelő szektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Prioritások Operatív programok Gazdasági versenyképesség OP Agrár- és vidékfejlesztési OP Humán erőforrás fejlesztési OP Regionális Környezetvé-delem és Infrastruktúra OP Források: Strukturális Alap: 1995,4 millió EUR 429,00 (21,5%) 317,2 (15,9%) 562,58 (28,19%) 327,17 (16,4%) 359,45 (18,01%) + Kohéziós Alap: 1130,33 millió EUR + 1130,33 (Kohéziós Alap) Összes EU-forrás: 3126,73 millió EUR

NFT I: Az egyes OP-k prioritásai: Gazdasági versenyképesség OP (GVOP) Beruházás-ösztönzés (versenyképesség, üzleti infrastruktúra, beruházás-tanácsadás) Kis és közepes vállalkozások fejlesztése (technológia, vállalkozói kultúra, együttműködés) Kutatás-fejlesztés, innováció (alkalmazásorientált fejlesztések, közfinanszírozású és nonprofit kutatás, vállalati K+F kapacitások) Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés (e-gazdaság, e-kereskedelem, információs iparágak, e-közigazgatás, szélessávú távközlési infrastruktúra) Humánerőforrás-fejlesztés OP (HEFOP) Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével Egész életen át tartó tanulás támogatása Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP) Környezetvédelem (vízminőség, hulladékkezelés, természetvédelem, árvízvédelem, levegőszennyezés, energiagazdálkodás) Közlekedési infrastruktúra (főúthálózat, környezetkímélő infrastruktúra) Agrár- és Vidékfejlesztés OP (AVOP) A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban (beruházások, halászati támogatás, fiatal gazdák támogatása, átképzés és továbbképzés) Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása (feldolgozás és értékesítés) Vidéki térségek fejlesztése (vidéki jövedelemszerzési alternatívák, mezőgazdasági infrastruktúra, vidéki örökség védelme, LEADER) Regionális OP (ROP) A turisztikai potenciál erősítése a régiókban (vonzerőfejlesztés, turisztikai fogadóképesség) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (elérhetőség, városrehabilitáció, alapfokú oktatási infrastruktúra) A régiók humán erőforrásának fejlesztése (helyi közigazgatás, civil szervezetek kapacitásai, helyi foglalkoztatás, felsőoktatás, szakmai képzések)

Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13) Célja: - foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Hogyan? Természeti kincseink megőrzése, Öngondoskodás, Társadalmi szolidaritás, együttműködés, Esélyegyenlőség, Jogkövetés által.

Átfogó célok (ÚMFT) a munkaerő-kínálat növelése humán a munkaerő-kereslet bővítése infrastruktúra a kereslet-kínálat összhangja gazdasági a versenyképesség növelése; versenyké- a gazdaság bázisának a szélesítése; pesség az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése infrastruktúra fejlesztése

Az ÚMFT prioritásai és operatív programjai, 2007-2013 Az Operatív Programok Mozaik-szó Forrás (Mrd Ft): A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztés OP GOP 674 A közlekedés fejlesztése Közlekedés OP KÖZOP 1721 A társadalom megújulása Társadalmi megújulás OP TAMOP 933 Társadalmi infrastruktúra OP TIOP 539 Környezet- és energiafejlesztés Környezet és energia OP KEOP 1054 Államreform Államreform OP ÁROP Elektronikus közigazgatás OP EKOP Területfejlesztés összesen 1.770 Mrd Ft Nyugat-dunántúli OP NYDOP 128 Dél-alföldi OP DAOP 207 Észak-alföldi OP EAOP 270 Közép-magyarországi OP KMOP 580 Észak-magyarországi OP EMOP 250 Közép-dunántúli OP KDOP 140 Dél-dunántúli OP DDOP 195 Az ÚMFT koordinációja és kommunikációja Végrehajtás OP VOP ÖSSZES FORRÁS: 6.943

ÚMFT - Gazdasági Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért (35 %) egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások innovációs, K+F tevékenysége, innovációs, technológiai parkok és hídképző intézmények A vállalkozások (kiemelten kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése (30 %) technológiai korszerűsítés, szervezetfejlesztés, folyamat-menedzsment Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése (12 %) infokommunikációs infrastruktúra, telephelyfejlesztés, üzleti tanácsadás Pénzügyi eszközök technikai prioritása (23 %) Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (23 %) „Intelligens” iskola, Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem infrastruktúrája Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (52 %) A munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (19 %) A munkaerőpiaci részvételt támogató és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában (6 %) Közösségfejlesztés, kulturális infrastruktúra, fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések (pl. egyetemek közösségi funkciói, könyvtár)

Társadalmi megújulás Operatív Program A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése (17 %) Az alkalmazkodóképesség javítása (21 %) Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (21 %) Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén (12 %) Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése (18 %) Közép Magyarországi fejlesztések (12 %) Közlekedés Operatív Program Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása, térségi elérhetőség javítása, közlekedési módok összekapcsolása, közlekedési infrastruktúra, városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Környezet és Energia Operatív Program Egészséges tiszta települések (53 %) Hatékonyabb energia felhasználás (2 %), megújuló energiahordozó-felhasználás növelése (5 %) Vizeink jó kezelése (34 %), természeti értékeink jó kezelése (3 %) Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése (3 %) Államreform ÚMFT Koordináció és Kommunikáció

Területfejlesztés – Regionális OP-k prioritásai Nyugat-DU Dél - DU Közép - DU Közép – M Észak – M Észak – AL Dél – AL 1. Regionális gazdaságfej-lesztés 1. A városi tér-ségek fejleszté-sére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 1. Regionális gazdaságfejlesz-tés . 1. A tudásalapú gazdaság inno-váció- és vállal-kozás-orientált Fejlesztése 1. A versenyképes helyi gazdaság megteremtése 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turizmus-fejlesztés – Pannon Örökség megújítása 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 2. Regionális turizmusfejlesztés 2. A verseny-képesség keretfeltételeinek fejlesztése 2. A turisztikai potenciál erősítése 2. Turisztikai célú fejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztések 3. Városfejlesztés 3. Humán közszolgáltatá-sok fejlesztése 3. Fenntartható településfejlesz-tés 3. A régió vonzerejének fejlesztése 3. Településfej-lesztés 3. Közleke-dési feltételek javítása 3. Közlekedési infrastruktúrafej-lesztés. 4. Környezet-védelmi és közlekedési infrastruktúra 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 4. Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 4. A humán közszolgáltatások intézmény-rendszerének fejlesztése 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 4. Humán-infrastruktúra fejlesztése 5. Helyi és tér-ségi közszol-gáltatások infra-strukturális fejlesztése 5. Az elérhetőség javítása és kör-nyezetfejlesztés 5. Humán infrastruktúra fejlesztés 5. A települési területek megújítása 5. Térségi közlekedés fejlesztése 5. Térség-fejlesztés Város- fejlesztés 5. Telepü-lésfejlesztési akciók

Új Széchenyi Terv 2011 januárjában az Új Magyarország Fejlesztési Tervet felváltotta az Új Széchenyi Terv. Az Új Széchenyi Terv 2011. január 1-jei elindulásakor több, mint 6000 milliárd forint az ÚMFT-ben kifizetés- és kötelezettségvállalás szintjén gazdára talált; és kb. 1200 pályázati felhívás volt folyamatban Az ÚSZT véglegesítését és elfogadását követően azonban már csak az abban foglalt célkitűzéseknek megfelelő új pályázatokat indítanak el.  Előzménye: a 2001-2003 közt működött Széchenyi Terv - elsősorban még hazai forrásokból Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll 2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére.

Az Új Széchenyi Terv 7 fő területe   Gyógyító Magyarország – Egészségipar Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés és Lakásprogram Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés Tudomány – Innováció – Növekedés Foglalkoztatási áttörés Tranzitgazdaság

Egészségmegőrzés, egészségtudatos életmód fogászati turizmus Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Prioritásai: Az egészségiparra épülő turizmus Termál- egészségipar hazánk kivételesen gazdag termál- és gyógyvizekben→kedvező geotermikus adottságok Egészségmegőrzés, egészségtudatos életmód fogászati turizmus esztétikai sebészet Wellness turizmus

Zöldgazdaság fejlesztési program energiatakarékosság, energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása, saját erőforrások előtérbe helyezése Megújuló Energia Útiterv célja 2020-ra: megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra növelése, 20%-os energiahatékonyság-növelés, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának –az 1990-es szinthez képest – 20%-os mérséklése

Vállalkozásfejlesztési Program előrelépés programja→támogatja a jövőben beruházni kívánó hazai vállalkozásokat szövetségkötés programja→segíti a vállalkozók és a kormányzat, a vállalkozók és az önkormányzat, valamint a felsőoktatási intézmények és a civil szervezetek közötti együttműködést tehetség kibontakozásának programja→segíti a képzett és tapasztalt fiatalok vállalkozóvá válását

Közlekedésfejlesztési Program elérhetőség biztosítása területi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának lehetővé tétele gazdaság- és térségfejlesztő multiplikátor hatás Jelentős a GDP-hez való hozzájárulása (7-9%)

Tudomány – Innováció Program Társadalmi funkciója szerint: az életminőség javulásának a biztosítéka Vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent Az Új Széchenyi Terv Tudomány – Innováció programja olyan magyar gazdasági -társadalmi modell megvalósítását támogatja, amelyben a nemzetközi léptékű ipari vállalati innováció az elkövetkező tíz évben egyre növekvő mértékben teret nyerve a gazdaság növekedési pályájának motorja lesz.

Az innovatív vállalkozások aránya

A magyar innovációs rendszer erősségei ➤ A gazdaság nagyfokú nyitottsága; ➤ A különböző K+F+I támogatások portfólió gazdagsága; ➤ Magas színvonalú kutatási teljesítmények ➤ Viszonylag magas „kutatási termelékenység” ➤ A tudomány-, technológia- és innováció-politika jogszabályi alapjai megfelelőek; ➤ Az intézmények és a keretfeltételek gyorsan fejlődtek és jelenleg sok tekintetben segítik az innovációt.

Gyengeségei: ➤ Az üzleti szféra alacsony innovációs aktivitása, alacsony szintű szabadalmi tevékenység; ➤ A K+F+I tevékenységek regionális kiegyenlítetlensége; ➤ Az innovatív kkv-k alacsony számaránya; ➤ A mobilitás és az együttműködés hiánya; ➤ A K+F+I humán erőforrásainak elégtelensége – mérnöki és természettudományos végzettségűek alacsony aránya.

Foglalkoztatási Program kritikusan alacsony a foglalkoztatás szintje 2010-ben a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott 2002 óta egyre gyorsuló ütemben növekszik a munkanélküliség Cél: potenciális munkavállalók elhelyezkedését segítő és ösztönző programok→minél több adózó és fenntartható munkahely

Az Új Széchenyi Terv programrendszere

Új Széchenyi Terv (2011-től) és kapcsolata az ÚMFT-hez

ÚMFT – 2010-ig ÚSzT 2011-

Források fejlesztési programonként, EU és hazai