Az EU tejpiaci szabályozása

A tej és tejtermékek közös piaci szervezete n Belső piacszabályozási eszközök: –árrendszer –intervenciós rendszer –magántárolási támogatás –belpiaci támogatás –termelői tejkvóta és illetékrendszer –közvetlen termelői támogatások n EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem szabályozása: –import engedélyezés –export visszatérítés

A kvótarendszer

Az árrendszer céljai n piaci árstabilitás biztosítása n szezonális ingadozások mérséklése n termelők megfelelő szintű jövedelmének a biztosítása

A tej irányára n Az az ár, amelyet a termelői tej értékesítésekor az Unió piacán és a külpiacokon el kívánnak érni. n A tejév július 1-én kezdődik és a következő év június 30-ig tart. n A közösségi irányárat a 3,7% zsírtartalmú, feldolgozóhoz beszállított árra határozták meg. n Az irányár június 30-ig 30,98 €/100 kg utána fokozatosan csökken (2008. júniusban 25,72€)

Az intervenciós rendszer n Célja a tej és tejtermék piaci árának stabilizálása, a szezonális áringadozások mérséklése. n Vajra és sovány tejporra vonatkozik. n A felvásárlási ár nem lehet alacsonyabb az intervenciós ár 90%-ánál. n A felvásárlásokat az intervenciós ügynökségek pályázati kiírás alapján végzik.

A vaj intervenciós felvásárlása n Hetente megállapítják a piaci árakat, és tájékoztatják a Bizottságot. n Ha kialakultak a felvásárlás feltételei, az intervenciós ügynökségek kiírják a pályázatokat. n Csak előírásoknak megfelelő vajat vásárolnak fel: (pasztőrözött tejből, termelési engedéllyel rendelkező üzem, tejzsír-, víztartalom, gyártási idő, csomagolás).

A vaj intervenció felvásárlása n A pályázat tartalmi elemei: –ajánlattevő nem és címe –igazolás, hogy az árut a pályázati kiírást megelőző 23 napban gyártották –minimálisan 10 t felajánlott mennyiség, amit 25 kg-os tömbökbe csomagoltak. –a javasolt ár/100 kg –a vaj tárolási helye a felajánlás időpontjában –5€/100 kg biztosíték

A vaj intervenciós felvásárlása n A pályázatot adott hónap második és negyedik keddjén déli 12 óráig lehet benyújtani. n A nyertes ajánlattevő az ajánlattételi határidőtől számított 21 napon belül a vajat a kijelölt raktárhoz szállítja. n Az intervenciós hivatal az átvételt követő napon belül kifizeti az ajánlattételben jelzett árat.

A vaj intervenciós felvásárlása n Az első 30 nap próbatárolás n A próbatárolási időszak végén minőségellenőrzés, ha az áru ekkor nem felel meg a követelményeknek, az ajánlattevő köteles visszavenni és a tárolási költségeket kifizetni. n A vajat az intervenciós áron adják el, öt tonnánál nagyobb mennyiségekben. A vevő 10€/100 kg biztosítékot fizet.

A magánraktározási támogatás n Sovány tejporra n A szerződés az tejport tároló ország intervenciós ügynöksége és a magánraktározást végző természetes vagy jogi személy között jön létre. n A szerződéskötési kérelmet a betárolást követő 30 napon belül bel kell nyújtani.

A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is.

n A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt tonnáról tonnára. n A tej irányárát megszüntetik. n A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben tól 35,5 euró/t. n Görögország kvótája megnő tonnával.

A reform várható hatása n n A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. n n A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. n n Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg.

n n A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket – a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. n n A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. n n A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszültség.

Az EU marhahús piacának rendtartása

A rendtartás célja, a termékkör meghatározása n n A rendtartás célja:   a termelés fejlesztése, a termékminőség javítása   a termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása   a marha és borjúhús piac stabilizálása   a fogyasztók ellátása méltányos áron, megfelelő minőségű marha és borjúhús termékekkel

A rendtartás célja, a termékkör meghatározása A termékkör meghatározása:   élő marha és borjú   emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött, és fagyasztott marha és borjúhús, vagy belsőség   emberi fogyasztásra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús, vagy belsőség   egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, faggyú

Árjelentési rendszer n n A piaci intervenciós beavatkozások – –alapja: árfigyelések és az árjelentési rendszer működtetése. – –összegyűjtött árakat a tagállamok Brüsszelbe a Bizottságnak továbbítják, amely az árak alapján dönt a piaci beavatkozások formájáról.

Szarvasmarha piaci ár meghatározása Kötelező a vágóállat minősítési és árjelentési rendszer működtetése. n n A szarvasmarhák piaci árát a hasított testek EUROP minősítése alapján állapítják meg.

Szarvasmarha piaci ár meghatározása n A jegyzett árakból minden osztályra régiónkénti átlagárak kiszámítása Regionális árak súlyozásával minden osztályra kiszámolnak egy nemzeti referencia árat. Regionális árak súlyozásával minden osztályra kiszámolnak egy nemzeti referencia árat. Mért regionális árakat a tagállamok szerda éjfélig közlik a Bizottsággal. Mért regionális árakat a tagállamok szerda éjfélig közlik a Bizottsággal.

Szarvasmarha piaci ár meghatározása n n Az összes kategóriára együttesen megállapított közösségi piaci átlagár Ezt az átlagos árak súlyozott átlaga adja, a súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek a Közösségben végzett összes felnőtt szarvasmarhavágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

A pályázaton való részvétel feltételei n n Pályázatot a szarvasmarhavágásra engedéllyel rendelkező vágóhíddal rendelkező állat- és húskereskedők nyújthatnak be. A pályázatok benyújtása a kiíró tagállam intervenciós ügynökségénél történik, nyugta ellenében írásos ajánlattétellel. n n Minimum 10 tonnás mennyiség!

Intervenciós felvásárlás, magántárolás Az árut 10 és 20 tonna közötti tételekben kell leszállítani. n n Az intervenciós ügynökség a termék átadását követő nap között fizeti ki a sikeres pályázóknak a szerződött árat. n. n Magántárolási támogatást lehet igénybe venni.

Közvetlen termelői kifizetések Az Unióban a marhahús szektorban a piacok stabilizálása, a húsfogyasztás egyensúlyának megtartása, a termékek versenyképességének külpiaci javítása érdekében fizetett piaci támogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezzel párhuzamosan növelik a közvetlen termelői kifizetéseket.

A közvetlen termelői kifizetések jogcímei n n Speciális prémium: hímivarú marha után járó éves prémium. Anyatehén támogatás: húsmarha típusú, vagy húsmarhával (beleértve a kettőshasznosítású fajtákat is) történt keresztezésből született és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott anyatehén, illetve üsző után járó támogatás.

A közvetlen termelői kifizetések jogcímei n Szezonalitást csökkentő támogatás: speciális prémiumhoz kapcsolódó támogatási forma. Célja a piacra kerülő állatok vágásának időbeni széthúzása. Vágási támogatás:vágóállat vágásra, illetve harmadik országba történő exportra leadásakor igényelhető. Vágási támogatás:vágóállat vágásra, illetve harmadik országba történő exportra leadásakor igényelhető. Extenzifikációs támogatás:speciális prémiumban és/vagy anyatehén prémiumban részesülő állatok után vehetik igénybe az állatsűrűségi előírások betartása esetén Extenzifikációs támogatás:speciális prémiumban és/vagy anyatehén prémiumban részesülő állatok után vehetik igénybe az állatsűrűségi előírások betartása esetén

Előlegek kifizetése Az adminisztratív ellenőrzések és helyszíni szemlék eredménye alapján a tagállamok a termelőknek előleget fizetnek, melynek mértéke a speciális támogatás, az anyatehén támogatás, valamint a vágási támogatás összegének 60 %-a. A speciális támogatás esetében az előlegszázalékot a tagállam 40 %-os mértékig csökkentheti. Az adminisztratív ellenőrzések és helyszíni szemlék eredménye alapján a tagállamok a termelőknek előleget fizetnek, melynek mértéke a speciális támogatás, az anyatehén támogatás, valamint a vágási támogatás összegének 60 %-a. A speciális támogatás esetében az előlegszázalékot a tagállam 40 %-os mértékig csökkentheti.

Az EU marhahús előállításának közelmúltban lezajlott reformjai n AGENDA 2000 (árcsökkentés-közvetlen kifizetés-új támogatási formák megjelenése) –kompenzáció a csökkenő közösségi intervenciós árakért = speciális prémium, vágási prémium –a húsmarhatartó termelők jövedelmének növelése= anyatehén támogatás –extenzív legeltetési technikák alkalmazásának ösztönzése= extenzifikációs prémium

–segítség a kedvezőtlen adottságú területek termelőinek, valamint azon az országok termelőinek, ahol a marhahústermelés fontos szerepet játszik= megemelt anyatehén prémium –piaci egyensúly biztosítása az év során=szezonalitást csökkentő prémium –tagállamok segítése, hogy támogassák a speciális termelési rendszereket= pótlólagos támogatás

n A támogatások összege: – €150/ökör speciális prémium – €200/anyatehén anyatehén prémium – €40-€80/db extenzifikációs prémium – €80/db vágási prémium

n A reform nem bizonyult olyan sikeresnek, mint ahogy várták. Továbbra is számottevő maradt az intenzíven termelő rendszerek szerepe és ezek kibocsátása. n A CAP legutóbbi reformja ezért azt a célt tűzte ki, hogy a kifizetéseket el kell választani a termeléstől és egységes farmonkénti - történelmi jogosultság alapján álló -,jövedelemtámogatásként folyósítani

n A reformtól azt várják, hogy a termelésre való ösztönzés megszűnése következtében az output csökkentésén keresztül a marhahús árak emelkedéséhez vezet. így pedig a jövedelmek fenntartása, vagy akár növekedése megvalósul.

n Egységes Farmtámogatás: felhígult változatot fogadtak el 2003 június 6-án. n 2005 jan. 1-től hatályos, de van átmeneti idő. n A tagállamok választhattak három forgatókönyv közül: – től alkalmazza a teljes szétválasztást –részleges szétválasztást alkalmaz és nem vállal kötelezettséget a teljes szétválasztásra. –csak től alkalmazza a szétválasztást

n Az EU termelők tehát a jelenlegi támogatáscsomagnak legalább egy részét a termeléstől függetlenül megkapják. n Az egységes támogatás egyes részei azonban bizonyos környezetvédelmi, vagy földvédelmi intézkedések megvalósításától függnek.