Regionális gazdaságtan 6. Az EU regionális politikája

Az európai integráció szintjei Szabadkereskedelmi övezet Európai Szén és Acélközösség, 1950 Vámunió EGK , 1957 Közös piac egységes belső piac Római szerződés (1957) > 1992 Gazdasági és Monetáris Unió EURO, 2002 Politikai Unió

Az európai integráció története 1951 Megalakul a Európai Szén- és Acélközösség 1958 létrejön az EGK és ez EURATOM 1973 DK, GB, IRL csatlakozik 1979 GR csatlakozik 1986 E, P csatlakozik 1993 Maastrichti Szerződés> Európai Unió 1994 A, FIN, S csatlakozik, N elutasítja 1999 Életbe lép az Amsterdami Szerződés

Az Európai Unió jelképei Kék zászló, benne a körben elhelyezkedő 12 ötágú arany csillaggal. A himnusz – Beethoven IX. szimfóniája, az örömóda. Európa nap – május 9. Az egységes valuta – az euro.

Fontosabb EU közösségi politikák: Közös agrárpolitika és vidékfejlesztés Regionális politika Közös közlekedési politika Közös környezetvédelmi politika Közös fogyasztóvédelmi politika Közös szociálpolitika, és foglalkoztatáspolitika Közös versenypolitika Gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek Tudomány és technológia

Az EU regionális politikája „….átfogóan harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében a Közösség lépéseket tesz gazdasági és szociális kohéziójának erősítése érdekében. Ezen belül a Közösség célul tűzi ki az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltérésének és a leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését” A (Római) szerződés 158. Cikkelye

A regionális politika célja Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése A kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése, területi kiegyenlítés

Alapelvek Koncentráció Partnerség Addicionalitás Programozás Decentralizáció és szubszidiaritás Átláthatóság, monitoring

NUTS-rendszer Lakosság, fő Szint min. max. 1 (ország) 3 millió 2 (régió) 800 ezer 3 (alrégió / megye) 150 ezer 4 local1 (kistérség) 5 local2 (település)

Célkitűzések 2000 -2006 1. célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása (azok a NUTS2 régiók, ahol az egy főre jutó GDP < EU-átlag 75%-a). 2.  célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. 3. célkitűzés: az 1. és 2. célterületekbe nem eső országokban az oktatási, szak-képesítési és foglalkoztatási rendszerek modernizálása, adaptációja.

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Európai Halászati Alap (EHA)

Kohéziós Alap Transzeurópai hálózatok kiépítéséhez kapcsolódó beruházások Környezetvédelemmel összefüggő beruházások Feltétel: a tagország egy főre jutó GDP-je nem éri el az EU-s átlag 90%-át

Közösségi kezdeményezések Határon átnyúló, nemzetek közötti interregionális együttműködések (Interreg programok) Vidékfejlesztés (Leader programok) Humán erőforrás fejlesztés, esélyegyenlőség (Equal) Városok – energiaracionalizálás (Urban program)

Előcsatlakozási alapok PHARE program (intézményfejlesztés, egyes ágazatok és az infrastruktúra fejlesztése) SAPARD program (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) ISPA program (környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés)

Előcsatlakozási Alapok Mo-n ERFA ESZA PHARE 2000 EMOGA SAPARD Kohéziós Alap ISPA

A regionális politika változásai 2007-től 3 új célterület Fejlesztések vagy ERFÁ-ból, vagy ESZA-ból (minimális átjárhatóság) Az agrár- és vidékfejlesztés önállósulása (KAP – közösségi agrárpolitika)

Célkitűzések 2007-2013 Konvergencia (azon NUTS 2 szintű régiók, ahol a GDP/fő < EU-s átlag 75%-a) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés (határokon átnyúló fejlesztések – NUTS 3 szintű térségek)

Magyarországi szabályozás 1996. évi, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. Törvény Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális fejlesztési stratégiák

A tervezés fogalma A tervezés egy olyan folyamat, amely során a tervezésben részt vevő szakértők a múlt és jelen ismerete alapján meghatározzák a főbb tendenciákat, megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait, ennek útját és az elérhető eszközöket, valamint előkészítik az ehhez kapcsolód döntéseket és a végrehajtáshoz szükséges cselekvési programot.

A tervezés/programozás gyakorlata az EU-ban A programozás folyamata, fő lépései: A Nemzeti Fejlesztési Terv (Program) kidolgozása és benyújtása – tagállam kormánya A Közösségi Támogatási Keret kidolgozása – EU Bizottság A regionális és ágazati operatív programok kidolgozása – régiók és minisztériumok Az operatív programok jóváhagyása – EU Bizottság Az operatív programok megvalósítása – régiók és minisztériumok

Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve, 2004-2006 GVOP HEFOP AVOP KIOP ROP

Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2013 ÁROP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP 7 ROP www.nfu.hu

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Vidéki települések: népsűrűségük nem nagyobb, mint 120 fő/km2 vagy az állandó népességük nem haladja meg a 10.000 főt, az Észak- és Dél-alföldi régiókban a 15.000 főt; az OTK által meghatározott tanyás települések külterületei, ahol a külterületi népesség minimum 200 fő és a település összes állandó népességének minimum 2%-a külterületen él.