Turizmus helye az EU támogatáspolitikájában dr. Somogyi Gabriella

Az előadások a következő témára: "Turizmus helye az EU támogatáspolitikájában dr. Somogyi Gabriella"— Előadás másolata:

1 Turizmus helye az EU támogatáspolitikájában dr. Somogyi Gabriella gabriella.somogyi@mailbox.hu

2 Strukturális Alapok A regionális különbségek csökkentését, a társadalmi gazdasági kohézió megteremtését célozzák. Az EU összköltségvetésének kb. 1/3-a, a 2000-2006 időszakban ez 195 mrd euro. Elsősorban nemzeti kezdeményezéseket, programokat támogatnak (90%). Kizárólag kiegészítő hozzájárulást nyújtanak (max. 75%) vissza nem térítendő támogatásként. 1989 előtt projekteket finanszíroztak, a Delors csomag óta csak programokat hagy jóvá A SA-ból származó évi összes bevétel bármely tag- államban – a KA-ból származó támogatással együtt – nem haladhatja meg az adott ország GDP-nek 4%-át.

3 A Strukturális Alapok célkitűzései 1 Célkitűzés: a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése - GDP/fő < EU átlag 75%-a 2. Célkitűzés: strukturális problémákkal küzdő területek társadalmi-gazdasági átalakulásának támogatása 3. Célkitűzés: az oktatási képzési és foglalkoz- tatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás

4 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF, European Regional Development Fund ) -1975 Európai Szociális Alap (ESF, European Social Fund ) 1957 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EAGGF-GS, European Agricultural Guidance and Guarantee Fund Gudance Section ) 1962 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG, Financial Instrument for Fisheries Guidance ) 1993 Közösségi kezdeményezések ( Community initiatives ) Kohéziós Alap ( CF, Cohesion Fund ) 1993 Az Alapok elosztása a tagországok között A népesség; A nemzeti jólét, A regionális jólét; A strukturális problémák súlyossága; a munkanélküliségi ráta alapján történik.

5 Közösségi kezdeményezések Gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek; SA programjaitól eltérő munkamódszerek Céljuk: –Innovatív megközelítések támogatása; –Transznacionális hálózatok létrehozása a tapasztalatok megosztására EQUAL, INTERREG, URBAN, LEADER+

6 Strukturális Alapok

7 Strukturális Alapok megoszlása az egyes célok között, 2000-2006 (mrd Euro)

8 Célkitűzések és Alapok kapcsolata 2000-2006 1.Célkitűzés 2.Célkitűzés 3.célkitűzés ERDF, ESF, EAGGF- GS, FIFG ERDF, ESF Csak ESF

9 SA-ok által támogatott tevékenységek - ESF A foglalkoztatás fejlesztése: A foglalkoztathatóság javítása; A vállalkozói készségek fejlesztése; Az esélyegyenlőség támogatása; A humán erőforrásokba történő beruházások elősegítése révén

10 A SA-ok által támogatott tevékenységek - ERDF A legkedvezőtlenebb helyzetű régiók hátránya csökkentésének elősegítése; A régiók fejlettségi szintje és életszínvonala közötti különbségek csökkentésének támogatása; Az elmaradott régiók fejlesztésének és strukturális átalakulásának támogatása; A régiók társadalmi gazdasági átalakításában való részvétel

11 A SA-ok által támogatott tevékenységek – EAGGF-GS A termőföld és a mezőgazdaság közötti kapcsolat megőrzésének támogatása; Termelő tevékenységek diverzifikálása a vidéki területeken; Támogatja a vidék népességmegtartó szerepét; Elősegíti a természeti környezet, a tájkép és a vidéki kulturális örökség megóvását, gyarapítását

12 A SA-ok által támogatott tevékenységek - FIFG Elősegíti a halászat természeti erőforrásai és azok kihasználása közötti egyensúly kialakítását; Támogatja a halászati struktúrák modernizálását; Segíti a dinamikus és versenyképes ágazat fenntartását, valamint a halászatból élő területek revitalizációját; Javítja a halászati termékek kínálatát és értékesítési lehetőségeit.

13 Az EU turizmussal kapcsolatos tevékenysége I. 1986 – Turisztikai Tanácsadó Bizottság létrehozása 1990-et a Tanács az Európai Turizmus Évének nyilvánítja 1990-től 2 éves programok a turizmus statisztikájának egységesítésére, 1992 02.07. – Maastrichti Szerződés 3. t)cikkelye első ízben ismeri el, hogy az Unió megvalósítását célzó tevékenységnek a turizmusra is ki kell terjednie, 1992. 07. Tanács elfogadja az első Közösségi Akciótervet a turizmus támogatására. 1993-95 az Akcióterv meg-valósítása,

14 Az EU turizmussal kapcsolatos tevékenysége II. 1995-ben a Bizottság elfogadja a „Zöld könyv az Unió szerepéről a turizmus területén” című dokumentumot, 1995 november 23-án hozott 95/57/EC sz. direktívájában a Tanács intézkedik a statisztikai információk gyűjtéséről, 1996-ban a Tanács határozatot hoz az európai mediterrán országok együtt-működéséről a turizmus területén; 1996-ban a Bizottság kidolgozza a turizmus támogatására az első többéves (1997-2000) program tervezetét PHILOXENIA.

15 Az EU turizmussal kapcsolatos tevékenysége III 1998 a turizmussal és foglalkoztatással foglalkozó magas szintű szakmai munka- csoportot állítanak fel. 1998. 05. a XXIII DG közreműködésével Llandudno – „AGENDA 2010” címmel konferencia, ajánlásokat fogadtak el a turizmusban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások támogatására. 1998. 07. Mayerhofen - Európai Turizmus Fórum - „Integrált minőség-menedzsment a turizmusban”

16 Az EU turizmussal kapcsolatos tevékenysége IV. A turizmus hozzájárul Európa gazdasági versenyképességének fokozásához – Liszaboni csúcs A 2000-2006 közötti tervezési időszakban a turizmus explicit módon is megjelenik a Strukturális Alapok által támogatható tevékenységek között. Kiemelt hangsúlyt kap a turizmus foglalkoztatás- ban betöltött szerepe 2000 májusában a Bizottság megjelentette on- line internetes kalauzát „EU Support for Tourism – An Internet Roadmap of the Tourism Sector”

17 A Strukturális Alapokból a turizmusra fordított támogatások országok szerint (millió ECU)

18 Nemzeti Fejlesztési Terv Az 1260/99 EK rendelet szerint összeállított stratégiai dokumentum A Strukturális Alapok felhasználáshoz szükséges terv EU forrásból finanszírozható fejlesztési tervek összessége Tárgyalási alapdokumentum az EU-val kötendő pénzügyi megállapodáshoz NFT keretében 2004-2006 között 1200-1300 milliárd Ft fejlesztés valósulhat meg –EU forrás: mintegy790 md Ft Strukturális Alapok: 510 md Ft Kohéziós Alap: 280 md Ft –Magyar társfinanszírozás: 420 md Ft

19 Megvalósítás eszközei Gazdaság és Versenyképesség OP Humán Erőforrás-fejlesztés OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Agrár- és Vidékfejlesztés OP Regionális Fejlesztés OP GVOP KIOP AVOP ROP HEFOP 5 Operatív Program

20 Megvalósítás eszközei Gazdaság és Versenyképesség OP 191,4 md Ft Humán Erőforrás-fejlesztés OP 290,6 md Ft Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP121,9 md Ft Agrár- és Vidékfejlesztés OP173,3 md Ft Regionális Fejlesztés OP140,8 md Ft Összesen:918,1 md Ft GVOP KIOP AVOP ROP HEFOP 5 Operatív Program EU támogatás60% Hazai társfinanszírozás40% -Központi kormányzati19% -Helyi önkormányzati 2% -Magánforrás19%

21 ROP célrendszere Átfogó cél A régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez Specifikus célok Természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése A ROP prioritásai Turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Szakértői segítségnyújtás

22 A ROP támogatási területei A turisztikai potenciál erősítése –Turisztikai vonzerők fejlesztése –Turisztikai fogadóképesség javítása Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése –Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése –Városi területek rehabilitációja –Az óvodai és az alapfokú oktatási és nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése –A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése –Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása –A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése –Régió specifikus szakmai képzések támogatása Szakértői segítségnyújtás –A program végrehajtását támogató tevékenységek 43,3 md Ft 68,2 md Ft 19,4 md Ft 7,3 md Ft