Konfliktusok az iskolában Szekszárdi Júlia 2010

A konfliktus fogalma Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória

A konfliktusok pedagógiája A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása: A tekintélyelv megrendülése A gyermekkor eltűnése

„Háború van, hát háború van, mit tagadjuk „Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.” (Karácsony Sándor, 1942)

A konfliktus tekintélyelvű megközelítése Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása

Tiszteljétek a gyermekkort! A gyermek nem kis felnőtt! Rousseau

A konfliktus gyermekközpontú megközelítése A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között A problémakezelés módja: irányított dialógus Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila

A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus A konfliktuskezelés a felek interakciójának része Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)

IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

A konfliktusok pedagógiai funkciói Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

A konfliktuskezelés őstípusai Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta) Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)

bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés

Konfliktuskezelő stratégiák 1. önérvényesítő 1 Ö n é r v y e s í t ő 2. önfeladó 5 3. elkerülő 4 4. kompromisszum kereső 5. Probléma megoldó 3 2 Ö n f e l a d ó

Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás

Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás

A kooperatív modell alkalmazásának feltételei A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság Indulat- és értékelésmentes légkör Szándék és képesség az együttműködésre Megállapodás közös szabályokban Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

A kooperatív modell alkalmazásának határai bizalmatlanság hierarchikus viszony kommunikációs zavarok indulatok elfogultság ellenséges légkör erőszak alapvető szükségletek kielégítetlensége értékellentétek stb.

Szemtől szembe módszer Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés A közösség szabályozó szerepének kihasználása A pedagógus facilitátor: a konfliktus felmutatása részvétel a konstruktív rendezésben Szociális tanulás: az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása

Szemtől szembe konferencia önkéntes részvétel siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb.) facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) barátságos légkör meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret