By: Nagy Tamás…
A rögzített tengely körül forgó merev testek forgásállapotát – dinamikai szempontból – a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzatával jellemezhetjük. Ezt a mennyiséget perdületnek nevezzük, és N-el jelöljük. Perdület = tehetetlenségi nyomaték*szögsebesség N = Θ * ω A perdület mértékegysége a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség mértékegységének szorzata: Kg * m 2 * 1/s
Egy rögzített tengely körül forgó test csak az óramutató járásval megegyező vagy azzal ellentétes irányban foroghat. Az óramutató járásával megegyező irány a negatív, az ellentétes pedig a pozitív irány.
A csak egymással kölcsönhatásban lévő két test közül amelyik megperdíti a másikat, az maga is forgásba jön. Röviden, ami perdít, az maga is ( ellentétes irányban) perdül.
Az egymást megperdítő testek szögsebességváltozása fordítottan arányos a testek tehetetlenségi nyomatékával. Δω 1 : Δω 2 = Θ 2 : Θ 1 Ez alapján a perdületváltozások nagyságára felírható: Θ 1 * Δω 1 = Θ 2 * Δω 2 Δ N 1 = Δ N 2 Az egymást megperdítő testek perdületváltozása egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú, tehát előjelük is ellentétes.
Zárt rendszeren belül a testek forgásállapota megváltozhat, de csak úgy, hogy a perdületváltozások összege nulla legyen. Ez azt jelenti, hogy a zárt rendszerek perdülete állandó: n Σ N i = állandó i=1 Ez a megállapítás a perdületmegmaradás törvénye.
(Made with Microsoft Office Powerpoint 2007…) Bármilyen tanulásra vonatkozó cselekmény a Bemutató anyagából kifolyólag, jogkövetkezményt von maga után!!