Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához

A didaktika fogalma Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása, az oktatás során történő tanulás, ismeretszerzés, tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti rendszerével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozó diszciplína. OKTATÁSELMÉLET

A didaktika történetisége Ratke: elemi oktatáselmélet Comenius: Didactica Magna J.F. Herbart Reformpedagógiák

OKTATÁS NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó tanulás. BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy bizonyos, jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése. NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.

Oktatás-tanítás A TUDÁS elsajátításának tervszerű előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos készségek, jártasságok kifejlődésének biztosítása. Alapvető és speciális képességek rendszeres fejlesztése. Művelt viselkedés, magatartás formálása.

Tanulás Ókor, középkor: memoriter XVII. Század: szemléleten alapuló megismerés. (l. Comenius) XIX. Század: asszociációs pszichológia (l. Herbart) XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l. reformpedagógiák) XX-XXI. Század: konstruktivizmus

Alapelvek A tudatos és aktív elsajátítás Szemléletesség elve Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. A rendszeresség és folytonosság elve. Az ismeretek és készségek alapos elsajátításának elve. Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás elve (differenciálás). Visszacsatolás biztosításának elve.

Az oktatás folyamata BEMENET KIMENET Tanulók Tanárok személyisége, felkészültsége. Agyagi erőforrások – felszereltség, eszközök. Szociokulturális háttér. Tartalom – tantervek, iskolai programok. Cél EREDMÉNY A tanuló személyiségé-ben bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek. Attitűd, magatartás Cél Téma - tartalom Az óra általános célja Műveletesített feladatok Stratégiák Módszerek Eszközök Munkaformák Értékelés visszacsatolás Szabályozás

Az oktatás tartalma

A tartalom elrendezése Tudományterületenként: tantárgyak A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció. Tantárgyblokk (azonos logika) Integráció Intradiszciplinaritás Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat is kapcsolunk) Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki) Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása a cél)

Oktatási stratégiák Meghatározás: Sajátos célok elérésére szolgáló Módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere Koherens elméleti alapokon nyugszik Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával rendelkezik Jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. (Falus Iván 1998.)

Információ tanítása bemutatás segítségével Megismerni a tananyag szerkezetét, Megismerni a tanulók gondolati struktúráját, előhívni. A tananyag logikus közlése. Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek között. Megértés ellenőrzése.

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Fogalom = a dolgok lényeges ismertetőjegyeit tartalmazza. Fogalomtanítás = a dolgokat ismertetőjegyeik alapján osztályokba soroljuk, majd ellenőrizzük, beleillenek-e az adott fogalomkörbe.

Lépései Előismeretek felelevenítése Előismerettől függően: Direkt bemutatás: a tanító megnevezi a fogalmat, azonosítja jegyeit, példákat és ellenpéldákat ad. Fogalomelsajátítás: a tanulók példák és ellenpéldák elemzése során meghatározzák a fogalmat, körülírják lényeges jegyeiket. Ellenőrzés: példák és ellenpéldák elemzése Az új fogalom beágyazása a régi ismeretekbe.

Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák. Lépései: Célok bemutatása, motiváltság biztosítása. Ismeretek, készségek bemutatása lépésről lépésre. Irányított gyakorlási lehetőség. Megértés ellenőrzése. További gyakorlási helyzetek biztosítása.

Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alakulásához, hozzájárulhat a reális önértékelés és problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

Lépései Az óra céljainak bemutatása Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban Csoportok létrehozása Csoportok munkájának segítése. Produktumok bemutatása, értékelése. Csoportos és egyéni teljesítmények értékelése.

Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével A problémamegoldás algoritmizálása Kutatás

Problémamegoldás A probléma megértése A probléma elemzése Releváns – irreleváns információk Hasonló feladat keresése Feladat leegyszerűsítése Feladat modellezése A megoldás folyamata Érdeklődő figyelem Kérdések Vita Közvetlen segítség Szünet értékelés

Kutatás A megismerés tanítása: Előnye: Tények feltárása Információk megkeresése Információk elrendezése értelmes egésszé. Előnye: A megismerés módszereinek elsajátítása Az információk személyesebbé válnak Az információkat alkalmazzák, jobban rögzítik.

Formái Bevisszük az osztályba a különböző információforrásokat. Könyvtári vagy internetes óra. Házi dolgozat megírása

Programozott oktatás ’50-’60-as években fejlődött ki. Eszköze a program – programozott tankönyv, oktatógép. Tananyag jól körülhatárolható, felbontható tanulási feladatokra. Tanulási feladat = közlő rész+gyakorló feladat+ellenőrző feladatok Azonnali megerősítést biztosít.

A programozott oktatás elvei Kis lépések elve Egyéni ütem elve Aktív válaszadás elve Azonnali visszajelzés elve A kipróbálás elve

Formái Lineáris program Elágazó program.

Megtanítási stratégiák John Caroll – iskolai tanulás egy modellje Benjamin Bloom – mastery learning IDŐ – mindenki meg tudja tanulni a tananyagot, csak más-más idő alatt. A tanuló tanulásra szánt ideje (motiválás) Az iskola által biztosított idő (megfelelő módszerek alkalmazása)

Feladatrendszeres oktatás Lénárd Ferenc és Balogh László A programozott oktatás folytatója, mert: Pontosan tisztázza a pedagógiai célokat. Alaposan elemzi a tananyag struktúráját. Egymásra építi a feladatokat. Túllép a programozott oktatáson, mert: Osztályteremben zajlik. A pedagógus irányító szerepe megmarad.

Feladattípusok Új anyag feldolgozását elősegítő Új ismeretek alkalmazását gyakorló Összefoglaló feladatok Ellenőrző feladatok

Előnyei A tanulók folyamatosan aktívak az órán. A tanár folyamatos visszajelzést kap a tanulók felkészültségéről. Lehetőség nyílik a differenciálásra.

Projekt - meghatározás Tanulásszervezési forma. A tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból dolgoznak. Célja egy produktum létrehozása.

Projekt - eredete XX. század eleje – reformpedagógiák Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben Dewey elvei: A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési szükségleteit A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell nevelni.

Projekt jellege Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget. Iskolában nehéz alkalmazni. Osztályozása nehéz.

Projekt – tartalmi típusok Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak) Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés) Környezeti nevelés (erdei iskola) Gazdaságismereti (pl. almaprojekt) Kutatási

Más tipizálás Az eredmény alapján Irányultság szerint: Folyamatorientált projekt – az iskola környezete. Eredményorientált projekt – egy konkrét program, tárgy létrehozása. Irányultság szerint: Fókuszált Kontextus-vezérelt Időtartam szerint: Kisprojekt (2-6 óra) Közepes (1-2 nap, max. 1 hét) Nagyprojekt (több mint egy hét) Tartalom szerint: Tananyaghoz kapcsolódó Tananyaghoz nem kapcsolódó Tananyaghoz csak részben kapcsolódó

Kritériumai Kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése. A tevékenység kapcsolódjon a valósághoz. Adjon módot individualizált munkára. Adjon módot csoportmunkára. Kidolgozása hosszabb időtartamra nyúljon. Interdiszciplinaritás jellemezze. Pedagógus és tanuló partner. A tanulók legyenek felelősek döntéseikért. A pedagógus stimuláló, szervező, tanácsadó. A tanulók közötti kapcsolatok erősek legyenek.

Folyamata Témaválasztás (érdekelje a gyereket) Célkitűzés Produktum Tanulási célok Tervezés és szervezés Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása Időterv készítése Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

Projekt lehetőségek az iskolában Projekthét Külső projekt Tanítást kísérő projekt Órai projekt

Az oktatás módszerei Meghatározás: Az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői A pedagógus és tanuló tevékenységének részei Különböző célok megvalósítása érdekében Eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. (Falus Iván, 1998)

Eljárások Meghatározás: A módszerek változatos alkotóelemei. Önállósítva átalakulhatnak módszerekké. Módszer – eljárás viszonya dinamikus Pl. szemléltetés – önálló módszer beszélgetés – eljárás

Az előadás Olyan szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb idejű kifejtésére szolgál.

Eljárásai Elbeszélés – esemény, történés érzékletes bemutatása. Leírás – egy jelenség, személy vagy tárgy bemutatása. Magyarázat – ok-okozati összefüggések bemutatása, összefüggések megértetése.

A magyarázat hatékonyságát növelhetjük, ha: Célok megfogalmazása. Példák. Logikus felépítés. Audiovizuális eszközök használata. Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása. Tanulók előzetes ismereteire való építés. Ismert szavak használata. Kérdezés lehetősége. Mimika, gesztusok használata. Vázlat készítése.

Megbeszélés - Beszélgetés Dialogikus szóbeli közlési módszer. A tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva, illetve kérdéseket megfogalmazva dolgozzák fel a tananyagot.

A beszélgetés formái Katekétikus Zárt rendszer Egy kérdésre egy válasz lehetséges Konvergens gondolkodást fejleszti. A mechanikus bevésés eszköze. Heurisztikus Szókratész nevéhez fűződik Nyílt rendszer Divergens gondolkodást fejleszti. Az ismeretek felfedezéséhez járul hozzá.

Alkotóelemei Strukturálás - Szerkezeti felépítés Kérdezés Célok megfogalmazása Fontos gondolatok kiemelése Részek összefoglalása Részek közötti átmenetek jelzése Gondolatok összegzése Kérdezés Visszacsatolás Egyértelmű visszajelzéseket kell adni Főleg pozitív értékelést kell alkalmazni.

Kérdezés ROSSZ Sugalmazó kérdések. Eldöntendő kérdések. JÓ Kérdés pontos, világos, rövid és egyértelmű Feleljen meg a tanuló értelmi színvonalának Igényelje a gondolkodási műveleteket A kérdést az osztálynak tegyük fel ROSSZ Sugalmazó kérdések. Eldöntendő kérdések. Kérdések ismétlése. Kérdések pedagógus általi megválaszolása.

Szemléltetés Valós vagy ezeket helyettesítő tárgyakat, jelenségeket, folyamatokat mutatunk be és elemzünk annak érdekében, hogy konkrét szenzoriális alapot teremthessünk. Szerepe: az új ismeretek feldolgozásához szükséges műveletek kiváltása. Érdeklődés felkeltése. Tanultak rendszerezése, osztályozása. Képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztése.

Sajátosságai Szelektív – irányítja a tanulók észlelését. Folyamata: Bemutatás Megfigyelés Verbalizálás, lényegesítés Műveleti feldolgozás.

A tanulók kiselőadásai A tanulók előadásai, melynek során fejlődik a gyerekek előadókészsége, illetve a szövegfeldolgozás képessége. FONTOS! Idővel való gazdálkodás Minőség biztosítása Hallgatóság motiválása

Problematizálás A tananyagot vonzó és érdeklődést felkeltő problémák formájában tárjuk a tanulók elé. A probléma megoldása feltételezi: Az előzetes ismeretek szelektív felidézését, Az ismeretlen kérdésre való odafigyelést, A megoldást segítő új ismeretek elsajátításának igényét.

Előnyei Aktivizál A tanulót aktív lényként fogja fel A figyelem a tanuló megismerő tevékenységére tevődik át. Fejleszti a divergens gondolkodást. A tanulókat problémaérzékennyé teszi.

Tankönyvhasználat A tankönyv a könyvből történő ismeretszerzés megtanulásának eszköze. Formái: Irányított (magyarázó) olvasás – a pedagógus használja a könyvet. Önálló olvasás – a tanuló használja a könyvet.

Irányított olvasás Szépirodalmi szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Szöveg keltette élmény megbeszélése Szöveg jelentésének megragadása Cím, műfaj megbeszélése Szelektív újraolvasás összefoglalás Ismeretterjesztő szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Spontán reakciók megbeszélése Részekre tagolás Kulcsszavak kiemelése Makroszerkezeti egységek Mikroszerkezeti egységek Vázlatkészítés összefoglalás

Önálló olvasás Lépései: Az egész olvasmány elolvasása Bekezdésenkénti olvasás Széljegyzetek készítése vázlatkészítés

Begyakorlás Bizonyos cselekvések tudatos ismétlése, mely, jártasságok, értelmi és gyakorlati készségek, bizonyos képességek fejlesztését, Ismeretek megszilárdítását jelenti.

Szakaszai Analitikus szakasz – cselekvések megismerése (bevezető gyakorlatok) Szintetikus szakasz – automatizmusok kialakulása (alapgyakorlatok) Integráló fázis – készségek megszilárdítása (rögzítő gyakorlatok)

Oktatási eszközök Anyagi vagy technikai eszközök, melyek a célok elérését szolgálják. Számítógép előtti generáció: Gépi berendezést nem igényel előállításuk (tárgyak, faliképek, stb.) Gépekkel állítjuk elő, de használatuk nem igényel gépet (tankönyvek, munkafüzetek) Gépi berendezés előállításkor és használatkor (diaképek, oktatófilmek) Tanulásirányító eszközök (pl. program) Számítógépes – multimédiás eszközök

Osztályozásuk Jellege szerint: Dinamikája szerint: Közvetlen (tárgyak) Közvetett (tárgyak helyettesítői) Dinamikája szerint: Statikus (fénykép, dia, grafikon, makett) Dinamikus (kísérlet, film) A tanulók fejlettségi foka szerint: Konkrét érzéki tapasztalást igénylő (ábra, rajz, dia) Logikai feldolgozást igénylő intellektuális tevékenység (makett, feladatlap, munkafüzet)

Szervezési formák Személyi, tárgyi, térbeli és időbeli feltételek számbavétele és összehangolása oly módon, hogy biztosítani lehessen a tevékenység optimális hatékonyságát.

Alapvető szervezés formák Osztályrendszer azonos életkor, azonos tevékenység, egy helyiségben Tantárgyrendszer Tanóra rendszer Új ismereteket feldolgozó óra Jártasság- és készségképző óra Alkalmazó-begyakorló óra Felmérő-értékelő óra

Alkalomszerű szervezési formák Szakkör (érdeklődő tanulóknak) Korrepetálás (tanulásban lemaradóknak) Napközi otthon Tanulmányi kirándulás (a valóság megismerése a természetes környezetben)

Munkaformák Egyéni Páros Csoportos Frontális Egyedül végzett munka (frontális keretek között) Rétegmunka (nehéz, közepes, könnyű) Teljesen egyénre szabott munka – individualizált munka Páros Azonos/különböző szinten álló tanulók Csoportos 3-6 diák dolgozik együtt A tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok jönnek látre. Frontális Direkt irányítás Egy időben az egész osztállyal dolgozunk A gyerekek unatkozhatnak Időmegtakarítás – nagy létszám esetén

Az oktatás megtervezése Óratervek készítése Kell-e tervezni? Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?

Tervezés menete TANTERV PROGRAMOK TANMENET – évi tervezés TEMATIKUS TERVEZÉS Tananyag logikai lépésekre bontása Célok, tartalom, óraszám meghatározása Követelmények tisztázása Módszerek, szervezési formák, eszközigény Ellenőrzés – értékelés fázisai ÓRAREND ÓRATERV

Az óra tervezése Az óra célkitűzése – az óra típusa Tananyag logikai lépésekben való megtervezése Faladatok, kérdések kidolgozása Tevékenységformák, szervezési formák, módszerek, eszközök meghatározása Ellenőrzés, értékelés kigondolása Házi feladat meghatározása

Lecketerv Tanító neve: Iskola: Osztály: Időpont: Tantárgy: Téma: Az óra típusa Az óra általános célja (célrendszere): Műveletesített feladatok. Módszerek és eljárások Eszközök Szervezési formák Az értékelés formái Szakirodalom

Az óra mozzanatai Az óra megszervezése Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal Házi feladat ellenőrzése Bevezető beszélgetés Figyelem felkeltése Érdeklődés megragadása A téma bejelentése – Célok ismertetése Tanulási tevékenység irányítása Rögzítés, rendszerezés Otthoni egyéni feladat kijelölése Értékelés

Műveletesített feladatok Idő Mozzanatok A tanítás tartalma Műveletesített feladatok Eljárások Eszközök Szervezési formák Tanító tevékenysége Tanulók tevékenysége 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Tanítási-tanulási események Műveleti kronológia, a tartalom logikai és pszicho-pedagógiai feldolgozása. Az általános cél és a tartalom függvényében. (felsorolásszerűen már szerepelnek a fejlécben is) A módszer összetevői A szem-léltetés anyaga és a járulékos elemek. Egyéni, csoportos, frontális vagy páros. Forgatókönyveszűen tartalmazzák a tanító, illetve a gyerekek tevékenységeit.

Tanítási-tanulási események Mozzanatok Tanító tevékenysége Tanulók tevékenysége 1. 2. 3. Tanítási-tanulási események Ebben a két oszlopban forgatókönyvszerűen írjuk le a tanító és a tanulók tevékenységét, feltüntetjük a megtanítandó tartalmat, a tevékenységi formákat, melyeken keresztül a tartalom feldolgozásra kerül (játékok, kérdések, feladatok, stb.), közben utalunk az alkalmazott módszerekre, eljárásokra, a felhasznált eszközökre, illetve a szervezési formákra, melyek a tanulási folyamatnak keretet adnak. Ha jól megfigyeljük, a műveletesített feladatokon kívül ugyanazokat a tényezőket tüntetjük fel, mint az előző esetben, csak szövegbe ágyazva.

Élményteli tanítást kívánok!