Logisztika – Kontrolling Vizsgálati módszerek Kiss Norbert Heller Farkas Főiskola 2005

Mivel fogunk foglalkozni? A logisztika – kontrolling tevékenységei A logisztika – kontrolling bevezetésének előfeltételei A logisztika – kontrolling bevezetése A logisztikai kontroller szerepe és feladata Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái Az adatfelvételi módszerek áttekintése Az RST folyamatok elemzésének eszközei Az RST folyamatvizsgálat főbb fázisai és lépései Logisztikai folyamatok elemzésében használt mutatószám rendszerek A szimulációs eljárások alkalmazása logisztikai folyamatok hatékonyság elemzésében

A logisztika – kontrolling tevékenységei Célkitűzés, tervezés Beszerzés. Termelés. Értékesítés. Tterv, Tterv és/vagy Qterv, Qterv ------------------------------------------------------------- Tényhelyzet mérése Pillanatnyi állapot rögzítése, „mintavételezés”. Ttény és/vagy Qtény Terv–tény eltérés elemzése, ha Tterv - Ttény > Tterv, vagy Qterv - Qtény > Qterv. Beavatkozás, intézkedés Mit kell változtatni? Hogyan kell változtatni? Eredmények, visszamérés Hatásvizsgálat.

A logisztika – kontrolling bevezetésének előfeltételei A szükséges adatok és információk folyamatos rendelkezésre állása, támogató adatbázis, amelynek a következő főbb jellemzőket kell tartalmazni: normák, vagy más néven normatívák (teljesítmény, idő stb. lásd Logisztika I.), költségnemek, költséghelyek. Az adatok feldolgozáshoz és értékeléshez szükséges módszerek alkalmazása. normatívák képzésének módszerei, logisztikai költségek kalkulációs módszerei, mérési eljárások módszertana, elemzési, értékelési eljárások módszertana, beavatkozó döntések algoritmusai, modelljei. A kontrolling szervezet vállalati rendszerbe való illesztése, működésének megszervezése. A kontroller(ek) működésének megszervezése. A megfelelően differenciált bontásban !!!

A logisztika – kontrolling bevezetése Információszükséglet elemzése: a logisztikai kontrollinggal szembeni elvárások megfogalmazása (pl. a szükséges információk köre, struktúrája, gyakorisága stb.), a logisztika területén meglévő tervezési, ellenőrzési és információs struktúrák elemzése stratégiai és operatív szinten, Eszköztár kialakítása: tervezési, ellenőrzési és információs eszközök kidolgozása a logisztikai stratégia kialakításához. (pl. szimulációs módszerek) az operatív vállalatirányítás keretében, (pl. döntéselőkészítő módszerek) Az eszközök fokozatos alkalmazásba vétele: a stratégiai eszköztár egy-egy elemének példaértékű megvalósítása, az operatív eszköztár egy-egy elemének példaértékű megvalósítása, Megvalósítási javaslat: a bevezetésre kerülő logisztikai kontrolling végleges megfogalmazása, bevezetési terv készítés, a bevezetésre kerülő logisztikai kontrolling koncepció költség – haszon elemzése.

A logisztikai kontroller szerepe és feladata MELYIK HIERARCHIA SZINTEN? MILYEN HATÁSKÖRREL? Az információs rendszer szervezése, irányítása területén: a logisztikai információ-rendszer kialakítása esetleg fejlesztése; a meglévő információk elemzése a logisztikai célok megvalósítása szempontjából; az információ szükséglet és felhasználás összehangolása a logisztika területén; az információk továbbítása a logisztika funkcionális területeire, a vállalat egyéb szervezeteihez, illetve külsőpartnerekhez. A logisztikai tervezés területén: az elemzések eredményeinek előkészítése a logisztikai célok megvalósítása érdekében; a tervek felülvizsgálata; az optimális logisztikai terv megvalósítása. A logisztikai ellenőrzés területén: a tényadatok meghatározása; a terv-tény állapot összehasonlítása; az eltérések elemzése; javaslat kidolgozása beavatkozó intézkedésekre.

Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei I. 1.) A jelenlegi helyzet jellemzése – elemzése: - az RST eszközök szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) az RST eszközellátottság és az eszközök főbb jellemzői, paraméterei; b.) az RST eszközök kihasználtságának jellemzői; - az RST létesítmények szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) raktárépületek, tárolóterületek; b.) szállítópályák, útvonalak; c.) rakodók, áthidalók; - az RST munkaerő szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) a rendelkezésre álló főfoglalkozású RST munkaerő létszám; b.) a nem RST munkakörben dolgozók RST munkára fordított munkaidejének figyelembe vétele; c.) az RST dolgozók foglalkoztatottsága, a dolgozók munkaidejének időbeli kihasználtsága; - az RST folyamatok lebonyolításának részletes elemzése (következő fólia) - az RST folyamatok költségei szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) közvetlen költségek; b.) közvetett költségek; - munkavédelmi, ergonómiai szempontból végzett elemző vizsgálat

Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei II. 2.) Az RST feladatjellemzők meghatározása: - az áruk jellemzői (alapvető és meghatározó!!!): a.) szilárd (darabáru – egyedi, vagy egységrakományos –, ömlesztett anyag); b.) folyékony halmazállapotú; c.) gáz halmazállapotú; - a fel- és leadóhelyek, az anyagmozgatás kezdő és végpontjai: a.) térbeli elhelyezkedés, megnevezés, azonosító; b.) be- és kiszállítási forgalom; c.) tárolandó készletmennyiségek; - a fel- és leadóhelyek kapcsolatai (szállítási relációk): a.) az időegység alatt továbbítandó átlagos árumennyiségek relációnként; b.) az esetleges időbeni kötöttségek, valamint az időbeni megoszlás adatai; c.) a mozgatási útvonalak pontos jellemzői; - előírások, korlátozások a feladatokkal kapcsolatban: a.) hatósági, üzemi előírások (tűzrendészeti, higiéniai stb.); b.) a helyszíni (építészeti) adottságok miatti korlátozások;

Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái I. Terjedelem szerint - (teljes üzemi folyamatokra, üzemi részfolyamatokra) Mélység szerinti - (korlátozott részletességű vizsgálat, részletes vizsgálat) 1.) Korlátozott részletességű vizsgálat: (becsléseken alapul, gyors eredményt ad, kérdések megválaszol(tat)ására szorítkozik, részletes vizsgálatok előkészítéseként alkalmazott technika)

Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái II. 2.) Az RST folyamatok részletes vizsgálata: - reprezentatív vizsgálat: a.) a munka leegyszerűsítését célozza; b.) alkalmasan megválasztott, kis számú, de a vizsgált jelenség egészére jellemző adatfelvételt igényel; c.) a megbízhatóság a mintaelemek számának változtatásával tetszőlegesen megválasztható; d.) felhasználható az RST eszközök kihasználtságának, a rejtett anyagmozgatás munkaidő hányadának stb. megállapítására; - teljes körű adatfelvételen alapuló vizsgálat az összes mozgásnak és körülménynek a feltárását jelenti egy adott időszakra vonatkoztatva; A vizsgálat előkészítő munkaigénye rendkívül nagy, az adatok kiértékelése munkaigé-nyes, de a különböző matematikai algoritmusoknak köszönhetően viszonylag egyszerűen elvégezhető, a vizsgálati eredmények felhasználhatósága (információ tartalma) megfele-lően elvégzett vizsgálat esetén meglehetősen nagy.

Az adatfelvételi módszerek áttekintése 1.) Közvetlen (primer) adatfelvétel: Az adatokat a keletkezésük helyén, az adott adatfelvétel céljára elkészített bizonylatokon gyűjtik össze. - emberi adatrögzítés (dolgozó végzi, külső felmérő végzi); - gépi adatrögzítés (műszeres vizsgálat); 2.) Közvetett (szekunder) adatfelvétel: Meglévő, az RST folyamatban használt hagyományos és számítógépes bizonylatok (nyilvántartások) kiértékelésén alapul. A közvetett adatfelvétel előnye, hogy a szubjektív hibák elkerülhetők, az időráfordítások csökkenthetők.

Az RST folyamatok elemzésének segédeszközei 1.) Elemző adatfelvételi lapok használata: - funkciója az RST folyamatokkal kapcsolatos információk összegyűjtése; - időrendi sorrendben tartalmazza a termelési tevékenységre és az RST műveletekre vonatkozó valamennyi lényeges adatot; - sokféle űrlaptípus létezik, korszerű változataiknál az egyes műveleteket egyezményes jelképi jelöléssel ábrázolják; - az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek szimbólumait összekötik  a termelési folyamatábrákhoz hasonló grafikon nyerhető; 2.) Egyedi elemzés fotográfiai módszerek segítségével: - fényképek készítése (statikus állapotok rögzítésére); - film- vagy videofelvétel (dinamikus munkaállapotok rögzítésére); 3.) Folyamatok képi szemléltetése: („Móricka rajz” - szimuláció)

Az RST folyamatvizsgálat főbb fázisai és lépései 1.) Előkészítés: a.) tartalmi (vizsgálat célja, vizsgálati időszak, vizsgálati módszer, adatfelvételi lapok); b.) szervezési (felelősök kijelölése, személyek kiképzése, határidők meghatározása); c.) pszichológiai (beszélgetés a dolgozókkal, javaslatok összegyűjtése); 2.) Adatfelvétel és adatfeldolgozás: a.) adatfelvétel (közvetlen (primer) – közvetett (szekunder)); b.) adatfeldolgozás (mennyiségi – minőségi jellemzők meghatározása, grafikonok); 3.) Kiértékelés: a.) a mennyiségi és minőségi jellemzők - mint ok-okozati összefüggések - közötti kölcsönhatások megállapítása; b.) a kritikus folyamatok értékelése, szűk keresztmetszetek feltárása, a ha- tárállapotok (pl. kihasználtság esetében) számítása; c.) más hasonló RST folyamatokkal, rendszerekkel, RST normatívákkal való összehasonlítás; d.) végkövetkeztetések levonása, a vizsgálatok eredményeit mutatószámokban célszerű összefoglalni;

Logisztikai folyamatok elemzésében használt mutatószám rendszerek a.) bázis (vagy más néven keret ) mutatószámok: - a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb.; - a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb.; - költségadatok; b.) termelékenységi mutatószámok: - a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik; c.) gazdaságossági mutatószámok: - a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki; d.) minőségi mutatószámok: - a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.; A bázis vagy keret mutatószámok többnyire abszolút mutatószámok. Ezek használhatók fel a többi, általában relatív viszonyszám meghatározásához.

A szimulációs eljárások alkalmazása logisztikai folyamatok hatékonyság elemzésében Logisztikai rendszerek számítógépes vizsgálatára alkalmas döntéstámogató eszközök. - a logisztikai folyamatok általában nemlineáris, sztochasztikus típusúak; - paramétereik csak statisztikai eszközökkel határozhatók meg; - a rendszerekben található elemek száma nagy, kapcsolódásuk összetett; - nem lehetséges az elemek számának és működési paramétereinek egzakt analitikai eszközökkel való meghatározása; - a mai mérnöki tervezési gyakorlatban igény a tervezésre fordítandó idő csökkentése; A szimulációs programok a valós folyamatok viselkedésének „imitálására” alkalmasak.

Köszönöm a figyelmet !