A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése

Az 1. modul kulturális témakörei A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése Az EU kulturális politikája A globalizáció és a magyar kultúra viszonya A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai A kulturális projektmenedzsment alapjai Minőségfejlesztés a közművelődési intézményekben Pályázati eredmények, aktualitások

Témakörök a mai napra Európa három fogalma I. A kultúra szerepe a társadalomban II. A kultúra fogalom és modernitás III. A harmadik évezred társadalmai IV. Kultúra hozzájárulása a lisszaboni célkitűzésekhez V. Kultúra program 2007-2013

BEVEZETŐ

Európa három fogalma Területi-földrajzi egység Politikai-gazdasági szervezet (centrum, fokozatosan bővül) Minőség - értékek összessége, amelyek csak itt jöttek/jöhettek létre - földrajzilag nem egyenletesen oszlik meg

Viszonyunk Európához Földrajzi Európa – hozzátartozunk Politikai-gazdasági Európa -II. világháborúig nyitott -II. vh. után zárt – Európai Unió, KGST Értékek Európája hozzátartozás belső nemzeti érdek és feladat

esélyegyenlőség – mindenki által elérhető kultúra Értékek Európája Egész társadalomra vonatkozóan nincs biztosítva az európai értékek hozzáférhetősége Ok: eltérő történelmi, társadalmi tényezők Értékek értelmében vett Európaiság Szabad piacgazdaság, - gépesített termelés, demokrácia, esélyegyenlőség – mindenki által elérhető kultúra Értelmes élet/jólét

Feladat: az értékek birtoklásában hasonlatossá válni az európai országokhoz Akadály: középréteg eltérő helyzete, aránya Diktatúrából demokráciába parancsgazdaságból piacgazdaságba való átmenet átmenet 3 szakasza: 6 hónap: politikai átalakulás 6 év gazdasági 60 év: teljes társadalmi-kulturális váltás (Ralf Dahrendorf)

Tét: kié lesz a csatlakozás által elérhető nyereség? 15-20% birtokolja az elérhető javakat és forrásokat? Megvalósítja az ország a jóléti rendszerváltást? (Európától elmaradva, de követve)

Fontos kérdések a demokrácia szempontjából Agrárkérdés Vidék Egészségügy Oktatás Társadalom kultúrája Nyugdíjasok Szociálpolitika Romakérdés (5%) Média

I. A kultúra szerepe a társadalomban a kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát;

a kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek, és a megújuló Magyarország önértelmezésének, összetartozásának, tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét; - a kulturális sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban, a politikában, a tudományban, a művészetekben, a mindennapi életvitelben - kincs, amit védeni kell

a kulturális versengés hazai és a nemzetközi színtéren a kreativitás ösztönzője - többé, erősebbé, sikeressé válásunk útja; a kultúra a társadalmi integráció, a szociális kohézió közege: a közösségek fenntartója és megújítója, az egyéni és a közös eszmények és életcélok megfogalmazásának, megvitatásának és érvényesítésének a terepe.

A kultúra az egymással megosztott élményekben és a belőlük merítő alkotókedvben és tudásban él. A kultúra egyszerre demokratikus, mert mindenkié, és arisztokratikus, mert kiveti magából a silány minőséget. A kultúra sokszínű és rugalmas. Ha intézményrendszere rugalmatlanná válik, akkor független kezdeményezések, újabb és újabb csoportok és közösségek jönnek létre, teremtenek maguknak és érdeklődő közönségüknek izgalmas, fejlődő kultúrát.

A kultúra verseny is - a figyelemért, a tapsért, a díjakért, a felemelkedésért. Minden kultúra hódítani akar, meghódítani a közönségét. A kultúrára támaszkodva erősödik meg minden közösség, belőle táplálkozik a nemzeti önbecsülés. Csak a saját kultúránkban otthonosan mozogva érthetjük meg más közösségek világát, életmódját, alkotásait.

Önmagában való érték: az állampolgár életét igazságossá, szebbé, jobbá, teljesebbé tesz Választásokra tesz képessé a jó és a rossz, a lényeges, lényegtelen, az igaz és a hamis között Mit tesz/tehet ennek érdekében az állam? művelődéshez való jog, világnézeti semlegesség a kultúra feltételeinek megteremtése stb. Alaptörvény: X-XI. cikk

II. A kultúra fogalom és modernitás

kultúra fogalmának kialakulása Fogalma és annak végtelen számú variációja mindazt tömöríti, ami a társadalmat létrehozó embert, végső soron emberiséget elválasztja a természettől és az élet sajátos minőségét határozza meg a társadalmak működésében.

Egységesen elfogadott meghatározása nincs Szerkezetük egyforma „alany” - az ember és az emberek csoportjai „állítmány” – az emberek tárgyi tevékenysége „tárgy” – ami a tevékenység által létrejött társadalmi szerveződés, csoport, intézmény, szellemi tárgy, nyelv, ismeret, tudomány, művészet, vallás, maguk a kulturális produktumok (műalkotások, tárgyalkotó népművészet, könyvek, festmények stb.)

fogalom „A társadalom az ember és ember, ember és közösség viszonya, amit az objektiváció közvetít. A kultúra az ember viszonya az objektivációkhoz, vagyis az „emberi műhöz”, az ember által teremtett megformált világhoz. A civilizáció az objektivációk összessége, amelyeket az ember alkotott, és ami az emberi tevékenység és az emberi közösségek alapjául szolgál.” (Vitányi) A kultúra, a társadalom és a civilizáció tartalma és terjedelme azonos, csak más-más oldalról megközelítve,

A kultúra fogalma az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége három meghatározó szintje 1. Alapvető feltevések 2. Értékek, ideológiák 3. Javak, képződmények

1. Alapvető feltevések Ezen a szinten a felfogásokat, hiedelmeket találjuk, amelyek a láthatatlan, nem tudatosult erővonalakat jelentik. Fő elemei: -    Ember és természet -    Idő -    Tér -    Ember és ember közötti viszony

2. Értékek, ideológiák A tudatosság magasabb fokon ezen a szinten jelenik meg. Összetevői: -    Eszmék és célok -    Erények, bűnök, vétkek -    Erkölcs, etika

3. Javak, képződmények - Nyelv - Technológia Ez a látható, többnyire megfejthető szint -    Nyelv -    Technológia -    Művészet -    Társadalmi rétegződés -    Státusrendszer -    Nemek szabályai -    Család

A kultúrafogalom és a modernitás

Modernitás - modernizáció azoknak az erőfeszítéseknek a sorozatára utal, melyek révén valamely társadalom fel akar zárkózni a nála fejlettebbekhez. a fejlődés több dimenzióját magában foglaló, az adott ország fenntarthatóságát szem előtt tartó közgazdasági fogalom

A KTM kultúra A hagyományos európai kulturális-tudományos életet, művelődési tevékenységeket meghatározó mentalitás kifejezője, melyet az e területeken dolgozó értelmiségiek és működési viszonyok hordoznak. Ezt a formációt az európai történelmi örökség okán értelmiségi kultúrának nevezzük, és a három terület kezdőbetűinek kiemelésével jelöljük (KTM).

A PCM kultúra A hivatalos Európai Uniós értékvilág egy új típusú kultúrát (harmadik kultúra”) reprezentál, amit legjobban az elmúlt évtizedekben Amerikában és Nyugat-Európában megerősödő területfejlesztési és projekt-ciklus menedzsment (PCM) szimbolizál szaknyelvével, módszertanával, szakmai elkülönüléseivel. Ezt a formációt menedzser kultúrának nevezzük, a legáltalánosabban elterjedt tervezési módszerét kifejező mozaikszavának jelzésével (PCM). A menedzser kultúra vezéreszméje a fejlesztés és haszon.

A két kultúra jellemzői Cél tevékenység kapcsolat értékelés KTM elvont elemző zárt értelmező PCM Pragma-tikus racionális nyitott egzakt

KTM – PCM egységesülése – kultúra fogalom kiterjesztése VÁLTOZÓ VILÁGBAN VALÓ ELIGAZODÁS KÉPESSÉGE. AZ ISMERETEKET, A TUDÁST, A JOGI, A GAZDASÁGI, A VÁLLALKOZÓI A MUNKAKULTÚRÁT AZ ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGET. A JÓLÉTI RENDSZERVÁLTÁS, A TÁRSADALMI ESÉLYTEREMTÉS SZERVES RÉSZE, A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG HUMÁNUSSÁ, ÉLHETŐVÉ TÉTELÉNEK ESZKÖZE.

Modernizáció dimenziója civilizációs tradíciók és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nem korlátozódhat pusztán a kultúra szférájába, hanem azokat a modernizációs folyamat egészében is érvényesíteni kell. Bebizonyították, hogy a tradícióknak jelentős szerepük van egy társadalom belső kohéziójának és stabilitásának fenntartásában, és erre annál nagyobb szükség van, minél inkább fel akarjuk gyorsítani a gazdasági fejlődést. a tradíciók akár az innováció forrásai is lehetnek.

III. A 3. évezred társadalmai

alapvetés Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információs-, hálózati-, globalizációs- és tudástársadalomnak és inkább mi nem. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek.

1. információs társadalom Az információ, mely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott, most már önálló értékké válik. Az információs társadalom középpontjában az információ-feldolgozó technológia áll.

meghatározások "Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő … (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel." (Yoneji Masuda) "Az információs társadalom gazdasági valóság… Megszűnik az információk terjedési késése….. fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot." (John Naisbitt)

"Olyan társadalom, amelyben … az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő…" (Nick Moore) “Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló  társadalmi struktúra…., az élet számos területének globalizálódása."

"Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége.” (Murányi Béla, 1997)

jellemzői Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett.

„… történelmi tendencia, hogy a kialakuló társadalmi struktúrák domináns funkciói és folyamatai az információs korban egyre inkább hálózatokba szerveződnek.

2. hálózati társadalom (network society) Manuell Castells: a hálózattársadalom egy új technológiai paradigma, az informacionalizmus eredménye.

A hálózatépítés logikájának terjedése lényegileg módosítja mind a működési folyamatokat, mind az eredményeket a termelés, a tapasztalat, a hatalom és a kultúra folyamataiban. A technológiai változások először a gazdaságot formálták át, az ezredfordulóra azonban a társadalom, a politikai rendszerek és a kultúra alrendszerei is gyökeresen átalakultak.

A hálózati társadalom nagymértekben épít a tudomány fejlődésére és az innovációra, a rugalmas, képzett munkaerőre, az új működési modellhez igazodó hálózati szerveződési formára.

Szociális hálózatok – hagyományos közösségek- virtuális közösségek Közösségi hálózatok Szociális hálózatok – hagyományos közösségek- virtuális közösségek Modern társadalmak kapcsolathiányosak Kérdések: IKT eszközök egyre növekvő használata elősegítheti-e a társadalmi tőke növekedését, vagyis az egyének társulási hajlandóságát, civil elkötelezettséget? IGEEEN-NEEEM - Csökkenti-e a személyközi kapcsolatok mennyiségét és minőséget, a civil elkötelezettség mértekét?

globalizáció - kultúra

globalizáció 1. Nem új jelenség - emberiség története az egymást követő globalizációk története (görög kultúra, inka, maja .. birodalom; világvallások) Az újkor globalizációja – a kapitalizmus, fogyasztói társadalom fokozatos kiterjedését jelenti szakaszai: technikai felfedezések határozzák meg (gőzgép, robbanómotor, tömegkommunikáció majd a számítógép által mind teljesebbé váló globalizáció)

Kultúra globalizációja Kultúra története a kulturális formák globalizációjának története (vallás, latin, angol-amerikai, fogyasztói életforma, arisztotelészi logika, római jog, reformáció stb.) Nemzet kulturális identitásának a szerkezete = Mit lopkodunk össze őseinktől Az egyén személyiségének biológiai struktúrája

2. Ez nem ugyanaz globalizáció A történelem átlépett egy határt – a különböző irányba elinduló folyamatok körbe zárulnak; pl. üzenet, felfedezés egy időben jut el mindenhova 3. Mégis Az ellentmondások is globálissá váltak 1. A gazdasági javak és források elosztása Gazdasági javak – források 80%-a a világ 20%-ának a kezében van 2. A demokrácia szintje és elosztása

Zárt társadalmak – nyílt társadalmak Az emberiség 20%-a jutott el a demokrácia fokára (akik az anyagi biztonságot is jobban megszerezték) A globalizáció ugyanúgy konzerválja az arányokat, mint a gazdasági viszonyokat

Lehetséges utak Kevesebb demokrácia, nagyobb koncentráció Nem kevesebb, több, erősebb civil demokrácia ez a demokrácia új szintje nagyobb hangsúly: szolidaritásnak, kötelességnek, részvételnek, egyenlőségnek; globalizálja a civil társadalom elvét

4. A tudás társadalma „a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje

Tudás társadalma a jövőre irányul Marx: a dolgok, tárgyak, eszközök értékét nem a „beléjük fektetett” fizikai munka, hanem a bennük megtestesülő tudás adja meg. Pierre Bourdieu: a „kulturális tőke” jelentősége felülmúlja a gazdasági tőkéét.

A tudás nem összpontosulhat egyetlen témára. Ha a tudást a lakosság 10-20%-a birtokolja a társadalmi hierarchia megmarad. A tudás nem összpontosulhat egyetlen témára. A kultúra egyetemes és sokszínű. Egy cél eléréséhez szükséges tudásnál jóval szélesebb kultúra kell. 15-20% helyett legalább 75%ának kell birtokolnia.

kultúra és minőség - társadalmi fejlődés Az egész társadalom kultúrája! Szükséges: olyan céltudatos és következetes kultúrpolitika, amely minden embernek egyenlő esélyt ad a legértékesebb kultúra elsajátítására is.

ellentmondás 1990 óta a kulturális kínálat bővül A kereslet egyenletesen csökken feladat Megállítani ezt a folyamatot.

„Amikor a tudás terjed, Őszinte az akarat „Amikor a tudás terjed, Őszinte az akarat. Amikor az akarat őszinte, A józan ész uralkodik. Amikor a józan ész uralkodik, Kiművelt az egyén. Amikor az egyén kiművelt, összhangban él a közösség. Amikor a közösség összhangban él, Jól kormányozható az ország. Amikor az ország jól kormányozható, Békesség honol mindenütt. ” Konfuciusz/ie.551-479/