Esélyegyenlőség TÁMOP- 3.3.2/08/2 IPR bevezetése az általános iskolában, sikeres integrációt, iskolakezdést, továbbtanulást támogató projekt.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

A KÓPÉVÁR ÓVODA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A TÁMOP
Az iskolai szociálismunka
A hátrányos helyzet kezelésének középiskolai modellkísérletei Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium Tamási június 4.
integrációs szaktanácsadó
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
A tanácsadói tevékenység koordinálása Páll Viktória Ec-Pec Alapítvány.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Szervezetfejlesztés Töviskes Imre.
Készítette: Bónisné Fürjesi Magdolna
Pályaorientáció ÁMK Báta Hunyadi János Általános Iskola
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés az intézményekben Bedőné Fatér Tímea IPR szakértő Integrációs szaktanácsadó
A referenciaintézmények feladatai, hatáskörei
Patrónus program és ezzel együtt az IPR bevezetése 2007/ 2008-as tanévtől a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyenlőségének biztosítása céljából.
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
I ntegrációs P edagógiai R endszer. INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS: A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), eltérő nevelési igényű, gyermekek.
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.

 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
Pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
Pedagógiai munka a Nevelési Tanácsadóban
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Egyéni fejlesztési tervek készítése és használata az iskolában
A beiskolázás előkészítése
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ 2006/07 I. FÉLÉV. TARTALMI VÁZLAT AZ ISKOLA STATISZTIKAI MUTATÓI A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS TAPASZTALATAI AZ INTEGRÁCIÓS.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
2010/2011.  az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
PARTNERSÉG AZ OKTATÁSBAN… HAJDÚSZOVÁT MÁJUS 17.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
Az eredményesség mérése és szakmai ellenőrzés Összeállította: Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
„ÍVELJETEK CSILLAGOK!” ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROJEKT A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI-BAN TÁMOP B
TÁMOP B ,,Esély a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde gyermekeinek” Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának eredményessége 3.
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Az általános iskolából kilépő SNI tanulók pályaválasztását segítő ÁTVEZETÉSI terv Jálics Ernő Közoktatási Intézmény Kadarkút Mecsárné Jády Geraldine.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Barcsák Marianna - KPSZTI
A pszichológiai mérés alapjai
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
Tervezési folyamat.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Esélyegyenlőség TÁMOP /08/2 IPR bevezetése az általános iskolában, sikeres integrációt, iskolakezdést, továbbtanulást támogató projekt

Team munka: Pillanatképek

Esélyegyenlőség TÁMOP-3.3.2/08/2 pályázat 1.SNI/HHH tanulók fejlesztése SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport megalakulása SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport megalakulása Pályázati program megismerése,munkacsoport részvétele a program kivitelezésében Pályázati program megismerése,munkacsoport részvétele a program kivitelezésében Intézményi IPR értekezleteken, megbeszéléseken aktív részvétel,koordinálás Intézményi IPR értekezleteken, megbeszéléseken aktív részvétel,koordinálás Szakmai műhelymunka indítása Szakmai műhelymunka indítása Kompetencia terület szakmai koncepciójának megismerése Kompetencia terület szakmai koncepciójának megismerése Kompetencia területek meghatározása Kompetencia területek meghatározása Célok, feladatok a fejlesztési folyamatban Célok, feladatok a fejlesztési folyamatban Közvetlen feladatok kijelölése Közvetlen feladatok kijelölése

Esélyegyenlőség TÁMOP-3.3.2/08/2 pályázat 2.SNI/HHH tanulók fejlesztése Dokumentációk kidolgozása, alkalmazása Dokumentációk kidolgozása, alkalmazása Hospitálás Hospitálás Értékelő esetmegbeszélés Értékelő esetmegbeszélés Esetmegbeszélés Esetmegbeszélés Szupervízió Szupervízió Fejlesztések Fejlesztések Mentorálás Mentorálás Kompetencia alapú értékelés Kompetencia alapú értékelés

SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport Kocsis Józsefné Kati Kocsis Józsefné Kati Tábori Ferencné Marika Tábori Ferencné Marika Varga Melinda Varga Melinda Vargáné Subicz Beáta Vargáné Subicz Beáta

SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport intézményi erőforrásai –az iskola minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt a gyermek képességei kibontakoztatásához; –szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő, oktató munka, ami garancia arra, hogy az iskola minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető; –az iskolában és a településen tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére alkalmas, együttműködő, elfogadó környezetet;

SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport intézményi erőforrásai –a pedagógiai fejlesztés a tanulók fejlődésének nyomon követésére épül, és a tanulói mérések alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése; –a pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit; –tudatosan fejlesztik a család és az iskola közötti kommunikációt, a családot, mint partnert vonják be a gyermekkel kapcsolatos iskolai

Az integráció pedagógiai megközelítése, vezérfonala Pedagógiai oldalról az integráció jelentése: Pedagógiai oldalról az integráció jelentése: minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön. minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön.

Az intézmény integrációs stratégiájának követése azokat az irányokat, fejlesztési célokat határozza meg, amelyek segítségével megvalósíthatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációját és képesség-kibontakoztatását. azokat az irányokat, fejlesztési célokat határozza meg, amelyek segítségével megvalósíthatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációját és képesség-kibontakoztatását.

Munkacsoport stratégiai elemei 1. Helyzetelemzés 1. Helyzetelemzés 2. Célrendszer megfogalmazása 2. Célrendszer megfogalmazása 3. Szükséges intézkedések megtervezése 3. Szükséges intézkedések megtervezése

IPR célok Az iskola csökkentse a tanulók között iskolába lépéskor meglévő – az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket Az iskola csökkentse a tanulók között iskolába lépéskor meglévő – az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékony együttnevelése. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékony együttnevelése. IPR működésének hatására javuljon az érettségit adó középiskolában tanulók aránya IPR működésének hatására javuljon az érettségit adó középiskolában tanulók aránya Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója Tanulói lemorzsolódás csökkenése Tanulói lemorzsolódás csökkenése Pedagógus attitűdváltás – módszertani megújulás Pedagógus attitűdváltás – módszertani megújulás

IPR feladatok oA helyi sajátosságokra épített, hatékonyan működtethető integrációs stratégia kidolgozásában részvétel az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere alapján. oAz IPR továbbképzés eredményeinek beépítése a pedagógiai gyakorlatba. oMentorálás oFejlesztő foglalkozások.

IPR feladatok oSzakmai együttműködés az intézményben működő mikro-csoportokkal, a közös munka koordinálása. oSzakmai tapasztalatcserék, hospitációk szervezése, szakmai műhelyekben részvétel. oAz innovatív pedagógiai módszerekhez szükséges infrastruktúra megismerése, alkalmazása. oAz alkalmazott módszerek eredményességének vizsgálata – önellenőrzés. oA program értékelése, dokumentálása.

Munkacsoport felelősségi köre: oIntézményi Integrációs Program SNI/ HHH tanulóinak fejlesztése oIPR tagokkal való folyamatos kapcsolattartás oMunkaterv munkamegosztás szerinti kialakítása, folyamattartatása oProgramban résztvevők munkájának összehangolása oKommunikáció a programmal kapcsolatban álló partnerekkel oProgrammal kapcsolatos események, információk ismertetése oKötelező értékelő esetmegbeszélések vezetése,szupervízió oPedagógiai tervezésben való szakmai közreműködés oPedagógiai ellenőrzésben való részvétel

Munkacsoport elvei o A cél nem szentesíti az eszközt o A módszerek sokféleségének elve o Folyamatos fejlődés biztosítása o Minta-, példa-,modellhatások jelentősége o Nem szabad a gyermeket úgy fejleszteni, hogy neki kellemetlen legyen ! o Mozgás, mese, játék, zene, különféle fejlesztési technika, módszer o Hosszú időtávban gondolkodás o Fontos a tartalom mellett, hogyan tanítunk.

Munkacsoport elvei o Tanítva tanuljunk ! o Dolgozva tanuljunk ! o Kellemes tanulási légkör, azaz lélektani feltételek kialakítása o Frusztráció( kudarc) minimalizálása o Gyerekközpontúság o Gyakorlatiasság o Pozitív szemlélet érvényesítése o Külső kontroll helyett belső elköteleződés kialakítása o Esetismertető beszámolók o Határok, keretek kialakítása o Életkori sajátosságok ismerete o Érzelmi, értelmi állapot megismerése o Motiválás

Munkacsoport közvetlen céljai, módszerei o Harmadlagos célok:ismeretek bővülése o Másodlagos célok:részképesség- zavarok megszüntetése (figyelem,viselkedési,tanulási zavarok csökkentése) o Elsődleges célok:személyiségfejlődés, pozitív énkép, érzelmi élet fejlődése,prevenció, önismeret, stresszkezelés o Egyéni és kiscsoportos tanulásszervezés:fejlesztés, mentorálás o Számolás-,írás-,olvasászavar kezelése. Viselkedéskorrekciós módszerek, figyelemfejlesztő gyakorlatok, kommunikációs készség stb. fejlesztése. Családpedagógiai, családterápiás módszerek. o Érzékszervek működésének fejlesztése, beszédfejlesztés, érzelmi intelligencia fejlesztésének módszerei, mozgást és idegrendszert fejlesztő módszerek.

Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Helyzetfeltárás o Tartalmazza az adott gyermek, tanuló esetének gondos vizsgálatát, o a bármilyen okból felmerült, illetve bármely érintett által közölt felzárkóztatást vagy tehetséggondozást igénylő probléma elemzését. Amelynek kiinduló pontja a valamilyen formában megjelenő és megfogalmazódó panasz, a gondviselő és/vagy a tanuló, netán a gyermekkel foglalkozó szakember kérés formájában megfogalmazott igénye, o az anamnézis és a szükség szerinti szakvizsgálat vagy szakvizsgálatok elvégzése, o a fejlesztő tervezet elkészítése előtti, jelenlegi állapot szakszerű meghatározása egy vagy több részképesség egyéni fejlesztésére vonatkozóan.

Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Fejlesztési terv és megvalósítás: o Tartalmazza a rész-képesség(ek) fejlesztésének egymásra épülő, időben is ütemezett konkrét feladatait, o azok végzésének módjait is formáit. Lejegyezhető folyamatosan, hogy az egyes részképességek fejlesztése mely témakörökben történik, azokon belül pedig kifejtve a konkrét feladatokat, azok megvalósítási módjait, formáit, nélkülözhetetlen eszközeit. o Lejegyezhető táblázat formájában is, a fejlécben megadva az időszakot (és netán azon belül az egyes foglalkozásokat), valamint a fejlesztendő részképességeket, majd soronként kifejtve az elérendő célok és feladatok, valamint módszertani eljárások rendszerét. o A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a kompetencia alapú oktatási programcsomagok modul-terveinek szempontjai alapján készülnének el az egyéni fejlesztési tervek, amire azonban minták eddig még nem készültek.

Fejlesztési tervek, dokumentációk o Anamnézis o Pedagógiai vizsgálatok o Szakértői vélemény, javaslat o Egyéni fejlesztési lap -C dokumentum o Tanulói kérdőív- motiváció mérése o Szociális készségek mérése o Óravázlatok o Pedagógusi kérdőív o Szülői kérdőív

Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Eredményvizsgálat: o Az egyéni fejlődési dokumentációban rögzített feljegyzések, felmérő feladatsorok, szükség szerinti szakvizsgálatok, valamint az érintettekkel közös esetmegbeszélés szolgáltat adatokat az elért eredmények (aktuális diagnózis) szakszerű összefoglalásához és a következő időszak egyéni fejlesztési feladatainak meghatározásához. o o Az érdeklődési kör, a kedvelt tevékenységek katalizátorként való bekapcsolása: A helyzetfeltárás során rögzítjük az erre vonatkozó információkat. Tekintettel arra, hogy az érdeklődési kör és a fejlesztendő részképesség variációi a többezres nagyságrendet is meghaladhatják, csupán jelzésértékűen utalhatunk a megoldás lényegére egy feltételezett esettel.

Együttműködés partnerei és hatásai o Tanuló o Szülő o Pedagógus o Kortársközösségben kapcsolati rendszer, életkori sajátosságok hatása,szocializáció,szociális szükségletek és szociális magatartáskészség,csoportdinamikai jelenségek,környezeti hatások,intellektuális képességek,énkép,szociális kép o Szülői szerepek, minták direkt, indirekt hatásai, családi szocializáció,családkép,családideál, szülői nevelési módszerek o Tanári személyiség hatása:motivációs töltés,hitelesség,empátiás képesség,konfliktuskezelés,pedagógiai és pszichológiai ismeretek alkalmazása

Együttműködés formái o Személyes beszélgetés o Csoportos fejlesztő foglalkozások o Értekezletek o Fogadó órák o Nyílt napok o Családlátogatások o Közös szabadidő o Esetmegbeszélés o Szupervízió

Eredményes együttműködés alkalmával milyen az életrevaló gyermek, tanuló ? o Természetes o Aktív, energikus o Boldog o Van véleménye o Megfontolt o Figyelmes, érzékeny másokkal szemben o Segítőkész o Együttműködő o Érzéseit képes kifejezni o Képes átérezni dolgokat

Eredményes együttműködés alkalmával milyen az életrevaló gyermek, tanuló ? o Van humorérzéke o Segítséget keres,ha szüksége van rá o Felvállalja hibáit o Képes kivárni az elhalasztott jutalmat o Vannak céljai o Képes arra, hogy jó o dolgoktól lelkesedjen o Hajlandó kockázatot vállalni o Megbízható o Becsüli önmagát

Együttműködés hatásai a pedagógusokra Nyitottság Szemléletmódok találkozása Hozzáállás, attitűd folyamatos változása Különböző módszerek, technikák megismerése és alkalmazása Team munka Rendszerszemlélet Közös szakmai nyelv

A fejlesztés 10 parancsolata Rendszeresség Következetesség Hitelesség Bizalmi helyzet és keretek kialakítása Elégedettség visszajelzése Együttműködés megtanítása Idő biztosítása a beszélgetésre Saját gondolatok rátalálásának kialakítása A tévedés lehetőségének megadása Kreativitás biztosítása

Eredmények o Bizalmi helyzet további erősödése o Partneri kapcsolatok intenzív együttműködése o Kapcsolati formák minőségi szintje emelkedik o Kitűzött célok, feladatok megvalósítása

Eredmények Tapasztalatok szakmai értékelése Tapasztalatok szakmai értékelése Fejlesztési folyamat eredményeinek további beépítése a fejlesztési programba Fejlesztési folyamat eredményeinek további beépítése a fejlesztési programba Hatékony integráció Hatékony integráció Integráció igénye Integráció igénye

A nevelés és a fegyelem alapozzák meg az erkölcsöt, és ki-ki oly mértékben lesz bölcs, amennyit tanult. Seneca