A differenciálás iskolán belüli és iskolaközi lehetőségei

I. A pedagógia időszerű problémái Étterem, ahol mindennap egyféle kosztot tálalnak fel; Kórház, ahol csak a könnyebb sérülteket látják el; Szupermarket, ahol csak a nagypénzűeket szolgálják ki

Értékzavar a világban Romló presztízs Biztos egzisztencia hiánya Pedagógiai sikertelenségeink Nincs nyugalom Nem kapunk konkrét segítséget Megszámlálhatatlanul sok dokumentum

…és az örökös elvárások: Erénylisták és bűnlajstromok. A fenntartó, az igazgató, a munkaközösség-vezető, a kollégák, a tanulók, a szülők és önmagunk elvárásai.

1. Igazságosság 2. Humorérzék 3. Az órát érdekesen tartsa 4. Segítsen, ha valamit nem értünk 5. Elismert legyen 6. Szaktudás

II. William Shakespeare Antoniusa „Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális osztálymunka

Osztály, VIGYÁZZ!!!

TISZTELETTEL JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a HOGYAN tanítsam? irányába mozdulni.

III. A szelektív iskolatípus jellemzői Egyenlőtlen tudáselosztás. A szociális háttér determinálja a tanulmányi eredményeket. Egyenlőtlen starthelyzet. ↓ Iskola: NAGYMÉRTÉKŰ TÁRSADALMI SZELEKCIÓ

IV. A differenciálást a középpontba helyező iskola Szelekció nélkül beenged mindenkit. Mozgékony belső differenciálás. Heterogén csoportok. Csoportos és egyéni munka dominanciája. Alternativitás A buktatás megszüntetése. Árnyaltabb (szöveges) értékelés. Érzelmi biztonság. Tág tanulói, szülői részvétel.

V. Kiindulási alapelvek és következtetések 1. Minden gyermek egyedi univerzum, egyszeri „produktum”. ↓ Komplex gondoskodás, az a törődés, amire éppen ő jogosult 2. Minden gyermek folyamat, fejlődése egyedi ritmusú

A minden tanulóval egyenlő mértékben törődő iskola ↓ Differenciálás ↓ A minden tanulóval egyenlő mértékben törődő iskola

A legjobb tanulóért épp olyan felelősek vagyunk, mint a legrosszabbért!!!

3. A gyermek társadalmi lény, társadalmi természet ↓ Nevelés: találja meg társadalmi helyét a világban

4. Tapasztalatait társas tevékenység közben szerzi ↓ Kooperál másokkal A tanulást is társas tevékenységgé kell tenni.

Kooperatív tanulási technikák Projekt módszerek alkalmazása 5. Az egymástól tanulás és a tapasztalás által nyert tudás jelentőségének elismerése ↓ Heterogén csoportok Kooperatív tanulási technikák Projekt módszerek alkalmazása

VI. A differenciálás három alaptípusa 1. Tartalmi differenciálás: különböző tananyagok kínálata, elsődleges az érdeklődés 2. Követelmények differenciálása: különböző szinteken folyik az oktatás → pedagógiai hozzáadott érték 3. Módszertani differenciálás: ugyanaz a tartalom más-más megközelítésű utakon

VII. A differenciálásra épülő tanterv jellemzői Kétpólusú Nem külső, jövő idejű, deklarált és életszerűtlen célok ↔ hanem a személyiségből induló, aktuális, reális és egyénhez igazított fejlesztési feladatok.

2. A differenciálás elve Eltérő helyzetű iskoláknak is kiindulópont lehessen; Alternatívák biztosítása (tartalom, irány, mélység); Kooperatív formák, módszerek; Követelmények többszintű megfogalmazása, alternatívák a számonkérésben.

3. A tudás alkalmazásának elve Kinyilatkoztatások helyett: probléma jellegű tudás; Jövőbeli reális, tényleges haszon reménye; Alap: a gyerekek korábban szerzett tudása, tapasztalata.

A „BOKORISKOLA”-TÁRSULÁS MODELLJE

I. A „bokoriskola”-társulás fogalma Szerződéses együttműködési forma Indoka: a kistelepülések tanulási hátrányainak csökkentése

II. A kistelepülések tanulóinak tanulási hátrányai 1. Tanulásszervezés 2. Infrastruktúra 3. Személyi feltételek 4. Továbbtanulási feltételek

III. A „bokoriskola”-társulás mint megoldási alternatíva Vagy egy komplex (több funkciójú) általános és középiskola (KT.: egységes iskola) Vagy szervezeti önállóságukat megtartó, eltérő profilú általános és középiskolai társulás

IV. A társulásos forma előnyei 1. Hatékonyabb, differenciáltabb tanulásszervezés

2. A szakembergárda hatékonyabb biztosítása

3. Infrastruktúra differenciált fejlesztése

4. Automatikus továbbtanulás

5. Támogatás, jutalmazás

V. A kivitelezés módja, ajánlott lépései A társulás megszervezése: együttműködési megállapodás A tartalmi munka összehangolása A pedagógusok felkészítése A társulásban végzett munka rendszeres értékelése

„A mai ifjúság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta „A mai ifjúság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére.”