A hitelintézeti rendszer felépítése Szerző: Varga József, egyetemi docens Bareith Tibor, demonstrátor Kaposvári Egyetem - Pénzügy és Számvitel Intézet/Pénzügy és Közgazdaságtan Tanszék

Szabályozás Az Országgyűlés 1991-ben fogadta el a Pénzintézeti törvényt (Pit., 1991. évi LXIX. törvény), amely meghatározta a hitelintézeti tevékenységet, elhatárolta az egyes hitelintézetek tevékenységi körét, illetve előírta a hitelintézetek működésének biztonságát szolgáló intézkedéseket, szabályozta az Állami Bankfelügyelet tevékenységét. 1997. január 1-én fogadták el a pénzintézeti törvényt felváltó 1996. évi CXII. törvényt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról.

Pénzügyi szolgáltatás Pénzügyi szolgáltatás üzletszerű végzésének minősülnek forintban, illetőleg devizában, valutában az alábbi tevékenységek: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; elektronikus pénz kibocsátása;

Pénzügyi szolgáltatás olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése; letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; hitel referencia szolgáltatás.   

pénzváltási tevékenység; fizetési rendszer működtetése; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás pénzváltási tevékenység; fizetési rendszer működtetése; pénzfeldolgozási tevékenység; pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

Pénzügyi intézmény A pénzügyi intézmények besorolását a törvény az előbbi felsorolt tevékenységek alapján határozza meg. A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. A pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsdei ügynöki, befektetői szolgáltatást végezhet, valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyvvezetést.

Pénzügyi vállalkozás A pénzügyi vállalkozás egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. A bankközi piacon viszont pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezhet, kizárólagos tevékenységként. Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább 50 millió Ft, kizárólag készpénzből álló jegyzett tőkével alapítható. Pénzügyi vállalkozás csak részvénytársaságként vagy fióktelepként alapítható. Pénzügyi holding társaság legalább 2 milliárd Ft jegyzett tőkével alapítható.

Bank Bank: a hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzésére az ügyfélkör korlátozása nélkül felhatalmazott hitelintézet. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Bank legalább 2 milliárd alaptőkével alapítható részvénytársasági formában.

Szakosított hitelintézet Szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint jogosult tevékenységének elvégzésére, de a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére nem kaphat engedélyt. Alapító tőke mértékét törvény határozza meg, szervezeti formáját tekintve részvénytársaság lehet.

Szövetkezeti hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet): a szövetkezeti hitelintézetek a pénzügyi szolgáltatások közül csak egy tevékenységet, hitel referencia szolgáltatást nem végezhet. (Minden tevékenységet nem végezhet, mert akkor definíciószerűen bank lenne.) A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. Szövetkezeti hitelintézet alapításához 250 millió Ft jegyzett tőke szükséges.   A takarékszövetkezet a hitelszövetkezettől abban tér el, hogy az előbbiben tagsági viszony nélkül is igénybe lehet venni a hitelintézeti tevékenységeket, míg az utóbbiban először taggá kell válni, azaz be kell lépni a hitelszövetkezetbe, s csak azután lehet a hitelszövetkezet szolgáltatásait igénybe venni. TÁMOP-4.1.1C-12/1/KONV-2012-0011 „Pannon modell” – Regionális szintű, ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az élelmiszerbiztonság és a gasztronómia területén”

Jelenleg (2014) Magyarországon Adatok Jelenleg (2014) Magyarországon 44 bank 115 szövetkezeti hitelintézet működik 9 szakosított hitelintézet működik 4 lakástakarékpénztár 3 jelzálogbank 2 egyéb TÁMOP-4.1.1C-12/1/KONV-2012-0011 „Pannon modell” – Regionális szintű, ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az élelmiszerbiztonság és a gasztronómia területén”

A bankrendszer sajátosságai Jegybank pénzteremtése: hitelnyújtás, devizavásárlás ∆M=∆NDC+∆NFA a teremtett pénz: számára adósságállomány, a bank passzívája (a pénz olyan bankpasszíva, amely betölti a pénz funkcióit), kötelezettség ezzel szemben szerez: hitel- vagy devizakövetelést a TM (tőkeáttételi mutató) szerint a legkockázatosabb elem: legnagyobb a TM-je TM=MF/ST (mérlegfőösszeg/saját tőke) → magas ezért szigorú szabályozás szükséges ( 1996. évi CXII. tv.) átutalás bankon belüli, bankon kívüli ügyfelek esetében

A bankrendszer sajátosságai A lakosság, a vállalat és a bank tőkeáttételi mutatója Tőkeáttétel: Mérlegfőösszeg /Saját tőke Lakosság: 1,… , Vállalat: 1-2, Bank 10-20 Ábrázolás mérlegsémán: a ST szerepének csökkenése – a kötelezettségesek érdekvédelmének növekedése Likviditás bankmérlegben vs. vállalati mérlegben Hozam és kockázat összefüggése

A bankrendszer sajátosságai A bank saját tőkéjének értelmezése a) a jól működő bank saját-tőke szerepe b) a rosszul működés esete – ST-vesztés, konszolidáció c) a saját tőke biztonsági és nem likviditási funkciója Bankbiztonság: a világ legbiztonságosabb bankja, pénzmultiplikáció Tudományos vs. bankvezetői álláspont Bankbiztonság: a méret a lényeg (és nem a saját tőke nagysága)

Köszönöm a figyelmet!