A PÉNZ ÉS TŐKEPIACON MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK. Alapvető szabályozás Pénzpiac: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

Az előadások a következő témára: "A PÉNZ ÉS TŐKEPIACON MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK. Alapvető szabályozás Pénzpiac: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény."— Előadás másolata:

1 A PÉNZ ÉS TŐKEPIACON MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK

2 Alapvető szabályozás Pénzpiac: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) Tőkepiac: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

3 Intézménytípusok a pénzpiacon Pénzügyi szolgáltatást – főszabályként – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Pénzügyi intézmény: hitelintézet és pénzügyi vállalkozás lehet. a. Hitelintézet  bank  szakosított hitelintézet  szövetkezeti hitelintézet b. Pénzügyi vállalkozás

4 A hitelintézetek a pénzpiacon Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzváltási tevékenység végzésére. A bank az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést, a hitel és pénzkölcsön nyújtást, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szakosított hitelintézet (pl. MFB, Eximbank, lakástakarékpénztárak, jelzálog- hitelintézetek) a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt.-ben meghatározott szolgáltatásokat nyújthatja.

5 A pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely – a betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénz kibocsátása, pénzváltás kivételével – egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, b) a pénzügyi holding társaság. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységet, és b) pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet végezhet.

6 Pénzforgalmi intézmény Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére. Pénzforgalmi intézmény kizárólag korlátozással kaphat engedélyt a hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre. A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan engedélyt kaphat a letéti szolgáltatási, valamint a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére. A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is. A pénzforgalmi intézmény - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy a fent meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

7 Pénzforgalmi intézmény A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt: a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

8 Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához vagy a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy a fentieken kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

9 Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt: a) a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

10 Szervezeti szabályok Hpt.szabályozás: - bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, - szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, - pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, - pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, - elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

11 Alapvető tevékenységi korlátok a pénzpiacon 1. Kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat üzletszerűen pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése (bankügynök) kivételével. 2. Pénzügyi intézmény főszabályként csak pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújthat. A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen nyújthatja az alábbi szolgáltatásokat is: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, b) biztosításközvetítői tevékenységet, c) értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak tagszervezési tevékenységet, i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését folytathat.

12 Tőkekövetelmények a pénzügyi szolgáltatóknál Bank legalább 2 milliárd forint jegyzett tőkével alapítható. Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével alapítható. (MFB 100 Mrd Ft, lakástakarékpénztár: 2 Mrd Ft, jelzálog-hitelintézet: 3 Mrd Ft) Szövetkezeti hitelintézet legalább 250 millió forint jegyzett tőkével alapítható. Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább 50 millió forint jegyzett tőkével alapítható. Pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni.

13 Tőkekövetelmények 2. Pénzügyi holding társaság legalább 2 milliárd forint induló tőkével alapítható. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább 6 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését végez, legalább 15 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább 100 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

14 A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

15 Személyi és tárgyi feltételek A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint - a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - vagyonbiztosítás, f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, g) áttekinthető szervezeti felépítés (a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény - a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek. Egyes bűncselekmények elkövetése, folyamatban lévő büntetőeljárás kizáró ok, hogy az érintett vezető tisztségviselő legyen.

16 Informatikai rendszer védelme A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

17 Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények A hitelintézetnek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz- kibocsátó intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni, b) a felelősségi köröket egymástól elhatárolni és egyértelműen megfogalmazni, c) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni, és d) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmazni, e) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot megvalósítani.

18 Engedélyezés A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet: a) alapításához; b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához; c) alapszabályának módosításához (20. §); d) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez; e) vezető állású személyének megválasztásához, illetőleg kinevezéséhez; f) működésének megkezdéséhez; g) tevékenységi körének módosításához; h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez; i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez; j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás megszerzéséhez; k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás); n) működésének megszüntetéséhez; o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez, visszavásárlásához; p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez; q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat; r) alapvető kölcsöntőkéje, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez, visszavásárlásához; s) belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításához; t) saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásához; u) működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált vagy fejlett mérési módszerrel történő számításához; v) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításához.

19 Engedélyezés A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás a) alapításához, b) tevékenységi körének módosításához, c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint d) vezető állású személyének megválasztásához, e) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez, f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.

20 Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az EU másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket. A Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is. A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban. Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről, b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint c) egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának különös szabályairól.

21 A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket. A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet. Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni. A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen.

22 A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei - a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek. A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet. A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.

23 Vezető állású személyek Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben 1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy 2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította; c) büntetett előéletű; d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel. Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal, b) más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló, c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.