A PÉNZ ÉS TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS

Az előadások a következő témára: "A PÉNZ ÉS TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS"— Előadás másolata:

1 A PÉNZ ÉS TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS

2 Főbb témakörök Szabályozás szerkezete
Intézmények (Pénzpiac – tőkepiac) Prudenciális szabályok Ügyletek (Pénzpiac – tőkepiac) Központi bank Felügyelet Betétbiztosítás, befektetővédelem

3 A banki szabályozás fejlődése – EU (1)
Korszak – minimum szabályok egységesítése, intézmények. 1994: betétbiztosítás Ügyletek tagállami hatáskörben maradtak. Klasszikus ill. univerzális bankok. 2. Korszak – 2000/12/EK irányelv – banki irányelv: tőkekövetelmények, tulajdonosi kör, összefonódások, banküzem; 2001/24/EK reorganizációs irányelv 3. Korszak – 2006/48/EK banki irányelv és 2006/49/EK irányelv – kockázatkezelési szabályok

4 A szabályozás fejlődése – EU (2)
4. Korszak – a válság után: felügyelet, prudenciális követelmények, válságkezelés, ügyfélvédelem Bankunió: A bankunió egy egységes szabályok alapján működő, EU szintű bankfelügyeleti és bankszanálási (és a jövőben betétbiztosítási) rendszer. Célja a bankrendszer stabil és biztonságos működése, illetve a csődbe ment bankok közpénzek felhasználása nélküli szanálása. Tagja minden euróövezeti ország, továbbá a részvétel mellett döntő uniós tagállamok. Minden ország, amelyik bevezeti az eurót, a jövőben automatikusan tagja lesz a bankuniónak.

5 Bankunió Intézményi oldal: EKB és nemzeti felügyeletek + EBH Egységes szabálykönyv (tőkekövetelmények, szanálás, betétbiztosítás) Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Egységes szanálási mechnaizmus (SRM) (Egyéges) betétbiztosítás(-i rendszer) - javaslat

6 Hatályos EU banki szabályozás – a szabálykönyv
Európai Bankfelügyeleti Hatóság (1093/2010/EU rendelet) CRD irányelv (2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről), CRR rendelet (575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről) Szanálási rendelet (806/2014/EU rendelet a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról ) Szanálási keret rendelet - BRRD (2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról) Betétbiztosítási irányelv (2014/49/EU irányelv) a betétbiztosítási rendszerekről

7 Egységes felügyeleti mechanizmus
Az EU bankfelügyeleti rendszere, amelynek keretében a pénzügyi intézmények felügyelete – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szoros együttműködésben – az Európai Központi Bank feladata. Fő célja az európai pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres és alapos vizsgálatával. Integrált struktúra: része az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok. EKB: a jelentős euróövezeti bankok (különösen a nagy, rendszerszinten jelentős) bankok felügyelete (engedélyezés és ellenőrzés), amelyek eszközeinek értéke meghaladja a 30 mrd eurót vagy a székhely szerinti országuk GDP-jének legalább 20%-át képviselik. (120 bank, amelyek euróövezet teljes banki eszközértékének majdnem 85%-át jelentik). Az EKB felügyeleti feladatait egy e célra felállított felügyeleti testület végzi. A testület határozatait önállóan hozza, ha az EKB Kormányzótanácsa nem utasítja el azokat. A nemzeti felügyeleti hatóságok feladata a kisebb bankok felügyelete, valamint a fogyasztóvédelemhez, a pénzmosáshoz, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz és a harmadik országbeli bankok fiókjaihoz kapcsolódó egyéb felügyeleti feladatok ellátása. EBH: standardok kidolgozása, módszertani iránymutatások.

8 Egységes szanálási mechanizmus
Az életképtelen pénzügyi intézmények hatékony és eredményes szanálására szolgáló rendszer. Elemei: az Egységes Szanálási Testületből és az Egységes Szanálási Alapból. Az Alapot teljes egészében az európai bankszektor finanszírozza, és bankcsődök esetén vehető igénybe. Az Alapot 8 éves idoszak alatt fogják feltölteni. Az Alapnak a bankunió összes tagállamában engedélyezett valamennyi hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek összegének legalább 1%-át kell kitennie. Tervezett összege 55 mrd EUR.

9 EU tőkepiaci szabályozás
MIFID I. irányelv /39/EK irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFID II. irányelv /65/EU irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFIR rendelet - 600/2014/EU rendelet a pénzügyi eszközök piacairól EMIR rendelet - 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról A piaci visszaélésekről szóló MAD irányelv /57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról A piaci visszaélésekről szóló MAR rendelet - 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről Európai Értékpapír-piaci Hatóság létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet

10 MIFID/MIFIR A MiFID II a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok engedélyezési feltételeit és működési követelményeit, valamint az illetékes hatóságok jogköreit szabályozza. A MIFIR a kereskedési helyszínek és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozatali követelményét, az illetékes hatóságok részére küldendő transzparencia jelentések szabályait, a származtatott ügyletekre vonatkozó előírásokat, a pénzügyi eszközökre vonatkozó megkülönböztetés-mentes elszámolási követelményeket tartalmazza, illetve az illetékes hatóságok jogköreit rendezi.

11 EMIR A származtatott ügyletekre vonatkozó rendelet célja fokozza ezen ügyletek piacainak átláthatóságát és csökkentse az ilyen ügyletekből fakadó kockázatokat.

12 Piaci visszaélések – MAD/MAR
A piaci visszaélésekről szóló irányelv célja, hogy a legsúlyosabb piaci visszaélésekre (bennfentes kereskedelem, bennfentes információk jogosulatlan közzététele, piaci manipuláció) az EU-ban általánosan rendelkezésre álljanak büntetőjogi szankciók. A rendelet közös szabályozási keretet teremt a piaci visszaélésekre vonatkozóan, valamint intézkedéseket állapít meg azok megelőzésére.

13 A magyar szabályozás (1)
Pénzpiac: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) Tőkepiac: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.)

14 A magyar szabályozás (2)
A lakástakarékpénztárakról szóló évi CXIII. tv. (Ltp.) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló évi XXX. tv. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról évi XX. tv. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról évi XLII. tv. (Eximtv.) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. tv. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló évi LXXXV. tv. A Tőkepiacról szóló évi CXX. tv. (Tpt). A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. tv. (MNBtv.)

15 Magyar szabályozás (3) 1987 – két szintű bankrendszer bevezetése 1990 – Értékpapírtörvény (Épt1.) 1991 – MNBtv – Pénzintézetekről szóló törvény (Pit) – Hpt – Épt – Áptftv – Pszáftv – Tőkepiaci tv. (Tpt.) 2007 – Bszt – Hpt – MNB és PSZÁF egyesül

16 Intézménytípusok a pénzpiacon
Pénzügyi szolgáltatást – főszabályként – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Pénzügyi intézmény – főszabályként – csak pénzügyi (és befektetési) szolgáltatást nyújthat. Pénzügyi intézmény: a. Hitelintézet  bank  szakosított hitelintézet (Ltp., Jh., MFB, Exim)  szövetkezeti hitelintézet b. Pénzügyi vállalkozás

17 Pénzügyi szolgáltatások
Pénzügyi szolgáltatások: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység; f) hitel-tanácsadási tevékenység.

18 A hitelintézetek a pénzpiacon
Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzváltási tevékenység végzésére. A bank az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést, a hitel és pénzkölcsön nyújtást, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szakosított hitelintézet (pl. MFB, Eximbank, lakástakarékpénztárak, jelzálog-hitelintézetek) a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt.-ben meghatározott valamennyi szolgáltatást nyújthatja. A hitelszövetkezet a tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti.

19 A pénzügyi vállalkozások
a) az a pénzügyi intézmény, amely – a betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénz kibocsátása, pénzváltás kivételével – egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, b) a pénzügyi holding társaság. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységet, és b) pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet végezhet. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kizárólag a a) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása , valamint b) ügynöki tevékenységet végezhet.

20 Szervezeti szabályok Hpt. szabályozás:
bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, vagy – banknak vagy szakosított hitelintézetnek minősülő – részvénytársaságként pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi illetve az elektronikus pénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi illetve elektronikus pénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként, a többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. A pénzügyi szolgáltatás egyéb közvetítését bármely jogi személy, és egyéni vállalkozó is végezheti.

21 Alapvető tevékenységi korlátok a pénzpiacon
1. Kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat üzletszerűen pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése (bankügynök) kivételével. 2. Pénzügyi intézmény főszabályként csak pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújthat. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatáson kívül végezhető tevékenységek (többek között) a) biztosításközvetítői tevékenység, b) értékpapír-kölcsönzés, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység, d) aranykereskedelmi ügylet, e) részvénykönyvvezetés, f) bizalmi szolgáltatás, g) a Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, ) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítés, l) közösségi, valamint állami támogatások közvetítése

22 Engedélyezés - hitelintézet
A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet: a) alapításához, b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, c) alapszabályának módosításához, d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez, e) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez, f) működésének megkezdéséhez, g) tevékenységi körének módosításához, h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez, j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez, k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás), l) működésének megszüntetéséhez, valamint m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat. Hitelintézet: alapítási és működési engedély!

23 Engedélyezés – pénzügyi vállalkozás
A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás a) alapításához, b) tevékenységi körének módosításához, c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez, e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez, f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint g) működésének megszüntetéséhez. Külön működési engedély nem szükséges!

24 Tevékenység más EGT tagállamban
Formái: - leányvállalat létrehozása (általános szabályok szerinti engedélyezés), - fióktelep létesítése (bejelentési kötelezettség), - határon átnyúló szolgáltatás (bejelentési kötelezettség)

25 Jegyzett tőke követelmények
Bank legalább 2 milliárd forint induló tőkével alapítható. Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható. (MFB 100 Mrd Ft, lakástakarékpénztár: 2 Mrd Ft, jelzálog-hitelintézet: 3 Mrd Ft) Szövetkezeti hitelintézet szövetkezeti formában legalább 300 millió forint induló tőkével alapítható. Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább 50 millió forint induló tőkével alapítható. Pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni.

26 Tőkekövetelmények 2. Pénzügyi holding társaság legalább 2 milliárd forint induló tőkével alapítható. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább 6 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését végez, legalább 15 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább 100 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni.

27 Személyi és tárgyi feltételek
A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás, f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint g) áttekinthető szervezeti felépítés megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek. Egyes bűncselekmények elkövetése, folyamatban lévő büntetőeljárás kizáró ok, hogy az érintett vezető tisztségviselő legyen.

28 A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok
A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

29 A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése
Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a 20, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket. A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet. Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni. A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen.

30 Befektetési szolgáltatók
Befektetési szolgáltatási tevékenységet – főszabályként – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

31 Felügyeleti engedély Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható. A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a törvényi feltételek teljesültek.

32 Felügyeleti engedély (2)
A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel jogszabályi követelményeknek. Nem kell a Felügyelet engedélye a befektetési szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A Felügyelet által kiadott engedély más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

33 Egyéb tevékenységek A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag a) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet, b) részvénykönyvvezetést, c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, d) a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet, e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, f) értékpapír-kölcsönzést, és g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést, h) meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet folytathat.

34 Tőkekövetelmények A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez legalább euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a sajátszámlás kereskedésre és jegyzési garanciavállalásra nem jogosult, de a megbízás felvétele, a megbízás végrehajtása, vagy a portfóliókezelés tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez, és a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább euró, b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a megbízás felvétele és a befektetési tanácsadás tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult (letétlezelés, letéti őrzés), akkor legalább euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább 1 millió euró, és évente összesen legalább 1 millió 500ezer euró. A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

35 Szervezeti forma A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, valamint hogy a) lehetővé tegye a befektési szolgáltatási tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését, b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét, c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét, d) átlátható legyen, e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést, f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék, g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

36 Prudenciális szabályok
Likviditás és szolvencia Saját tőke Általános tartalék Eszközök minősítése Kockázati céltartalék Kockázatvállalási korlátok Tőkepufferek Szavatolótőke-követelmények Javadalmazás

37 Likviditás A hitelintézet köteles folyamatosan fenntartani azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi. A hitelintézet likvidtásfenntartási kötelezettségét követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja. (Lejárati összhang).

38 Szolvencia Szolvencia fenntartás alapvető eszköze a szavatoló tőke, amely legalább a) a szabályozásban meghatározott minimum tőkekövetelmény, vagy b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél. A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

39 Saját tőke és általános tartalék
A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. Ha a saját tőke összege az előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb 18 hónapra meghatározott időt biztosíthat. A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez. Mértéke a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Az általános tartalék csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel.

40 Eszközök minősítése és a kockázati céltartalék
A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. A hitelintézet mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

41 Ügyleti szabályok, kockázatvállalási korlátok
Kockázatvállalási szabályzat Kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthető. Biztosítéki rendszer: a hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja. Nem elfogadható fedezetek: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, ideértve a szövetkezeti részesedést is, b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvénye. Ügyfél és ügyletmonitoring

42 Nagykockázat vállalás (CRR)
A nagykockázat-vállalás fogalma: Egy intézmény kitettsége egy ügyféllel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben akkor tekinthető nagykockázat-vállalásnak, ha értéke eléri vagy meghaladja a figyelembe vehető tőke 10 %- át. Az intézmény egy ügyfél vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettsége nem haladhatja meg a figyelembe vehető tőkéjének 25 %-át. Amennyiben az ügyfél pénzügyi intézmény, vagy amennyiben az ügyfélcsoport egy vagy több intézményt is tartalmaz, ez az érték nem haladhatja meg az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 25 %-a és 150 millió EUR közül a nagyobb értéket (de ez utóbbi esetben sem lehet több a szavatoló tőke 100 %-ánál).

43 Bankügyletek - Hatályos szabályozás
Ptk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. § Hpt. 3. § (1), 265. §, § Fogyasztói Hitel tv. (2009. évi CLXII.) Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997. évi XXX.) Ltp tv. (1996. évi CXIII.) §, § Tpt § Bszt. 78. § 2009. évi LXXXV. Törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (PFT) 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról

44 Pénzügyi szolgáltatások általában
Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység; f)2 hitel-tanácsadási tevékenység.

45 Pénzügyi szolgáltatások általában
Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? a taxatív felsorolás részét képezi üzletszerű tevékenység része nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: felügyeleti engedély megléte (MNB)

46 Az üzletszerűség fogalma
Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagy vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek

47 Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei
Kettős korlát: Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, b) biztosításközvetítői tevékenység, c) értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást,, d) aranykereskedelmi ügylet, e) részvénykönyvvezetés, f) bizalmi szolgáltatás, g) Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény szerinti tagszervezési tevékenységet, i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítés, l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, m) úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint n) pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást .

48 Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon
Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján Üzletszerűen, de engedély nélkül: csoportfinanszírozás Üzletszerűen, engedéllyel: Hitelintézet (működési feltétel) Pénzügyi vállalkozás Pénzforgalmi intézmény (pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan)

49 Pénzügyi szolgáltatási szerződések
A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni.

50 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2)
Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni.

51 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3)
Cégjegyzés (Hpt §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

52 Hitelnyújtás fogalma (Hpt.) Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk.) 6:382. § Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.

53 Pénzkölcsönnyújtás fogalma
Alapeset (Hpt.) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. (Ptk.) 6:383. § (1) Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

54 A fogalmi kör keretei (Hpt.)
A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet!

55 Speciális kölcsönügyletek (Hpt.)
a) értékpapír alapú hitelezés b) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység c) zálogkölcsön nyújtása d) csoportfinanszírozás

56 Értékpapír alapú hitelezés
Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

57 Csoportfinanszírozás
Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. Csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete; Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - MNB engedélye nélkül végezhető tevékenység

58 Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt.)
Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket, c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.

59 Követelésvásárlás Önálló pénzügyi szolgáltatás
Fogalma: Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

60 Betét Hpt: - betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló évi 2. tvr. szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is; - betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni;

61 Pénzforgalom Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e)16 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint elfogadása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

62 Pénzforgalom (2) Ptk: folyószámla nem fizetési számla!!!
Ptk fizetési számla fogalom: Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. A számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fizetés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni – és megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén teljesíteni. A számlavezető köteles a számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként vagy letétként kezelni. A számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről.

63 Bankszámla A megkötött bankszámlaszerződés alapján a pénzügyi intézmény (továbbiakban hitelintézet) nyilvántartja a számlára érkező összegeket, valamint teljesíti a kifizetéseket, átutalásokat. Ügyfél ezért díjat fizet. Fizetési módok (PFT, MNB rendelet) Átutalás (egyszeri, rendszeres, csoportos, hatósági) saját bankszámla terhére, egy másik javára utaljon át a bank Beszedés (Csoportos beszedés-közüzem) Bankkártyás vásárlás Készpénzbefizetés, jóváírás Készpénzfelvétel (2x , bankkártyával, 150E-ig ingyenes) Kötelező alakszerűség (írásbeliség) Kötelező tartalmi elemek Szolgáltatás lényeges jellemzői Díjak, azok esedékessége, módosítása Jóváhagyás, visszavonás módja Teljesítések időtartama Felelősségi szabályok Szerződés időtartama, megszűnése Bankszámlaszám: Jóváírás bankszámla szám alapján!!!! (PFT 48.§)

64 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
HPT definiálja: csekk elektronikus pénz (pénzeszköz átvételének ellenében átadott elektronikusan tárolt összeg, melyet kibocsátón kívül más személy is elfogad fizetési művelet céljából ) bank és ügyfél közötti megállapodás szerinti személyre szabott dolog vagy eljárás, ami lehetővé teszi fizetési megbízás megadását (bankkártya, internetbank, mobiltelefon, telefonos megbízások stb.) Biztonságot Banknak kell garantálnia, személyes azonosítót csak ügyfélnek adhatja át

65 Bankkártya Mire használható: ATM készpénzfelvétel
Kártyás vásárlás kereskedőnél Internetes vásárlás Egyéb Díjak, korlátozások: Díja (vásárlás általában ingyenes, kp felvételnek díja van, saját ATM, idegen ATM) Kártyatársasági logó feltüntetése esetén használható Limitek beállítása Spec. tulajdonságok: Kártya sajátosságai (pl. elektronikus, dombornyomott, pay-pass) Tranzakciós díjak Mire használjuk leginkább (internetes vásárlás, külföldi kp-felvétel stb.) Kedvezmények Használata: PIN kód PIN nélkül

66 Betéti kártya/Hitelkártya
Forrás Limit Kamat Betéti kártya Saját Számlaegyenleg Bank fizet Számlahitel kapcsolódhat hozzá Hitel kártya Banki Hitelkeret Üf. fizet Türelmi idő kamatmentes Kpfelvétel azonnal kamatozik Hitelkártya jellemzők: Elsősorban vásárlásra Költséges készpénzfelvétel Készpénzfelvételre mindig kamatot fizetendő Minimum visszafizetendő összeg havonta Teljes tartozás havonta történő visszafizetése esetén nincs kamat vásárlási tranzakcióra

67 Bankkártyarendszer működése
Kártyatársaság (elszámolás) Elfogadó bank (kereskedő bankszámla + terminál) Kibocsátó bank (ügyfél bankszámla + kártya) Kereskedő Ügyfél Áru Fizetés Felhatalmazás Jutalék, díj

68 Felelősség Bejelentés megtételét megelőzően: kártyabirtokos, de csak ,-Ft-ig, kivéve, ha a kár szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásunk következménye Bejelentés megtételét követően: kibocsátó Mentesül a bank a kárviselés alól, és a kár minket terhel, ha a Bank bizonyítja, hogy a kár szándékosság vagy súlyos gondatlanság következménye. Szándékosság vagy súlyos gondatlanság: PIN kódos tranzakciók (kivéve, ha adathalászat eredménye lehet) Átadtuk másnak a bankkártyát Kiadtuk a bankkártya adatait (PIN, kártyaszám, CVV kód) Nem megfelelően őriztük (pl. autó, táska a munkahelyen stb.) A Kártyabirtokos forint erejéig sem tehető felelőssé, ha az elektronikus fizetési eszközt annak fizikai jelenléte vagy személyes biztonsági elemek nélkül használták. (internetes vásárlás, és nincs egyszeri kód)

69 Pénzügyi lízing Hpt.: pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

70 Biztosítékok A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni: klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog, óvadék, bankgarancia; léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése; a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására; egyebek: komfortlevél

71 A befektetési szolgáltatás tárgya
A befektetési szolgáltatás tárgya: a pénzügyi eszköz. Pénzügyi eszköz: a) az átruházható értékpapír, (Ptk.) b) a pénzpiaci eszköz, (sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,) c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír (pl. befektetési jegy) d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, f) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, g) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, h) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz,, i) egyéb eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel.

72 Az értékpapír fogalma (Ptk. 6:565. §)
Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Ha jogszabály meghatározza egyes értékpapírfajták kötelező tartalmi elemeit, kizárólag az ezeknek megfelelő okiratot vagy dematerializált értékpapírt lehet az adott értékpapírfajtába tartozó értékpapírnak tekinteni.

73 Értékpapírok fajtái Részvény Közraktári jegy Kötvény Letéti jegy Jelzáloglevél

74 A pénzpiaci eszköz A fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek. A magyar piaci környezetben nem jellemzőek, és ezek tőkepiaci jelenősége elhanyagolható, mivel aktív másodlagos piaca ezeknek az okiratoknak nincs: a Treasury-bill (kincstári váltó) fogalma alá tartozó állampapírok, amelyeket a magyar jog kincstárjegyként kezeli a commercial paper (kereskedelmi papír) forgalomba hozatalára Magyarországon kötvényként van lehetőség, a Certificate of Deposit-hoz (CD – letéti igazolás) hasonló forrásgyűjtő instrumentumot a magyar hitelintézetek nem alkalmaznak az értékpapírszerű formában kibocsátott betétokiratok (a kereskedelmi bankok által kínált különféle fantázianevű betétjegyek, pénztárjegyek, takarékjegyek) pedig betétnek minősülnek

75 A kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír
Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat Befektetési alap: a törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;

76 Származtatott ügyletek
Olyan ügyletek, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi, Határidős ügyletek: A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Opciós ügyletek Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Csereügyletek (swap): A swap ügyletek cserét valósítanak meg. Két ügylet összekapcsolásával jönnek létre: spot vásárlás és határidős eladás; spot eladás és határidős vásárlás, vagy több határidős ügylet. A swap ügyletek jelentős része közép-, és hosszúlejáratú csereügylet. Deviza swap, kamatláb swap

77 Befektetési szolgáltatások
Befektetési szolgáltatási tevékenységek a pénzügyi eszközökre vonatkozó a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése. Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

78 Megbízás felvétele, végrehajtása
Megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, Limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás. A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a végrehajtási politikája szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

79 Saját számlás kereskedés
Fogalma: Pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje. Hatály: A Bszt. hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik.

80 Portfoliókezelés Fogalma: az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége, A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A befektetési vállalkozás a tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

81 Befektetési tanácsadás és befektetési elemzés
Befektetési tanácsadás: Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. Befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. Befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé.

82 Pénzügyi eszköz elhelyezése és jegyzési garanciavállalás
Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása. Zártkörű vagy nyilvános Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja. Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás.

83 Multilaterális kereskedési rendszer működtetése
Olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve. Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (együtt: piacműködtető). Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás, A multilaterális kereskedési rendszer a Felügyelet engedélye alapján létesíthető és működtethető.

84 Letétkezelés és letéti őrzés
Ptk: Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. Egyedi, vagy gyűjtő letét Letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása. Letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat.

85 Ügyfélszámla Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál.

86 Értékpapírszámla Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Ptk: A fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapír-letéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény kerül elszámolásra.

87 Befektetési hitel Pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

88 Felügyelet 2013-ig PSZÁF, 2013-tól MNB Felügyelés:
Tájékoztatási kötelezettség (rendszeres, eseti) Engedélyezés Ellenőrzés Szankcionálás

89 Adatszolgáltatási kötelezettség
A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be, b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki, c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent, d) fizetéseit megszüntette, vagy e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette. A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek két munkanapon belül – írásban – bejelenti a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását, b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.

90 Adatszolgáltatási kötelezettség
A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet a) a likviditás, b) a szolvencia, c) a kockázatvállalás, d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, e) a szervezet működésének, valamint f) a belső ellenőrzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

91 Felügyeleti felülvizsgálat
A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet a Hpt., továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet betartása érdekében hoz. A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet a Hpt., továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet összes követelményének való megfelelését.

92 Intézkedések alkalmazása
A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti a Hpt., az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi. A Felügyelet a Hpt., a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet az elkövetkező tizenkét hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

93 Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket aa) A Hpt. vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására; b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, bb) üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését; d) kötelezheti a pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására; e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét; f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását; g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére; h) kötelezheti a hitelintézetet a jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatali követelményen túlmutató nyilvánosságrahozatali előírások teljesítésére.

94 Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására, az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére, a működési költségek csökkentésére, megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, más könyvvizsgáló választására; b) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti az osztalék kifizetését, a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét vagy, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, a tagok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; c) a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelményekkel; d) kötelezheti a hitelintézetet a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére.

95 Kivételes intézkedések
Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja: a) előírhatja aa) a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, ab) hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét, b) korlátozhatja vagy megtilthatja a hitelintézet számára ba) a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, bc) a kötelezettségek vállalását, c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez, vagy f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

96 Betétbiztosítás fogalma
A betétbiztosítás egy olyan betétgarancia-rendszer befagyása esetére biztosítja a rendszer tagintézményeiben elhelyezett betétek kifizetését. A betétet fogadó pénzügyi intézmények számára kötelező a tagság a magyar rendszerben vagy bizonyos esetekben más tagállam betétbiztosítási rendszerében.

97 A betétbiztosítás intézménye
Országos Betétbiztosítási Alap Minden hitelintézet kötelezően csatlakozik az OBA-hoz. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik a hazai biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

98 A biztosított betétek Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az OBA által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan 100 százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap Betéteire. Az OBA által nyújtott biztosítás szintén nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.

99 Kártalanítás és kifizetés az OBA-ból
Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. Az OBA a) a hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy b) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontját követő napon megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. A kártalanítás kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.

100 A befektetővédelem A befektető-védelem célja, hogy a szolgáltatók felszámolása esetén a biztosított szolgáltatások keretében náluk elhelyezett eszközök értékét meghatározott értékhatáron belül az ügyfeleknek megtérítse. Nem feladata az üzleti veszteség (pl. árfolyamveszteség) fedezése!!!

101 A befektetővédelem intézménye
A Befektetővédelmi Alap. Biztosított tevékenységet végző befektetési szolgáltató a tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szolgáltató külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki. Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az EU másik tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik megfelelő befektető-védelmi rendszerben.

102 Biztosított szolgáltatások
a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, f) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

103 Kártalanítás, kifizetés
Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményez vagy b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított 1 éven belül terjesztheti elő. Elbírálási és kifizetési határidő: 90 nap. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100%, efelett 1 millió forint és az 1millió forint feletti rész 90%-a. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

104 Magyar Nemzeti Bank

105 Alapvető rendeltetése, státusza
Jegybank és Pénzügyi felügyelet Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja Független (szervezetileg és személyileg) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

106 Feladatai meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme Magyarország törvényes fizetőeszköze. deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket. statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el. ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

107 Az MNB jogi formája Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést a cégnevében nem kell feltüntetni. Alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. Részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Jegyzett tőkéje Ft. A részvényes részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

108 Az MNB szervei a) a Monetáris Tanács, b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács, c) az igazgatóság és d) a felügyelőbizottság.

109 Monetáris Tanács MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.
Hatásköre: Monetáris politika meghatározása Pénzkibocsátás Arany és devizatartalékképzés Árfolyampolitika, devizaműveletek Jegybanki satisztika

110 Monetáris tanács tagjai
A Monetáris Tanács legalább 5, legfeljebb 9 tagú testület. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. A Monetáris Tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke, b) az MNB alelnökei és c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

111 Az MNB elnöke és alelnökei
Az MNB élén elnök áll, akinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

112 Az igazgatóság Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért. Az igazgatóság tagjai: a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és b) az MNB alelnökei. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása, c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása, d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása, e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása, f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás.

113 Pénzügyi Stabilitási Tanács
Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács jár el a a fizetési és elszámolási rendszer felvigyázásával, a makroprudenciális ellenőrzéssel, a szanálási hatósági feladatokkal és a pénzügyi felügyeleti feladatokkal kapcsolatos eljárásokban. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai: a) elnökként az MNB elnöke, b) a Tanács hatáskörébe tartozó feladatot felügyelő alelnökök, c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők.

114 A felügyelőbizottság A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitás biztosításával kapcsolatos feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság tagjai: a) az Országgyűlés által választott elnöke, b) az Országgyűlés által választott további három tag, c) a miniszter képviselője és d) a miniszter által megbízott szakértő.

115 Könyvvizsgáló Az MNB köteles könyvvizsgálót megbízni beszámolóinak ellenőrzésére. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható .

116 Monetáris politika és annak eszközei
Az MNB az elsődleges célja (árstabilitás) szolgálatában a monetáris politikai eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit a törvény keretei között önállóan alakítja ki. Monetáris politikájának eszközeként az MNB: a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f) szabályozza a kötelező tartalékot és g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.