A természetvédelem jogi és igazgatási háttere

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Az állami természetvédelem feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi  Helyettes Államtitkársága látja el. (Korábban ezeket a feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkársága látta el.)

A TERMÉSZETVÉDELEM STRATÉGIAI FELÉPÍTÉSE Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Természetvédelmi Alapterv-II. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia Budapest, 2010. április 15. Megvalósult KIOP- pályázatok A Természetvédelem Stratégiája 2003-2006 Nemzeti Park Igazgatóságok Fejlesztési Tervei 2003-2008 Átmeneti támogatás: Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése (95 M Ft) A Természetvédelem Stratégiája 2007-2008 KEOP/KMOP nyertes pályázat Nemzeti Park Igazgatóságok Fejlesztési Tervei 2009-2014 A természetvédelem vagyonkezelési koncepciója A természetvédelem védetté nyilvánítási terve A természetvédelem erdészeti koncepciója A természetvédelem vadászati koncepciója A természetvédelem informatikai koncepciója A természet- és tájvédelmi tervrendszer koncepciója A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója LIFE-Pályázati Terv Veszélyeztetett, ill. speciális kezelést igénylő fajok Védett természeti területek természetvédelmi vagyonkezelésbe vonásának terve Barlangok vagyonkezelési koncepciója A természetvédelem adatgyűjtési stratégiája Víz Keretirányelvvel kapcsolatos szabályozások Átmeneti Támogatásból megvalósult Természetvédelmi Információs Rendszer Barátságos természet-védelem program koncepciója Nyertes LIFE- és LIFE+ -pályázatok 2004: 4 db; 2005: 2 db 2006: 4 db; 2008: 4 db 2009: 2 db Vagyonkezelési Útmutató Útmutató a körzeti erdőtervezésben való részvételhez Nemzeti Parkok Barátságos Természet-védelem programja (10 db) Özönnövények I. (TvH tanulmány-kötetei 9.) Özönnövények II. (TvH tanulmánykötetei 10.) Fotózási szabályzat A védelemre tervezett természeti területek hrsz szerinti jegyzéke Természet- és tájvédelmi tervek rendszerének tartalmi követelményei és tervezési módszertana Vagyonkezelési Szabályzat Nemzeti Park Igazgatósági vadászterületek vadállomány-kezelési szabályzata Kormorán „kezelési” Szabályzat Útmutató az erdők kezelési tervének elkészítéséhez Bütykös hattyú „kezelési” Szabályzat Vagyonkezelési szerződésminta Növényfajok megőrzési terveinek tartalmi és formai követelményei A közhiteles barlangnyilvántartás adatfelvételi és adatszolgáltatási rendje Modellterv a Zempléni-hegységre és a Fertő-tájra Ökoturisztikai Szabványok (4 db) Állatok fajmegőrzési tervei (23): alpesi gőte anker-araszoló atracélcincér bánáti csiga csíkos boglárka csíkos szöcskeegér csüngő araszoló díszes tarkalepke dobozi pikkelyescsiga ezüstsávos szénalepke északi pocok farkas - földikutya haragos sikló hiúz kék vércse nagy szikibagoly pusztai gyalogcincér rákosi vipera széki lile túzok vértesi csuklyásbagoly villányi télibagoly Nemzeti Park Igazgatóságok vagyonkezelési koncepciója (10 db) Növények fajmegőrzési tervei (20): aldrovanda bánáti bazsarózsa bókoló zsálya boldogasszony papucsa borzas macskamenta egyhajú virág erdélyi hérics hagymaburok magyarföldi husáng magyar kökörcsin réti angyalgyökér mocsári kardvirág négysarkú piramismoha osztrák sárkányfű tartós szegfű tátogó kökörcsin tátorján tornai vértő zöld koboldmoha zöld seprőmoha Tájvédelmi Kézikönyv A fokozottan védett és megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok elfogadott kezelési tervei (50 db) Átmeneti támogatás: Natura 2000 monitorozás előkészítése (165 MFt) Nemzeti Park Igazgatóságok arculati terve Természet- és tájvédelmi szempontok a szélerőművek telepítéséhez Nemzeti Park Igazgatóságok 10 éves vagyon-kezelési terve (10 db) Összefoglaló a felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák EU Víz Keretirányelv rendelkezéseinek megfelelő kijelöléséről 6 megvalósult ROP-pályázat (2004-2006) 1,5 Mrd Ft A turizmus számára megnyitott barlangok üzemeltetése (MSZ. 20386:2003.) Útmutató a kezelési tervek elkészítéséhez Nemzeti Park Igazgatóságok éves vagyon-kezelési tervei (2007, 2008) Nemzeti Park Igazgatóságok nyertes ökoturisztikai pályázatai 19 db (ROP 2008-2009) (8 Mrd Ft) Védett területek természetvédelmi kezelési tervei (51 kihirdetett) Útmutató az EU Víz Keretirányelv természetvédelmi szempontból fontos területeinek kiválasztásához Szakmai irányelvek a búvármerülések engedélyezéséhez Hortobágyi Legeltetési Stratégia Tájvédelmi szabványok (18 db)

Forrás: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el. Forrás: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A Főfelügyelőség 10 területi felügyelőség munkáját koordinálja Közép-Duna-völgyi (Budapest) Alsó-Tisza-vidéki (Szeged) Dél-dunántúli (Pécs) Észak-dunántúli (Győr) Észak-magyarországi (Miskolc) Felső-Tisza-vidéki (Nyíregyháza) Közép-dunántúli (Székesfehérvár) Közép-Tisza-vidéki (Szolnok) Nyugat-dunántúli (Szombathely) Tiszántúli (Debrecen)

Forrás: www.termeszetvedelem.hu A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Forrás: www.termeszetvedelem.hu

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok státusza A nemzetipark-igazgatóság (NPI) a miniszter irányítása alatt, önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv. A NPI-t az igazgató vezeti, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja az NPI alkalmazottai felett. A NPI természetvédelmi szabálysértések elbírálására, nyilvántartás vezetésére, ellenőrzés végzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közszolgáltató alaptevékenysége körében ellátja a területek védetté nyilvánítását, ill. egyéb, a természet védelmét szolgáló területek kijelölését, létesítését; területek és értékek természetvédelmi kezelésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni; a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami vagyontárgyak tekintetében; közreműködik a természet és a táj védelmére irányuló állami kutatásokban;  

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közszolgáltató alaptevékenysége körében gondoskodik az élőhelyek kialakításával, kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásával és javításával, helyreállításával kapcsolatos feladatok ellátásáról;  előkészíti a természetvédelmi kezelési terv tervezetét és felterjeszti a miniszternek; elkészíti a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, barlangok állapotfelvételét és kezelési tervét;  

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közszolgáltató alaptevékenysége körében a települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén véleményezi a helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervezetét; közreműködik a Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítésében; szükség szerint gondoskodik a védett természeti értékek, társulások fenntartására, kezelésére vonatkozó terv (pl védett növénytársulás, fajmegőrzési terv) elkészítéséről;  

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közszolgáltató alaptevékenysége körében kezdeményezi a védettségi szint helyreállítása érdekében szükséges kisajátítási eljárásokat, közreműködik környezeti vizsgálat elvégzésében a Natura 2000 területeken szükség szerint lefolytatandó hatásbecslési eljárásban; együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közhatalmi alaptevékenysége körében gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatósági hatáskört;   szervezi és irányítja a szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálatot;  

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóságok feladata Közhatalmi alaptevékenysége körében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megkeresése esetén alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban;   biztosítja a felügyelőség hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához azt az adatot vagy tényt, amely alaptevékenysége körében rendelkezésére áll.

Az állami természetvédelem szervezeti felépítése A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Az állami természetvédelem szervezeti felépítése Nemzeti Park Igazgatóság szervezeti felépítése

Forrás: www.termeszetvedelem.hu/jogszabalyjegyzek A természetvédelem jogi és igazgatási háttere Jogszabályi háttér Terjedelme: 62 oldal! Forrás: www.termeszetvedelem.hu/jogszabalyjegyzek

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A természet védelmét közvetlenül szolgáló jogszabályok száma: 12 Törvény 26 Kormányrendelet 16 Miniszteri rendelet 64 Védetté nyilvánító rendelet 121 Megismételt kihirdetés 15 „Közös” rendelet 5 Miniszteri utasítás 4 KvVM tájékoztató Összesen 263

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A természet védelmét szolgáló alapvető jogszabályok: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. Törvény

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A természet védelmét szolgáló alapvető jogszabályok: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A magyarországi bioszféra-rezervátumokról szóló 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A természet védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények: A Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. Törvény A biológiai sokféleségről szóló egyezményhez kapcsolódó, a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozóin való magyar részvételről szóló 2083/2005. (V. 9.) Korm. Határozat

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A természet védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben törtnő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény ) 1990/7. Nemzetközi Szerződés: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény) A Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere 1996. évi LIII. tv. A Tvt. – amely hazánk első önálló természetvédelmi törvénye – szakított a természetvédelemnek azzal a tradíciójával, amely e szakterületet kizárólag a külön jogszabállyal védetté nyilvánított objektumokra korlátozza, és különbséget tesz általános, illetve hagyományos természetvédelem között. Ez a jogfejlődés megfelel a nemzetközi tendenciáknak is. Sok területen hazánk jogi szabályozása jelentős mértékben megelőzte korát. Ilyen terület többek között a barlangok, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok védelme vagy a természet általános védelme körében a vizes élő helyekre vonatkozó előírások.

Jogszabályi háttér A természetvédelem jogi és igazgatási háttere 1996. évi LIII. tv. A törvény koncepcionális változtatási irányát tükrözi az is, hogy már nem a természetvédelemről, hanem a természet védelméről címet viseli.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete A magyar természetvédelem jogi szabályozásának történetét összefoglalva elmondható, hogy – más európai államok gyakorlatához hasonlóan – gyökerei, előzményei évszázados múltra tekintenek vissza, elsősorban az erdőtörvényekben, vadászati jogszabályokban ismerhetők fel. Ennek megfelelően a természetvédelem intézményesülésének kezdetei is alapvetően az erdészeti igazgatáshoz kötődtek, az önálló természetvédelmi háttér és szervezeti struktúra kialakulási folyamata után azonban már önálló szabályozási területről és igazgatási ágazatról beszélhetünk.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete A természet általános és kiemelt védelmét szolgáló jogszabályok a hazai jogrendszer egészét áthatják az Alkotmány rendelkezéseitől egészen az egyes önkormányzati rendeletek szintjéig. A természet védelmére vonatkozó jogi szabályozás gyökere az Alkotmány rendelkezéseiben rejlik. Ez egyfelől sajátos államcélként, állami feladatként, tevőleges kötelezettségként jelenik meg, az Alkotmány 18. §-ában (,,A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”). Másfelől viszont az egészséghez való állampolgári joghoz kapcsolódva, de önállósulást mutató alapjogként ölt testet az Alkotmány 70/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság" – többek között – „az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg”.) Az Alkotmányban deklaráltakat a jogalkotás, illetőleg a jogalkalmazási gyakorlat bontja ki és teszi kézzelfoghatóvá.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete Mindkettőhöz kapcsolódik az Alkotmánybíróság tevékenysége, ami a természet védelme tekintetében eddig kiemelt jelentőségűnek mondható. Az Alkotmánybíróság ugyanis a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában rögzítette. hogy az "Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog az államnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha az más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen". A védelmi szint csökkentésének a mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete Az Alkotmánybíróság fenti rendelkezéseinek továbbgondolása egyértelműen jelzi, hogy a környezetjogi és különösen a természet védelmét szolgáló jogi szabályozásban nincs helye visszalépésnek, azaz a hatályos szabályozást – szűk kivételtől eltekintve – csak szigorúbb rendelkezések válthatják fel. Ez az elv az eddigi alkotmánybírósági – környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos – döntésekben közvetlenül érvényesült.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete Másodlagos természetvédelmi szabályoknak mindazon jogszabályok tekinthetőek, amelyek szabályozási célja, tartalma elsősorban nem természetvédelmi indíttatású, de indirekt formában mégis kivált ilyen joghatást. Ebbe a körbe tartoznak mindazok a jogszabályok, amelyek valamely környezeti elemre vonatkoznak (pl. vízgazdálkodási törvény) vagy valamely természeti erőforrás igénybevételét szabályozzák (pl. bányatörvény, erdőtörvény, termőföld törvény).

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete Elsődlegesen természetvédelmi tárgyú jogszabálynak az 1996-ban, többévi előkészítés után az Országgyűlés által elfogadott, a természet védelméről szóló törvény (a Tvt.), és a felhatalmazása alapján kiadásra került önálló vagy végrehajtási típusú rendeletek tekintendőek, amelyeknek a kimondott, deklarált célja a természet általános vagy kiemelt védelmének biztosítása.

A jogi szabályozás szerkezete A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A jogi szabályozás szerkezete Elsődlegesen természetvédelmi tárgyú jogszabálynak az 1996-ban, többévi előkészítés után az Országgyűlés által elfogadott, a természet védelméről szóló törvény (a Tvt.), és a felhatalmazása alapján kiadásra került önálló vagy végrehajtási típusú rendeletek tekintendőek, amelyeknek a kimondott, deklarált célja a természet általános vagy kiemelt védelmének biztosítása.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A Tvt. korábban már idézett 23. § (1) bekezdése alapján a természeti érték, terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. A védetté nyilvánítás során természeti értékek és földterületek kerülhetnek jogszabályi oltalom alá. A Tvt. 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezek közül a védett természeti területnek minősülők – a barlang kivételével valamennyi – országos jelentőségű védett természeti területnek tekintendő.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A természeti értékek (élő szervezetek, életközösségek, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) védetté, fokozottan védetté, továbbá barlangok fokozottan védetté nyilvánításának előkészítését a Minisztérium természetvédelmi szakmai szervezeti egysége végzi tudományos intézmények, társadalmi szervezetek, a területi természetvédelmi hatóságok bevonásával. A védett és fokozottan védett természeti értékek körének, valamint az élő szervezetek, életközösségeik, továbbá az ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok pénzben kifejezett értékének a megállapítása miniszteri rendelettel történik.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet, bár a természetvédelmi közigazgatásban ismert a természetvédelmi fejlesztési program, amelyben előre ütemezik a védelemre tervezett területek védetté nyilvánítását. A védett természeti területté nyilvánítás szakmai előkészítését aszerint, hogy országos vagy helyi jelentőségű területről van szó, a működési területe szerint érintett természetvédelmi kezelést ellátó szerv végzi. Ez a szervezet országos jelentőségű terület esetén a nemzeti park igazgatóság, helyi jelentőségű esetében pedig a települési önkormányzat jegyzője (főjegyzője).

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. Az igazgatóság – a Minisztérium állásfoglalása alapján – a nyilatkozatot 60 napon belül köteles megadni. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás előkészítését hivatalból folytatja le.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző – az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal – meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is. Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás Az előkészítést végző hatóság az előkészítés eredményéről – az előbbiekben már említett – előterjesztést tesz a védetté nyilvánításra jogosulthoz. A védetté nyilvánító jogszabály tervezetét jelentő előterjesztésben a területre vonatkozó valamennyi olyan tényt, adatot, körülményt (pl. területnagyság, településhatár, helyrajzi szám, művelési ág, természeti értékek köre, kiterjedése, a védetté nyilvánítást indokló körülmények, az érintettek álláspontjának az ismertetése) fel kell tüntetni, ami a védetté nyilvánítás szempontjából releváns.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás Ha a terület országos jelentőségű, annak védetté nyilvánításáról a jogalkotási törvény által megkívánt közigazgatási egyeztetést követően a miniszter rendeletben rendelkezik. Ha a terület helyi jelentőségű, akkor további egyeztetés nem történik, hanem a védetté nyilvánításról az illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel dönt.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi érték megnevezését, b) a terület jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, c) a földrészletek helyrajzi számait, d) a Tvt.-ben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentéseket, továbbá azoknak a tevékenységeknek a felsorolását, amelyek a Tvt.-ben foglaltakon túlmenően, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével vagy hozzájárulásával folytathatóak, e) lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza Az a)-c) pontokban meghatározottak feltüntetése minden esetben kötelező, míg a d)-e) pontokban foglaltak szerepeltetésére értelemszerűen csak akkor kerül sor, ha van ilyen. A terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba kötelező bejegyezni, erről a jogszabály megjelenését követően az illetékes földhivatal a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére intézkedik.

A védetté nyilvánítási eljárás A természetvédelem jogi és igazgatási háttere A védetté nyilvánítási eljárás A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza Az a)-c) pontokban meghatározottak feltüntetése minden esetben kötelező, míg a d)-e) pontokban foglaltak szerepeltetésére értelemszerűen csak akkor kerül sor, ha van ilyen. A terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba kötelező bejegyezni, erről a jogszabály megjelenését követően az illetékes földhivatal a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére intézkedik.