Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor

Forgóeszköz-gazdálkodás elemzése A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. A forgóeszközöket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. A megjelenési forma szerinti csoportosítás alapján megkülönböztetünk készleteket, követeléseket, értékpapírokat és pénzeszközöket.

Forgóeszközök aránya mutató A vagyonmérleg alapján meghatározhatjuk a forgóeszközök arányát a mérlegfőösszeghez viszonyítva, vagy a fogóeszközök szerkezetét is megoszlási viszonyszámok segítségével. A belső arányok mellett dinamikus viszonyszámok segítségével azt is vizsgálhatjuk, hogy milyen változások történtek az előző időszakokhoz képest. A mutatók értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalkozás tevékenységét.

A forgóeszközök körforgása készpénz készpénz vevőállomány Anyag,áru termelés értékesítés Késztermék, készletek

Forgóeszközök körforgásának szakaszai Készenléti szakasz: az anyagok beszerzésétől - illetve megtermelésétől - a felhasználásig. Ráfordítási szakasz: a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításáig. Megtérülési szakasz: a végtermék raktározása, értékesítése.

Forgási mutatók A forgási mutatók (a fordulatok száma és a forgási idő napokban) számszerűsítésével hasznos információkhoz juthatunk.

A készletgazdálkodás elemzése Rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, és a termékelőállítás, szolgáltatásnyújtás során kerülnek felhasználásra (anyagok), a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkésztermékek), már elkészült termékek (késztermékek) vagy értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások).

A készlet A vállalatok termelési erőforrásainak, gazdálkodásának meghatározó részét képzik a készletek. A termelési költségek jelentős része a készletek felhasználásából ered. Amikor egy termelési folyamat lezárul, az eredmény készlet formájában mutatkozik meg.

Készletgazdálkodás - Logisztika A vállalkozások abban az esetben gazdálkodhatnak eredményesen, amennyiben a termeléshez szükséges készletek a megfelelő időben és a szükséges minőségben rendelkezésre állnak. A készletgazdálkodás a logisztikai rendszer egyik alappillére, és alapvető feladata az, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa.

A készletállomány elemzése Elemezhetjük a készletállományok összetételét, szerkezetét, a készletállományok alakulását a készletnormákhoz viszonyítva, a készletek időbeli alakulását, valamint a termelés és a készletek kapcsolatát, illetve a különböző készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető jeleket, adatokat.

Készletekkel kapcsolatos mutatók

A készletnorma elemzése A készletnormáktól való eltérés vizsgálatát készletfajtánkénti bontásban kell elvégezni. A vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések, és az eltéréseket előidéző okok kimutatása.

Készletek tárolásával kapcsolatos mutatók

A készletgazdálkodási rendszer A számviteli rendszerből sok olyan adat nyerhető, amiből a készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó következtetések vonhatók le, így a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztethetnek: az anyagár-különbözetek a távolsági fuvardíjak az anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek a készletek leírásából és a leltárkülönbözetekből adódó veszteségek a fizetett kamatok a fizetett kötbérek a fizetett bírságok

A követelések elemzése A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert és termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, értékpapír értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik.

A követelések elemzéséhez kapcsolódó kérdések hogyan alakult az egyes követelésfajták állománya és az összetétele, kiemelve a kapcsolt vállalkozások szerepét; kikkel szemben állnak fenn a követelések; hogyan érvényesül a fizetési fegyelem, milyen a fizetési határidőn túli követelések aránya; milyen részarányt képviselnek a kétes követelések, milyen az elszámolt veszteségek aránya; milyen összegű hitelezési veszteséget kellett elszámolni, okok szerint csoportosítva; hogyan alakult és milyen tényezők hatására az elszámolt az értékvesztések aránya, illetve azok visszaírása; hogyan alakult a peresített követelések aránya és milyen eredménnyel járt.

A korosítási munkatábla Fizetési határidő szerinti bontásban Vevő követelések Váltó Kölcsön Egyéb követelések Előző év Tárgy-év Fizetési határidőn belüli Fizetési határidőn túli, ebből: 0-90 nap 90-180 nap 180-360 nap 1 éven túli Peresített (kétes) követelés Lejárt követelés Értékvesztés Értékvesztés visszaírása

A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból A követeléseken belül kiemelt szerepet kapnak, ezek az ún. vevőkövetelések, mert minden vállalkozás elsődleges érdeke, hogy az előállított termékek és elvégzett szolgáltatások ellenértékét kiszámlázza a vevő felé és a vevő ezt mihamarabb rendezze. A fizetési fegyelem szerinti bontáson túl vizsgálhatjuk a vevőköveteléseket például fizetési módok szerint (átutalásos, készpénzes), belföldi vevőkövetelés vagy közösségen belüli, illetve harmadik országgal szembeni követelés szerint.

A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból Hasznos információhoz juthatunk az átlagos vevő futamidő mutatószámának számszerűsítésével is, hiszen az értékesítési forgalom jelentős emelkedése esetén – a fizetési fegyelem változatlansága mellett – indokolt lehet a növekedés.