Az Európai Unió költségvetési eljárása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember.
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Gordos Márta Európai Együttműködési Programok Igazgatósága
Tájékoztatás a as EMVA társfinanszírozású vidékfejlesztési program évi éves végrehajtási jelentésben foglalt eredményekről ÚMVP MB 2013.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
A határon átnyúló együttműködési programok a as időszakban Hende Csaba Körmend, november 7.
INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Az EU intézmény rendszere,
KAP ALBIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÁS DIT-UMVP MB MÁRCIUS 13-I ÜLÉSÉRE Szilvássy István.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
©2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Európai Parlament 2007 Visits and Seminars Unit DG INFORMATION EUROPEAN PARLIAMENT.
Az Európai Unió intézményrendszere
Regionális politika reformjai Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.
EU KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE. IDŐZÍTÉS Április 1-ig: tervezett összegek Július 1-ig: becslések Szeptember 1-ig: előzetes költségvetési.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
Az EK Rendelet felülvizsgálatának magyar javaslatai és ETT jó gyakorlatok Előadó: Dr. Szabó Erika Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkár.
 integratív szakpolitika  ’90-es évek: átértékelt szerep  miért szükséges a környezetvédelmi politika integrációja?  a gazdasági növekedés önmagában.
Az Európai Unió és a sport, közvetlen brüsszeli pályázati lehetőségek
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
GKI Zrt., Vitaanyag az új EU-költségvetésről A 2013 utáni EU-költségvetés fő kérdései Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest,
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
 Nemzeti költségvetés:  Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át )  Saját forrásai vannak  Kiadási oldal hagyományos négy funkciója:
Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Európai Parlament kontra az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága C-181/91. és C-248/91.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK KONFERENCIÁJA 2009 Budapest, november 17. ÜZEMI TANÁCSOK TÁRSASÁGI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FÓRUMA.
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Agrártámogatások Készítette: Gulácsi Edit V.évfolyam Szeged, április 13.
Költségvetési kockázatok Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke Adóegyetem, nov. 29.
Európai Menekültügyi Alap évi allokációja SZAKMAI RÉSZ Pályázható célkitűzések és tevékenységek Célcsoportok Változások A pályázók tájékoztatása,
Megpályázható tevékenységek BM/ /2012. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap.
Strukturális és Kohéziós Alapok
A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés Podmaniczky László Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat “A magyar vidékfejlesztés.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
1 Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP-ED) Brassó, január 29.
TERÜLETI PAKTUM. A PAKTUM BEMUTATÁSA szeptember 25-én aláírták a Területi Foglalkoztatási és a Társadalmi Integráció a Központi Régióban Paktumot.
1 ANDOR László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa „Az Európai Unió jövője” konferencia.
A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata
Az Európai Közösség költségvetésének története
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
Pályázatírás módszertana
Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév.
Az Európai Unió pénzügyei
A NAKVI szaktanácsadási feladatai október 1-től Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató ”A szaktanácsadás szervezeti átalakulása” Budapest, október.
A Z E URÓPAI U NIÓ PÉNZÜGYEI D R. H ALM T AMÁS, BGF A K ÖZGAZDASÁGI S ZEMLE FŐSZERKESZTŐJE Források: Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és Hetényi.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
Megpályázható tevékenységek BM/9674-2/2011. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap dr. Gyöngy Anna BM EUEFO.
Közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata, mint a digitális Kárpát-medence alapinfrastruktúrája Molnár Szilárd program-koordinációs referens Nemzetstratégiai.
HU Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG Harmadik jelentés a kohézióról február Konvergencia, versenyképesség és együttműködés.
Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG 2004 December HU Szabályozás 1 Kohéziós politika ( ) A Bizottság új rendeleteket érintő javaslata július.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Dél Baranya Határmenti Települések Egyesülete Siklós, A Közös Agrárpolitika jövője Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió intézményrendszere.
Az európai integráció története
Az EU intézményrendszere
Európai Uniós ismeretek
Európai Uniós ismeretek
Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatala
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Előadás másolata:

Az Európai Unió költségvetési eljárása

Az EU költségvetésének jellege I. Sajátos jelleget mutat: eltér a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét, csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) a nemzetközi szervezetek (csak saját működésük biztosítása) költségvetésétől Redisztributív szerep: jövedelemátcsoportosítás TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

Az EU költségvetésének jellege II. Működésének fő célja a közös politikák finanszírozása Költségvetési év: január 1. – december 31. Évi 130-140 milliárd euró/év (jelenleg 142 milliárd euró) A közös költségvetésnek NEM LEHET hiánya

A közös költségvetés alapelvei I. 1977. MacDougall-jelentés Az externalitás elve szerint az egyes tevékenységek költségei és bevételei egyidejűleg különböző tagállamokban jelenhetnek meg, ami maga után vonhatja a kompenzáció igényét. Az oszthatatlanság elve szerint bizonyos tevékenységek finanszírozása méretgazdaságossági okokból nem osztható szét a tagállamok között, ezért közösségi szinten kell megvalósítani.

A közös költségvetés alapelvei II. A kohézió elve szerint minden tagállam polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, jólét és fejlődés minimumát, ami jövedelemtranszfereket igényel a gazdagabb országokból a szegényebbek felé. A szubszidiaritás elve szerint egy adott kérdést vagy kiadást, ha a magasabb szinten való kezelésből nagyobb előny nem származik, akkor a lehető legalacsonyabb szinten kell finanszírozni.

A közös költségvetés szerkezete BEVÉTELEK A Tanács konzultációs eljárás keretében határozza meg szerkezetüket 1970-ig csak tagállami hozzájárulások Hagyományos saját források (12%) Vámok Mezőgazdasági vámok (korábban: lefölözések) Cukorilletékek Hozzáadottérték-adó (11%) A hozzáadottérték-adó alap előre meghatározott százaléka 2007-2013: 0,3%

A közös költségvetés szerkezete BEVÉTELEK GNI-forrás (76%) 1988-as költségvetési reform Tagállami befizetés; a bruttó nemzeti termék előre meghatározott arányában 2007-2013: a GNI 1,24%-a Egyéb bevételek (1%) Előző évben fel nem használt tételek Uniós tisztségviselők adói Bírságok Kamatok

Kiadásszámítás Kétféle módszer Adott évi kötelezettségvállalások számbavétele Adott évre vonatkozó kifizetések nyilvántartása

A közös költségvetés szerkezete Kiadások Kiadási kategóriák 2006-ig 6 kategória (+2 a bővítés miatt) Közös agrárpolitika finanszírozása Strukturális intézkedések finanszírozása Belső politikák finanszírozása Külső fellépések Igazgatási kiadások Tartalékok Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített kiadások

A közös költségvetés szerkezete Kiadások 2007-től a prioritásokat jobban tükröző struktúra Fenntartható növekedés Versenyképesség: K+F; technológiai fejlesztés, oktatás, energia-és közlekedési hálózatok fejlesztése, belső piac, foglalkoztatási- és szociálpolitika Kohézió: SA és KA, határokon átnyúló együttműködések

A közös költségvetés szerkezete Kiadások Természeti erőforrások KAP, környezetvédelem, vidékfejlesztés Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Határvédelem, menekültügy, intézményépítés, közjavakhoz való hozzájutás, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, kultúra és audiovizuális politika, ifjúság, tájékoztatás és párbeszéd

A közös költségvetés szerkezete Kiadások Unió, mint globális szereplő Külső fellépések, előcsatlakozási támogatások, szomszédsági politika, fejlődő országoknak nyújtott segélyek, fejlesztési együttműködések, válságmegelőzés és kezelés Igazgatási kiadások Intézmények igazgatási és működési költségei, tisztviselői nyugdíjak Kompenzáció az új tagállamoknak (2007-2009)

KIADÁSI KATEGÓRIÁK 2011 Megoszlás (%) 1. Fenntartható növekedés 45,5% 1a. Versenyképesség 9,5% 1b. Kohézió 36% 2. Természeti erőforrások 41,3% Ebből mezőgazdasági piaci támogatások és közvetlen kifizetések + vidékfejlesztés 30,2%+11,1% 3. Polgárság és szabadság, biztonság, jog 1,3% Szabadság, biztonság, jog térsége 0,8% Uniós polgárság 0,5% 4. Az EU mint globális partner 6,2% 5. Igazgatási kiadások 5,7% Forrás: Európai Bizottság

2014 Forrás: Európai Bizottság

Többéves pénzügyi tervek 1980’s évek óta: cél => hosszabb, tervezhetőbb időszakra biztosítsák az EU stabil működését 5-7 éves többéves pénzügyi keretek(2000-2006, 2007-2013, 2014-2020) Lisszaboni Szerződés intézményesíti (EUMSz. 310. cikktől) Előre elfogadják a költségvetés egészére vonatkozó kiadások felső határszámait => keret az éves költségvetésekhez

Többéves pénzügyi tervek A több évre szóló költségvetési csomagokat az állam- és kormányfők csúcstalálkozója fogadja el egyhangúan (akár 1-2év) Viták: nettó befizetők és haszonélvezők Agrár országok Strukturálisan fejletlenebbek Nettó hozzájárulás mértékének meghatározása problémás

Nettó befizetők és haszonélvezők (2012) Forrás: Európai Bizottság

Költségvetési eljárás Különleges jogalkotási eljárás Szerződés által szabályozott, határidőkhöz kötött (Lisszaboni Szerződés 314. cikke) Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa (MT) együttműködik

EKB kivételével az Unió intézményei július 1-je előtt megtervezik kiadásaikat EB tervezete bevételi és kiadási előirányzat EP és MT megkapja a tervezetet legkésőbb szeptember 1-ig MT kialakít egy álláspontot, amit október 1-ig az EP elé terjeszt EP 42 napon belül…. Többséggel módosításokat fogad el Egyetért a MT-vel Nem foglal állást EB tájékoztatása MT 10 napon belül tájékoztatja EP-t, hogy egyetért MT tájékoztatása ELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS Egyeztetőbizottság felállítása eddig az EB bármikor módosíthatott 21 nap alatt kell dönteni MT minősített többségével és az EP többségével kell döntenie Folytatás…. 

Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben állapodik meg Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben NEM állapodik meg MT-nek és EP-nek 14 napja van az elfogadásra EB új tervezetet készít EP és MT egyaránt elutasítja a tervezetet Valamelyik intézmény elutasítja, a másik pedig nem foglal állást Bár MT elfogadja, de EP tagjainak többségével elutasítja a tervezetet EP és MT is jóváhagyja a tervezetet Egyikük jóváhagyja, a másik nem foglal állást MT elutasítja, EP elfogadja, az EP tagjainak többségével, a leadott szavazatok 3/5-ével megerősíti az eredeti módosítások egy részét vagy egészét EB új tervezetet készít ELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS

AZ EP eddig kétszer utasította el a költségvetést (1979, 1984) Egyszer (1982) pedig a pótköltségvetést Ha nem sikerül elfogadni, akkor az előző éves költségvetést veszik alapul, és havonta az előző év kiadási tételeinek legfeljebb 1/12-ét lehet elkölteni, addig, amíg megegyezés nem születik az adott év költségvetéséről. Az eljárás befejezésekor a költségvetést a Parlament elnöke hirdeti ki. A költségvetés végrehajtásáért a Bizottság, Végrehajtásának ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős. A Parlament jogosult a Bizottság költségvetési zárszámadásának jóváhagyására vagy elutasítására.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!