ELŐADÁSVÁZLAT Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október I. rész A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ, 1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ELŐADÁSVÁZLAT Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október I. rész

I. A környezethez való jog szabályozása Magyarország Alaptörvényében A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény: - erősíti a hazai környezetvédelem alkotmányos alapjait és jogi értelemben is magasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget - az egész államszervezetre és a jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét – a jövő nemzedékeinek érdekében ( a Hitvallás 8. felhívása, az Alapvetés P.) cikke, a Közpénzek fejezet 38. cikk (1) bekezdése) - hagyományos alapjogi gondolkodást tükrözve: elismeri az egészséges környezethez való jogot ( XX. cikk)

A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény: (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” (2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” - mindenki számára, állampolgárságra tekintet nélkül, biztosítja az egészséges környezethez való jogot (XXI. Cikk)

(1) bekezdés: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” - a szennyező fizet elvet a jogalkotó alkotmányos szintre emeli (XXI. cikk) (2) bekezdés: „ Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározattak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” - egy fontos, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi tilalom is az Alaptörvény szintjére emelkedik (XXI. Cikk) (3) bekezdés: „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.”

II. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII II. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ( Kvt.) 1. A törvény szerkezete

1. A törvény szerkezete P R E A M B U L U M I. fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - a tv. célja, hatálya,alapfogalmak, alapelvek II. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK III. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG IV. fejezet: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI

VI. fejezet: A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI V. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA VII. fejezet: KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS VIII. fejezet: AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN IX. fejezet: FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT X. fejezet: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

2. Preambulum A Kvt. Preambulumának fő hangsúlyai - a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei - az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia szükségessége - a jelen és jövő generációk létének és számos faj fennmaradása fontosságának kinyilvánítása

3. Általános rendelkezések A törvény célja: - az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása - a törvény a kiszámíthatóság és a méltányosság elve szerint kereteket teremt a környezethez való alkotmányos jog érvényesítésére és elősegíti a.) környezet terhelésének, igénybevételének, szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását b.) az emberi egészség védelmét, az életminőség javítását c.) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való takarékos, ésszerű és az erőforrások megújulását szolgáló gazdálkodást

d.) az állam más feladatainak és a környezetvédelem követelményeinek összhangját e.) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést f.) a lakosság közreműködését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben g.) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezetvédelmi követelményekkel való összehangolását h.) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, fejlesztését i.) a környezet védelmét szolgáló közigazgatás kialakítását, fejlesztését.

4. A törvény hatálya Tárgyi hatály: élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint természetes és az ember által alakított környezet a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetve szennyező tevékenységek Személyi hatálya: Azon természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek akik a környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, akiket kötelezettségek terhelnek a környezethasználók A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

A Kvt.-vel összhangban, külön törvények rendelkeznek: a bányászatról, az energiáról, a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról, az erdőkről, az épített környezet alakításáról, védelméről, a termőföldről, a halászatról, a közlekedésről, a katasztrófák megelőzéséről, a területfejlesztésről, a vadgazdálkodásról, vízgazdálkodásról, a hulladékokról, a veszélyes anyagokról. Az élővilág védelme és a kulturális, tudományos, esztétikai értékek érdekében, a Kvt.-vel összhangban külön törvények rendelkeznek: a természet és táj védelméről az állatvédelemről növényvédelemről és növényegészségügyről a műemlékek védelméről.

5. Alapfogalmak, alapelvek A környezetvédelmi törvény által megfogalmazott alapelvek: - elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás elve a.) a környezetterhelés, igénybevétel minimalizálása b.) a szennyezés megelőzése c.) a környezetkárosítás kizárása d.) a leghatékonyabb megoldás és e.) az elérhető legjobb technika alkalmazásának követelménye f.) a szennyező, károsító tevékenység azonnali abbahagyásának, a károsodás megszüntetésének, a helyreállításnak a kötelezettsége

- felelősség elve - környezethasználó e törvény és más jogszabályok szerinti felelősségének kinyilvánítása - az együttműködés elve - az állami, önkormányzati szervek, a természetes személyek és szervezeteik, valamint a környezethasználók joga és kötelezettsége - nemzetközi együttműködési kötelezettsége a környezet védelme érdekében - tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve a környezeti adatok figyelemmel kísérése, hozzáférhetővé tételének kötelezettsége a közfeladatot ellátó szervek részére az adatok megismeréshez való jog deklarálása – mindenki számára tájékoztatási kötelezettség a környezeti adatokkal kapcsolatban

Külön jogszabályban ( 311/2005. (XII. 25 Külön jogszabályban ( 311/2005.(XII.25.) Kormányrendelet a nyilvánosság környezeti információhoz való hozzáféréséről) meghatározott környezeti információk elektronikusan vagy más módon történő közzétételének kötelezettsége A külön jogszabály szerinti környezeti adatok a következők: - a környezetre, a környezeti elemek állapotára vonatkozó adatok - a környezetterhelésre, a közvetlen és közvetett kibocsátásokra vonatkozó információk - a környezettel összefüggő intézkedésekre – ideértve a jogszabályokra, tevékenységekre vonatkozó adatokat - a jogszabályok végrehajtására vonatkozó jelentések, az ezek mögött álló elemzések - az emberi egészség és biztonság állapotára vonatkozó adatok

- a Kvt. szerint a 2005. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó, jogerős határozatok, hatósági szerződések kötelezően nyilvánosságra hozandóak, ha azok végrehatása a környezetre jelentős hatással lehet - a környezethasználó kötelezettsége a környezet terhelésével, igénybe vételével kapcsolatos adatok szolgáltatására – bárki részére szolgáltatniuk kell az adatokat

Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról – kihirdetve a 2001. évi LXXXI. törvény által Legfontosabb rendelkezései: - a segítség, útbaigazítás biztosításának szükségessége a nyilvánosság részére az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban való részvétel és az igazságszolgáltatás igénybevétele érdekében - környezeti oktatás-nevelés környezettudatosság növelése - a környezetvédelem céljait szolgáló szervezetek támogatása, büntetésük, üldözésük tilalma e tevékenységük miatt

- a nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáférése biztosítása, a kért adatok szolgáltatása a lehető legrövidebb időn belül, ésszerű költségek felszámítása mellett - az adatkérés elutasíthatósága eseteinek szabályozása ( közbiztonság, stb. mellett ritka tenyészhelyek megléte) - az emberi egészség, környezet közvetlen veszélyeztetettsége esetén- haladéktalan tájékoztatás kötelezettsége - az információk rendelkezésre állásának biztosítása – egyre inkább elektronikus adatbázisokban, nyilvános telekommunikációs hálózatokon történő eléréssel - nyilvános közzététel és tájékoztatás az egyes környezeti döntéshozatalai folyamatok korai fázisában - az eljárásokban a nyilvánosság részvételének biztosítása,a vélemények előterjesztésének lehetősége, a figyelembevétel lehetősége

- a döntés nyilvánosságának biztosítása - elégséges és hatékony jogorvoslati jog biztosítása a döntésekkel szemben, e jog gyakorlásának díjmentesnek vagy csekély költségűnek kell lennie - környezettel kapcsolatos tervek, programok, jogszabályalkotásban kidolgozásában a nyilvánosság részvételére vonatkozó követelmény megjelenése

Az új adatvédelmi törvény: 2011. évi CXII Az új adatvédelmi törvény: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szabályozása a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban: közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat fogalmának szabályozása (3.§ 5-6. pontok) a megismeréshez való jog garantálása (26.§ (1) bekezdés) törvény alapján a jog korlátozhatósága környezet-és természetvédelmi okból a közfeladatot ellátó szerv eljárása során készített, rögzített a döntést megalapozó adat a keletkezésétől 10 évig nem nyilvános a közérdekű, közérdekből nyilvános adat iránti igény előterjeszthetősége: szóban, írásban, elektronikus úton a kérés teljesítésének határideje: 15 nap, amely jelentős tény, nagyszámú adat esetén 15 nappal meghosszabbítható az adat szolgáltatásáért költségtérítés állapítható meg - belső szabályzat alapján az elutasítástól, a teljesítési határidő eredménytelen leteltétől számított 30 napon belül bírósági út igénybevételének lehetősége Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejötte, jogosítványai (pld.: titokfelügyeleti hatósági eljárás, vizsgálat hivatalból, bírósági keresetindítási jog, ill. perbeavatkozás lehetősége).

III. A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők A környezeti elemek egységes védelmének követelménye: - minden környezeti elem önmagában, a többi elemmel alkotott egységben, az egymással való kölcsönhatásban való védelme - minőségi, mennyiségi védelem, a készletek, az elemeken belüli arányok és folyamatok védelme más környezeti elemek károsításának tilalma egy másik elem védelme érdekében A környezeti elemek védelme kiterjed: - a föld, a víz a levegő védelmére - az élővilág védelmére - az épített környezet védelmére - egyes hatótényezők elleni védelemre, így - veszélyes anyagok és technológiák - a hulladékok - zaj-és rezgés - sugárzások elleni védelemre.

Közös szabályok az elemek védelmével, a hatótényezők káros hatásai elleni védelemmel kapcsolatban: - mennyiségi és minőségi célállapotok meghatározása - védelmi övezetek kijelölésének lehetősége, amelyeken belül korlátozások, tilalmak állapíthatóak meg - a védelem érdekében: - igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékek megállapítása – a tényleges és az elérendő célállapotok alapul vételével

IV. A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység Az állam felelőssége, az állami felelősség elvének megjelenítése a törvényben

Az állam felelőssége, az állami felelősség elvének megjelenítése a törvényben A környezet védelmének: jogi szabályozását, a környezetvédelemmel összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását, az ellenőrzést, a tervezést és irányítást az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el. Az állam biztosítja a környezet védelmének fűződő állampolgári jogok és a nemzetközi egyezmények, szerződések érvényesülését.

Az állam legfontosabb feladatai a környezetvédelem területén: a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatellátása során a megelőzés, a veszélyeztetés megszüntetésének, a károsodás helyreállításának az irányítása a kiemelt feladatok meghatározása a jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása a környezet állapotát mérő-, megfigyelő hálózat és információs rendszer kiépítése, működtetése környezeti állapotértékelés alapján az elérendő célállapotok meghatározása kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési, tájékoztatási, termék-és technológia minősítési feladatok meghatározása, ellátásuk biztosítása a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.

Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége: törvényalkotó munkájában érvényesíti a környezetvédelmi érdeket elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, két évente értékeli annak végrehajtását dönt a Kormány környezet állapotáról szóló beszámolójáról meghatározza a Kormány és az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat és ellenőrzi felhasználásukat A környezetvédelmi tervezés alapja: a 6 évente elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program

B.) A jelenleg hatályos (3.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) – elfogadva a 96/2009.(XII.) OGY határozattal A Program tartalomjegyzéke/fejezetei: 1. Helyzetértékelés és kitekintés 2. A Program tervezésének és megvalósításának keretei 3. A Program átfogó célterületei 4. A Program átfogó intézkedési területei, eszközei 5. Tematikus akcióprogramok 6. A végrehajtást szolgáló intézményrendszer 7. A Program finanszírozásának feltételei 1.sz. melléklet: A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája 2.sz. melléklet: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

1. Helyzetértékelés és kitekintés 1.1. A környezet állapotát befolyásoló főbb hajtóerők és terhelések - társadalmi hajtóerők, életmód és fogyasztás, környezetpolitika, szabályozás és intézményrendszer, társadalmi részvétel, stb. 1.2. A környezetállapot változása és hatásai - levegő minősége - felszíni és felszín alatti víz, talaj állapota - biológiai sokféleség - éghajlatváltozás - kitekintés, jövőkép

2. A Program tervezésének és megvalósításának keretei 2.1. Kapcsolódás meglévő stratégiákhoz 2.2. A program tervezésének alapelvei 3. A Program átfogó célterületei 3.1. A települési élet-és környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése 3.2. A természeti erőforrások és értékek megőrzése 3.3. A fenntartható életmód, termelés, fogyasztás elősegítése

4. A Program átfogó intézkedési területei, eszközei 4.1. Stratégiai tervezési tevékenység összhangja 4.2. Közreműködés az EU környezetpolitikájának fejlesztésében, végrehajtásában 4.3. Nemzetközi együttműködés 4.4. Jogi szabályozási eszközök 4.5. Gazdasági szabályozási és pénzügyi eszközök 4.6. Jogalkalmazás, intézményrendszer 4.7. Fejlesztéspolitika, beruházások 4.8. Kutatásfejlesztés, innováció 4.9. Szemléletformálás, kommunikáció 4.10. Társadalmi részvétel, környezeti információ

5. Tematikus akcióprogramok - célok - intézkedések, felelősök - mutatószámok meghatározásával 5.1. Környezettudatos szemlélet és gondoskodás erősítése 5.2. Éghajlatváltozás 5.2.1. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 5.2.2. Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira 5.2.3. Ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése 5.3. Környezet és egészségügy 5.4. Települési környezetminőség - települési levegőminőség javítása - zajterhelés csökkentése - biztonságos ivóvízellátás, szv. elvezetés és kezelés - települési közszolgáltatások - közlekedés és környezet - településfejlesztés,- rendezés

5.5. Biológiai sokféleség megőrzése, természet-és tájvédelem 5.6. Fenntartható terület-és tájhasználat - területrendezés - ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás - talajok védelme - környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat - erdőgazdálkodás környezetvédelmi aspektusai 5.7. Vizeink védelme és fenntartható használata - vízgyűjtő-gazdálkodás és monitoring - ivóvízbázis-védelmi program - geotermikus energia hasznosítása - területi vízgazdálkodás, vízkár megelőzés-, elhárítás - kiemelt fontosságú és érzékeny víztestek állapotának javítása

5.8. Hulladékgazdálkodás E területen a főbb célkitűzések közül néhány: - a képződő hulladékok mennyiségének 20%-os csökkentése, maximum 20 millió t keletkezése - a hasznosítási arány 40%-ra növelése, ezen belül az energetikai hasznosítás arányának 10%-os elérése - a maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások országon belüli rendelkezésre állása – a speciális technológiák kivételével 5.8.1. Megelőzés 5.8.2. Hasznosítás E kezelési mód tekintetében megfogalmazott célokra és intézkedésekre példák:

Célok: - a csomagolási hulladékok 60 %-os hasznosítása, ezen belül 55%-os újra feldolgozási arány elérése - visszavett gépjárművek 95%-os hasznosítása - építési-bontási hulladékok 45%-ának újrafeldolgozása Intézkedések: - gyártói felelősség újabb termékekre történő kiterjesztése (gumiabroncs visszavételi kötelezettsége, reklám-kiadványok visszavételi-hasznosítási kötelezettsége, letéti-betétdíj alkalmazása) - kötelező hasznosítási arányok előírása és ellenőrzése - hasznosítási kapacitások kiépítésének ösztönzése

5.8.3. Ártalmatlanítás E kezelési mód tekintetében megfogalmazott célra és intézkedésre példa: - települési szilárd hulladékok lerakási arányának 60% alá csökkentése - lerakási adó bevezetése 5.8.4. Hulladékgazdálkodási tervezés ( OHT, területi tervezés, települési tervek) 5.9.Környezetbiztonság - kármegelőzés-és kárelhárítás - környezeti kármentesítés - kémiai-és sugárbiztonság

6. A Program végrehajtását elősegítő intézményrendszer 7. A Program finanszírozási feltételei A Program szükséges és előreláthatólag rendelkezésre álló büdzséje: 3.500 milliárd Ft, EU – és EU társfinanszírozási, illetőleg költségvetési forrásokból. Forrásszerkezet - 2.900 milliárd Ft EU - 600 milliárd Ft központi költségvetési forrás A források felhasználási aránya a főbb célkitűzések és akcióprogramok szerint: - települési élet-és környezetminőség javítása, környezetbiztonság – 43%-os részarány: 1.500 md Ft - természeti erőforrások, értékek megőrzése: 34%-os arány: 1.200 md Ft - fenntartható életmód, termelés, fogyasztás ösztönzése: 50 md Ft - éghajlat-változási akcióprogram: 750 md Ft. A kormányzati szereplőkön kívüli források tervezett összege: 750 md Ft.

C.) A Kormány környezetvédelmi tevékenysége - irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza., összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak alárendelt szervek munkáját - az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre - 6 évente a Programra vonatkozó javaslatot beterjeszti az Országgyűlés elé, 2 évente összefoglaló jelentést nyújt be a végrehajtásról, a környezet állapotának alakulásáról, - a kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során érvényesíti a környezetvédelem érdekeit - ellátja a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatokat, kötelezettségeket teljesíti - környezetkímélő, környezetbarát technológiák, termékek, létesítmények elterjedésének elősegítése - jelentős környezeti károsodások, illetve rendkívüli környezeti események következmények felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható - az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, kötelezettségek teljesítése

D.) A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai irányítja - a törvényben, kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket - a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatokat - a feladat-és hatáskörébe utalt környezetvédelmi igazgatást elemzi, értékeli - a környezet állapotát és védelmének helyzetét - a természeti erőforrásokért való gazdálkodás folyamatát - a környezet védelmének, tervszerű használatának tapasztalatait - katasztrófahelyzet kialakulásának megelőzését, kidolgozza, Kormány elé terjeszti a Programot szakképesítési rendszer kialakítását, működtetését végzi teljesítési európai uniós jelentési kötelezettségét.

Általános irányítási feladatai: szabályozás környezetpolitika meghatározása környezetállapot- erőforrás elemzés, értékelés, mérő-, megfigyelő, ellenőrző, értékelő, információs rendszer működtetése a környezet védelmét szolgáló tevékenységek figyelemmel kísérése, ösztönzése a szakterületi feladatok felsorolása: feladatok a levegővédelem területén felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi, minőségi védelmének feladatai, vízgazdálkodás a földvédelem ( mennyiségi, minőségi védelem) közreműködés az ásványanyag-gazdálkodás területein közreműködés a katasztrófák elleni védelem és a radioaktív sugárzás elleni védelem területén a hulladékgazdálkodás irányítása a zaj- és rezgés elleni védelmi feladatok irányítása az Emberi Erőforrás Minisztérium közreműködésével a természetvédelem szakterületi irányítása: - általános tájvédelem, általános természetvédelem - erdőgazdálkodás, erdő-vagyonvédelem, - vadgazdálkodás, halászati tevékenység irányítása - nem védett növények, állatok védelme

D.) Országos Környezetvédelmi Tanács A Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként - állást foglal a feladatkörébe tartozó vizsgálati jelentésekkel, vizsgálati elemzésekkel kapcsolatban - javaslatot tesz a környezet-természetvédelem hatékonyabbá tételével kapcsolatban - véleményt nyilvánít stratégiai jelentőségű közösségi jogalkotási kérdésekben A tanács tagjai a környezetvédelmi civil szervezetek, a tudomány és a gazdasági élet szereplőinek reprezentánsai.

E.) Az alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szabályozásának legfontosabb elemei, a biztos feladata, jogosítványai: a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes léte, aki az alapvető jogok biztosának alárendeltségében működik a biztos főbb jogosítványai: vizsgálat (nevesített jogosítványok a vizsgálat végzése körében), intézkedések tétele bárki a biztoshoz fordulhat, az alapvető jogok sérelme vagy ennek közvetlen veszélye esetén, ha a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek kimerítésre kerültek jogerős határozatok esetén 1 éven belül lehet a biztoshoz fordulni intézkedései: ajánlás, visszásság megszüntetésének kezdeményezése, ügyészi vizsgálat kezdeményezése, bejelentés tétele az adatvédelmi hatósághoz, perbeavatkozás a környezet állapotával összefüggő ügyben, javaslat jogalkotásra, éves beszámolójelentés a parlament részére

V. A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél 1. Környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos, regionális koncepciók előkészítőjének kötelezettsége: az intézkedés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, értékelése – vizsgálati elemzésben történő összefoglalása Jogszabály: törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, döntés, amely a környezeti elemekre, a környezet minőségére vagy a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol. A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie: - a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, javíthatják a környezet állapotát, - a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, - a hazai feltételek mennyiben adottak az intézkedés bevezetéséhez, - a közigazgatási szervek felkészültek-e a végrehajtásra, - a javaslat megfelel-e a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoknak.

2. A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott tervekre, programokra ( terv), ezek módosításaira – környezeti értékelést tartalmazó környezeti vizsgálatot kell végezni. Az egyes tervek, programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Kormányrendelet meghatározza azokat a terveket, amelyek esetén a környezeti vizsgálat - kötelező vagy - szükségessége a várható hatásuk jelentőségének meghatározása alapján, a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével dönthető el. A vizsgálat elvégzésért a terv készítője felelős.

A vizsgálat kiterjed: - az értékelés készítésére, - a véleményező közigazgatási szervek véleményének kikérésére, - a nyilvánosság tájékoztatására, észrevételének kérésére, - határon átnyúló jelentős hatás esetén a konzultációra, valamint - ezek eredményeinek figyelembevételére. A környezeti értékelés a terv, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő, ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le, értékeli.

MEGKÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!