Az első betűírások A főníciai írás

A betűírás kialakulása Az egyiptomiak, a mezopotámi népek és a krétaiak is eljutottak arra a szintre, ahol írásjeleikben megjelent a hangok ábrázolása. Írásrendszerük azonban nem vált tisztán hangjelölő írássá. Több helyszínen is találtak betűírásos emlékeket: - a Sínai-félszigeten (hieroglif jelekkel), - Ugaritban (ékírásos jelekkel) - a föníciai városokban (tisztán betűírásos jelekkel) Az ismert betűírások közül a föníciai terjedt el, ez lett az alapja mai betűhasználatunknak .

A betűírás kialakulása A föníciaiak városállamokban éltek (Tyros, Byblos, Sidon). Kelet és Nyugat közötti közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak. A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták. A Kr.e. 14-13. században alakították ki saját, 22 mássalhangzóból álló ábécéjüket.

A főníciai írás jellegzetességei Írásukban egy-egy szókezdő hangot jelöltek egy-egy jellel A betű neveként megőrizték az egész szót. Így az alef jelét használták az a hang írására. Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüg- gésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.

A főníciai írás emlékei A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt,majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól. A föníciaiak írásának legnevezetesebb emléke az ún. moabita kő, amelyet francia tudósok találtak meg a Holt-tenger közelében. A Kr.e. 9. századból származó lelet egy Mésa nevű moabita király győzelmeit örökítette meg. Írásjeleit rögtön lemásolták,ez volt a tudomány szerencséje... … mert az ott élő arabok azonban meg akarták akadályozni a kő elvitelét, ezért tüzet gyújtottak alatta, s mikor már teljesen átforrósodott, akkor hideg vizet öntöttek rá: ízzé-porrá tört az értékes lelet. A kutatók összeszedték a darabokat és a korábban lejegyzett felirat alapján a Louvre-ban összeillesztették azokat.

A főníciai írás örökösei a görög az arámi a héber az arab az etruszk a latin az indiai

A görög írás 1. A mondák szerint a betűírást Kadmosz, Agénor föníciai király fia hozta Hellaszba. A 16 mássalhangzót 8 magán- hangzóval egészítették ki. A görög írás soriránya kezdetben föníciai mintára jobbról balra haladó. A Kr.e. 7. századtól ökörszántás (busztrofedon) technikával írtak - az egyik sorban jobbról balra, a következőben balról jobbra.

A görög írás 2. A máig is használatos balról jobbra tartó haladási irány csak a Kr.e. 500 után vált elterjedtté és véglegessé. A görög kultúrában az írás a mindennapi élet része volt. A polgárjog gyakorlásának feltétele egy alapszintű írni és olvasni tudás, hisz a szavazás titkosságát (osztrakiszmosz) csak így lehetett biztosítani.

A héber írás 1. Az arameusok (arámiak) a Kr.e. 2. évezred utolsó századaiban éltek a Tigris és az Eufratesz vidékén. Önálló államuk rövid ideig állt csak fenn, de kb. ezer éven át az arámi volt a közigazgatás és a kereskedelem nyelve. Az arámiak betűformáit vették át a héberek, az arabok, az iráni népek, és az indiai írások közül többet szintén erre lehet visszavezetni

A héber írás 2. A héber írás történetében nagy fordulatot hozott a babiloni fogság a Kr.e. 6.században. Itt ismerkedtek meg az arámi betűformákkal. Kb. 200 év kellett ahhoz, hogy létrehozzák máig használt írásrendszerüket, a kvadrátát. Nevét onnan kapta, hogy minden betűje egy kis négyzetbe írható bele. Mai napig megtartották a jobbról balra tartó sorvezetést

Az arab írás A nomád arab törzsek az 1-2. században kerültek kapcsolatba az arámi kultúrával. Írásukat is átvették, mai napig jobbról balra haladnak. Az arab ábécé gyakorlatilag nagybetűk nélküli kurzív írás. A legtöbb betűnek három alakja van, attól függően, hogy a szó elején, közepén vagy végén áll. Az írásuk 28 mássalhangzóból áll, ehhez 17 jelet használnak

A számok írása A modern számok írását is az araboknak köszönhetjük, mert ők közvetítették a hinduktól az számírás jeleit. A római és az „arab” számokat a 14-15. századig párhuzamosan használták. A számok a maihoz hasonló formájukat Dürernek köszönhetik.

A latin írás 1. A rómaiak a Kr.e. 2. század folyamán meghódították a görög városokat. A római családok szívesen alkalmaztak görög rabszolgákat gyermekeik nevelőjeként, ezzel lehetővé tették a görög kultúra fennmaradását A rómaiak az etruszkokhoz hasonlóan a mássalhangzó kimondását egy hozzákapcsolt magánhangzó segítségével könnyítették meg.

A latin írás 2. A kezdetben szögletes betűket felváltotta a finom íveket alkalma-zó kapitális vagy monumentális írás (Ezt lapidáris írásként is emlegetik, ami a kőre utal.) Érdekessé teszik a betűket az ún. serifek, a betűk szárait lezáró "talpacskák" alkalmazása. A pergamenen és papiruszon használt írás a kapitális quadrata.. A másik betűforma a rustica, amely keskeny, nyújtott alakú, könnyen írható formákat jelent. A viasztáblára írt mindennapi feljegyzésekhez a kapitális kurzív változatát használták.

A latin írás 3. A 2. századra alakult ki az unciális írás, ahol a betűk kerekdedek és gyorsabban írhatók lettek. A tempót növelhették az 5. század-ban megjelenő félunciális betűtí-pussal. Itt már megfigyelhetők az alsó és felső szárak megjelenése. Ebből az írásból már ún. nemzeti írások is keletkeztek: - meroving a frankoknál, - beneventumi Dél-Itáliában, - a longobárd és a nyugati gót, - valamint az írek írása.