Minek a minősége? Kérdések és válaszok Bazsa György, a MAB elnöke Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási munkaértekezlete Győr, december 3.

Miről lesz szó? A minőség értelmezéséről A bemeneti feltételek értékeléséről (ex ante akkreditáció) A folyamat értékeléséről (ex post akkreditáció) A kimenet értékeléséről (a „termék” minősége) Quo vadis akkreditáció?

A címben egy kérdő mondatban két kérdés van : 1. Mi a minőség? Válasz: „megfelelés a célnak”. Itt: a diplomás alkamassága egy sikeres munkahelyi életpályára – nyilván a körülmények függvényében (de lehetőleg nem fogságában). 2. Minek a minősége? Hát a felsőoktatásé! Próbáljuk meg pontosabban:  Ugye elsősorban a „terméké” (a diplomásé)?  Vagy magáé a felsőoktatási rendszeré?  Vagy a rendszer minősége révén a „terméké”?

Nézzük a gépkocsigyártást vagy a puddingkészítést – hátha van tanulsága számunka. Ott minek a minősége? A felhasználó szerint a gépkocsi próbája a futás, a puddingé az evés. A felhasználót a bemenet, a folyamat, a rendszer minősége (tervrajz, nyers- anyag, mérnök, szakmunkás, futószalag; pudding- por, szakács, konyha) konkrétan nem érdekli. Akkor mégis kit érdekelnek ezek? A folyamat irányítóit, a termékelőállító rendszer működtetőit. Mert hogy nyilvánvaló: jó minőségű termék csak jó minőségű folyamatban és rendszerben keletkezik. A termékelőállítás (a gyár, a konyha) csak a termék (előre) definiált, majd visszaigazolt minősége függvényében szervezhető és működtethető jól.

Lehet-e a mi termékünk minőségéről jó választ adni? Négy válaszadó is szóba jön: a)Mi, a FO: erről szólnak a learning outcomes, alias a kkk-k. (Ezt mérjük a záróvizsgán → ! vagy ?) b)Maga a végzett diplomás (önértékelő és öneladó „termék”: az állásinterjútól a karrierig aktív). c)A munkaerőpiac (alkalmazza? nem alkalmazza? megfizeti? késznek tartja? továbbképzi? Stb.). d)A minőségértékelő rendszerek: belső és külső egyaránt (MAB, ENQA stb.)

Megkapjuk-e a választ? a)Magunktól: a FO válaszát megfogalmazhatjuk, bár ma még rendszeresen nem tesszük: ilyen célzatú önértékelések kellenek. b)A diplomástól: pályakövetés kell(ene). c)A munkaerőpiactól: figyelnünk, kérdeznük kell. d)A minőségértékelő szervezetektől: ma már rendszerben és folyamatosan működnek – de – kevésbé a termékről, többnyire a rendszerről, a folyamatról válaszolnak.

 E4 (ENQA …): ESG (European Standards and Guidelines) Part 1, European standards and guidelines for institutional quality assurance Part 2, European standards and guidelines for the external quality assurance of higher education; Part 3, European standards and guidelines for external quality assurance agencies

 MAB: akkreditációs követelmények (+ útmutatók és értékelő lapok) – mind nyilvánosak a honlapon. Ex ante akkreditációk: felsőoktatási intézmény, illetve karok létesítése; alapszakok képzési és kimeneti követelményei (kkk); mesterszakok képzési és kimeneti követelményei; alapszakok indítása; mesterszakok indítása; doktori iskolák akkreditációja; egyetemi tanári pályázatok véleményezése; Ex post akkreditációk: intézményi akkrditáció (8 évenként); párhuzamos szakakkreditáció (8 évenként), benne működő doktori iskolák akkreditációja. Hol marad a „termék” akkreditációja? Nincs az Ftv-ben!

MAB példák: I. Bemeneti feltételek ex ante értékelése (minősége) 1. A szaklétesítés dokumentuma a szak kkk-ja: a) az alapképzési szak képzési célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a tudáselemek, a megszerzett ismeretek, az „added value” személyes adottságok, készségek, a szakképzettség konkrét környezetben, tevékeny- ségrendszerben történő alkalmazása; b) Sok más követelmény (idegennyelv-ismeret, informatika, kommunikáció, csapatmunka, önképzés stb.) A kkk-nak is van tartalmi, szerkezeti minősége: ezt tervezi meg a benyújtó FOI (sajnos nem a munkáltatóval és a munkavállalóval közösen), és erről ad szakértői véleményt a MAB.

2. Ezek alapján tervezhetők a képzési folyamat, a szakindítás dokumentumai (benne a tanterv, a személyi és tárgyi feltételek). Ezt is megtervezi a benyújtó FOI és ennek minőségéről is ad szakértői véleményt a MAB. Mindezt abban a felfogásban, hogy a jó tartalmú és felépítésű (a kkk-nak megfelelő) képzési folyamat, jó felkészültségű oktatókkal (módszerekkel) és jó minőségű infrastrukturális feltételekkel nagy valószínűséggel jó minőségű terméket, azaz sikeres életpályára esélyes diplomást eredményez.

Külön szólni kell az oktatók minőségéről. A MAB ex ante értékelése közvetett és összetett:  elfogadja és alapul veszi az oktatói munka minősítését a beosztások követelményrendszerre alapuló előléptetések révén a FOI-ben,  elfogadja és alapul veszi a tudományos kutatói hátteret az előzetesen értékelt PhD fokozat és a lektorált közlemények révén. Az adekvát oktatók minőségének összegéből, kompe- tenciáiból és koherenciájából ítéli meg a szak kép- zésének személyi feltételeit. Ehhez követelmény- rendszert fogalmaz meg. Ez eddig a bemeneti feltételek ex ante értékelése. Nem személyes, csak dokumentumokra épül.

II. A működés (folyamat) ex post értékelése Hogy érvényesülnek és hatnak a bemeneti feltételek a rendszer működése, a képzési folyamat során? Ftv: A MAB  a felsőoktatásban folyó képzés,  tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint  az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. Erről szólnak a 8 évenkénti akkreditációs értékelések. Ennek során megjelenik a személyes, helyszíni értékelési elem – a dokumentumok mellett.

A MAB ezt az ex post értékelést újabban két elkülöní- tett fázisban és szerkezetben végzi:  párhuzamos szak-akkreditáció (értékeli főleg a képzést, alig a kutatást, és nem a gazdálkodást);  intézményakkreditáció: vezetés, szervezet, társa- dalmi funkció és egyre erősebben minőség- biztosítás (QA), minőségfejlesztés. Mindkettőnél alapelv: a minőség az intézményben dől el és nem a MAB biztosítja, csak értékeli és segíti. Ebből következően az ex post akkreditációs rendszer:  az intézményi önértékelés (sok tíz/száz oktató, vezető több hónapos munkája)  a helyszíni látogatás (néhány fős LB több napos munkája)  végül a MAB határozat.

III. A kimenet, a „termék” értékelése (minősége) a)Mi, a felsőoktatás – mondjuk ki – alig teszi, de kezdi. A miénk (a legtöbb európai) a bemenetre és a folyamatra koncentráló, de kimeneti szempontból gyenge academic accreditation. b)A diplomás: a maga módján értékeli önmagát. Visszacsatolást kell kérnünk (=pályakövetés). c)A munkáltató (munkaerőpiac): esetileg igen (alkalmazza, nem alkalmazza, továbbképzi, elő- lépteti, elbocsátja), szervezetten itthon nem. Van erre jó megoldás: a professional accreditation. (Pl. az American Bar Association a jogászokat, és ennek révén komoly következményekkel a képző intézményeket akkreditálja.)

Quo vadis akkreditáció?  Az intézmények(be)felé! Ez a metaakkreditáció: eredményekben, jó minőségű „termékben” megmutatkozó intézményi minőség- biztosítási rendszerek akkreditálása. Maga a minőségbiztosítási rendszer léte, dokumentációja, sőt működése sem elég: csak az eredmény, a termék jó minősége hitelesíti. Bemenetet, folyamatot, kimenetet – feltételeket és eredményeket egyaránt – a felsőoktatási intézmény ismeri, biztosítja, fejleszti és értékeli a legjobban. Ez az intézményi autonómia és felelősség egészséges, lehetséges és szükséges szintézise. Ekkor az érték és a minőség fontosabb mint az érdek és a mennyiség.

Végülis minek a minősége? A jó bemeneti feltételekkel induló, az intézményi minő- ségbiztosítási rendszerrel segített, rendszeresen értékelt színvonalas képzési folyamaté, amit a vég- zettek jó minősége, eredményessége igazol vissza. Ez még nem a jelen, de reméljük, ez a (közel?)jövő! A mai rendezvény egy lépés ennek eléréséhez. Sok sikert hozzá! Köszönöm a meghívást, a figyelmet!