Képesítési keretrendszerek a nemzetközi gyakorlatban – az Európai Felsőoktatási Térség keretrendszere Az Országos Képesítési Keretrendszer kialakítása: helyzetkép és javaslatok január 21. Gönczi Éva (Collegium Budapest)

Nemzeti és nemzetközi referenciakeretek mint az EKKR előzményei Szakmapolitikai célok (tudásalapú gazdaság, munkaerő mobilitásának elősegítése, képesítések könnyebb összehasonlítása, LLL stb.) – Koppenhágai, Bolognai folyamat Koncepcionális elemek – a képesítések elvárható teljesítményekben, tanulási eredményekben, kompetenciákban történő meghatározása, a felhasználói oldal szerepének növelése a képesítések tartalmának meghatározásában. - -

Nemzeti Képesítési Keretrendszer meghatározása „Egységes leírás, amely nemzeti szinten, nemzetközileg is érthető és koherens módon tanulási eredményekben határozza meg és illeszti össze valamennyi képesítést, és meghatározza a felsőoktatásban megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.” (EFT) „ […] a készségek, a tudás és kompetenciák fejlesztésének, osztályozásának, elismerésének elfogadott szintrendszerbe rendezett eszköze. Rendszerezi a tanulási eredményekben meghatározott már meglévő és új képesítéseket. A tanulási ered- mények kifejezik, hogy a tanulónak mit kell tudnia, és milyen cselekvésekre kell képesnek lennie, akár tanteremben, munkahelyen vagy más kevésbé formális úton sajátította el e képességeket. A képesítési keretrendszer megmutatja a különböző képesítések egymáshoz való viszonyát és azt is, hogyan juthatunk el egyik szintről a másikra egy szakmán vagy szektoron belül vagy azok között, sőt szakképesítések és akadémiai végzettségek között is, amennyiben a keretrendszer mindkét típusú képesítést egyetlen, egységes rendszerbe foglalja” (ILO).

Nemzeti Képesítési Keretrendszerek Világtendenciák: az oktatás-képzés társadalmi-gazdasági szerepének növekedése megköveteli a képesítések pontosabb, a tanulók elért tudását és kompetenciáit tükröző leírását, illetve a kimeneti szemlélet fokozottabb érvényesítését mind a szabályozásban, mind a képzésben. A referenciakeretek híven tükrözik az oktatással kapcsolatos nemzeti célrendszert, és gyakran égető problémákra keresnek választ(hozzáférés, átláthatóság, minőség). Közmegegyezésen alapuló nemzeti rendszer (képzők, munkáltatók, hatóságok, szakmai szervezetek, tanulók).   Valamennyi képesítés rendszerezett, koherens leírása, kiszűri az esetleges átfedéseket, alapul szolgál a meglévő képesítések felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére.   Ösztönözheti új képesítések kialakítását.   Az országon kívül is érthető (versenyképesség, mobilitás).

- Nemzeti Képesítési Keretrendszer funkciói - n n Leírja az egyes képesítéseket, valamint azok egymáshoz való viszonyát, kölcsönhatását. n n Világossá teszi, hogyan lehet továbbhaladni az egyes képesítések között minden irányban (rugalmas, egyéni tanulási utak). n n A kimenetekre koncentrál. n n Felismeri, hogy a képesítések összetettek: tantárgyi, illetve általános készségek és kompetenciák. n n Hatással van az intézmények és hatóságok viszonyára. n n Ösztönző lehet oktatási-képzési reformokra   elősegíti a hozzáférést – alternatív utakat kínál, be- és kilépési pontokkal, amelyek elismerik a teljesítést;   elősegíti a képesítések reformját, hogy azok megfeleljenek a változó gazdasági-társadalmi igényeknek;   növeli az intézményi autonómiát;   előmozdítja a tantervi reformokat (nemzetközi kooperáció).

Elfogadott és „működő” nemzeti keretrendszerek 1. generáció: Egyesült Királyság (külön Skócia), Ausztrália, Új-Zéland, Dél- Afrika 2. generáció: Írország, Malaysia, Mexikó, Szingapúr, Wales Franciaország, Spanyolország és Málta, Növekvő számú kezdeményezés az EFT és az EKKR hatására A konszenzussal kialakított keretrendszer jó hatással van a képesítések precízebb meghatározására, megismertetésére és továbbfejlesztésére. A nem formális és informális tanulás elismerésének elősegítése A felsőoktatás és az oktatási-képzési rendszer egyéb szintjeinek jobb összehangolása. E rendszerek elősegítik a képesítések és a hozzájuk vezető képzési folyamat világosabb elkülönítését (a hangsúlyt a kimenetekre, az elérhető tudásra, a készségekre, a kompetenciákra helyezik).

7

8

Az SCQF céljai Célok: az egész életen át tartó tanulás támogatása, a be- és kilépési pontok tisztázása a képesítések és a képzési programok bármely szintjén, a lehetséges tanulási utak és a kredittranszfer bemutatása a tanulók és valamennyi érdeklődő számára, a skót képesítések általános szintjének (és kreditértékeinek) bemutatása, a kreditek összekapcsolásának biztosítása az egyes képesítések és képzési programok között azért, hogy a tanulók építhessenek a korábban megszerzett tudásra.

Az SCQF szintjellemzői Szintjellemzők Tudás és ismeretek – általában szakterülethez kötött Gyakorlat (alkalmazott tudás és ismeretek) Általános kognitív képességek, pl. értékelés, kritikus elemzés Kommunikáció, számolás és számítástechnikai képességek Autonómia, felelősség (elszámoltathatóság) és együttműködés

Mire jó a képesítési keretrendszer a felsőoktatásban? Segít az (új Bologna) képesítések tartalmának elemzésében, megértésében, megjelenítésében. A hangsúlyt az eljárásokról a tartalomra helyezi (tanulási eredmények). Logikus következménye – –a tömeges felsőoktatásnak, – –a tudás gyors fejlődésének és elévülésének, – –a nemzetköziesedésnek, – –az EFT-nek. Megkönnyíti a képesítések többféle módon történő megszerzését (LLL). Kifejezi és rendszerezi a felsőoktatás céljait.

Képesítési keretrendszerek a Bolognai folyamatban Berlini nyilatkozat (2003)   Nemzeti képesítési keretrendszerek (egymással összehasonlítható, kompatibilis képesítések keretrendszere). Ezekben a képesítések leírása: a megszerzésükhöz szükséges munkamennyiség, szintek, tanulási eredmények, kompetenciák és a képesítések profilja.   A képesítések átfogó keretrendszerének kidolgozása az Európai Felsőoktatási Térség számára (többféle orientáció és profil, hogy sokféle egyéni, akadémiai és munkaerő- piaci igénynek tudjanak megfelelni. Az első ciklusban megszerzett fokozatok bejutást biztosítsanak a második ciklusba, a második ciklusú fokozatok a doktori képzésbe, a Lisszaboni elismerési egyezménynek megfelelően.. Bergeni nyilatkozat 2005 ( „ Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségen belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretrendszert, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget nyújtó képesítések megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános jellemzőkből, valamint az első és a második ciklus kredittartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az EFT átfogó keretrendszeréhez illeszkedő nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett.”

Az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere mint metakeret A képesítések a nemzeti képesítési (keret) rendszer részei A 46 nemzeti keretrendszer egy meghatározott illeszkedési mechanizmus útján csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térség Keretrendszeréhez Az EFT keretrendszer a Bolognai folyamat összegzése Kapcsolódás más kontinensekhez

EFT Keretrendszer jellemzői Komponensek: ciklusok, tanulási eredményekben kifejezett ciklusjellemzők, kapcsolódó ECTS-kreditek A komponensek leírása kevésbé részletes, mint a nemzeti keretrendszerekben. Nem minden nemzeti képesítés éri el a metakeret ciklusainak végpontját. Az egyes Bologna-ciklusok tartalmi meghatározása a kontinentális Európa számára – szemináriumok (Mi a képesítés? Erre leginkább a tanulási eredmények adnak választ.) Az átláthatóság és kölcsönös elismerés eszköze, elősegíti a mobilitást.

Keretek és keret Nemzeti keret a működési realitásokhoz igazodik a nemzeti rendszerek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EFT keret megkönnyíti a rendszerek közötti mozgást „megjeleníti” a Bologna képesítéseket a világ számára meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét

Néhány meggondolás Az EFT keretrendszer: Csak általános útmutatást ad a felsőoktatásban megszerezhető képesítések természetéről, az elvárásokról és az általuk kínált lehetőségekről. Tükrözi a Bolognai folyamatot, és három cikluson alapszik. Minden olyan elemet kizár, amely akár implicite előírónak minősül. A koncepció / az egészről alkotott benyomás sokkal fontosabbak, mint az egyes terminusok, amelyekkel kifejezzük őket; ezeket a fogalmakat nem lehet „szó szerint” érteni, az egészet kell közvetíteniük.

Tanulási eredmények meghatározása az EFT-keretrendszerben A képesítések kifejezése tanulási eredményekben meghatározott külső referenciapontok segítségével – így az is mérhetővé válhat, mennyiben felel meg a képesítés a kitűzött céljainak. A felsőoktatás hagyományos erőssége: az elsajátítandó tudás, ismeretek, ugyanakkor gyengébb a készségek, kompetenciák terén (foglalkoztathatóság kérdései). Új típusú képesítési keretek: a tanulási eredmények széles skáláját ölelik fel. Képesítési jellemzők: az adott képesítéssel rendelkezők mindegyikére jellemző tanulási eredmények.

A tanulási eredmények típusai Alapvetően négyféle: felsőoktatási intézmény szintje (tanegységek, modulok, tantárgyi programok, képesítések), az egyes képzési területekre, tantárgycsoportokra alkalmazott egységes leírások (pl. a magyar KKK), országos szint - a képesítési keretrendszerekben és a hozzájuk kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerekben jelennek meg, és széles értelemben meghatározzák a nemzeti képesítési keretrendszerek leírásait, ciklusjellemzők – az egyetlen reális választás az európai keretrendszer számára.

Dublini Jellemzők „ Az egyes Bologna-ciklusok végét reprezentáló képesítésekhez kapcsolódó tipikus, az eredményekkel és képességekkel összefüggő elvárások generikus megfogalmazása.” Nem előíró; nem képvisel küszöböt/minimum elvárásokat; nem tantárgy/képzési terület specifikus; nem korlátozódik bizonyos orientációra (akadémiai, professzionális vagy szakképzési).

Képesítések és a ciklusok jellemzői az EFT keretrendszerben 1. tudás és megértés 2. tudás alkalmazása 3. ítéletalkotás, döntéshozatal 4. kommunikációs készségek 5. tanulási készségek

A keret csak váz? Egymással szorosan összefüggő gerincek rendszere, szükség van a megtámogatásukra: ECTS; diplomamelléklet; a programok rövid leírása (pl. a munkáltatóknak); diszciplínához kötődő elvárások a kompetenciák /jellemzők tekintetében (Tuning subject benchmark statements; minőségbiztosítási elvárások).

A Bolognai folyamat és az EKKR Az EKKR 8 szintű európai keretrendszer az egész életen át tartó tanulásért. Felöleli a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket is (felső 5–8 szint). De a felső szintek nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket tartalmaznak!

A két keretrendszer EKKR szintekEFT szintek 8 Harmadik ciklus 7 Második ciklus 6 Első ciklus 5 Az első ciklushoz kapcsolódó rövid ciklus

Miért két metakeret?   Más-más, de egymást kiegészítő célok   Az EFT keretrendszer: a keret fogalmának a Bolognai folyamatban történő alkalmazását jelenti   A képesítések „összehasonlíthatóságának” az EFT-ben már létező elvére épít és az elfogadott kredit fogalomra. – – Ciklusokat és ECTS krediteket tartalmaz – –A felsőoktatásra korlátozódik, de az EU határain túlra   EKKR: szorosan kapcsolódik a Lisszaboni folyamathoz – –A Bolognai (felsőoktatás) és a Koppenhágai (szakképzés) folyamatok összekapcsolása – –Fordító eszköz, avagy közös nyelv a tagállamok sokszínű oktatási és képzési rendszerében megszerezhető képesítések leírására és összehasonlítására – –Az egész oktatási-képzési rendszert felöleli, de az EU-ra korlátozódik

EKKR: célok és szerkezet   Az Európai Bizottság tervezete szeptember, széles konzultációs folyamat előzte meg,   az Európai Parlament és a Tanács ajánlása április,   metakeretek a képesítések és képesítési szintek összehasonlításának megkönnyítésére,   az állampolgárok országok közötti mobilitásának megkönnyítése és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása,   az EKKR „lelke” a tanulási eredmények által leírt 8 képesítési szint (tudás, készségek és kompetencia).

Lehetséges hatások Óriási lendület a nemzeti keretrendszerek megalkotására. A felsőoktatásban az egész életen át tartó tanulás iránti érdeklődés növekedése. A vállalkozói szektorral, a munkaerő-piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködés, beleértve a képesítések meghatározását is. Ahhoz, hogy a híd szerepet a metakeretek betöltsék, az a legfontosabb, hogy a nemzeti keretek „valódiak” legyenek, vagyis átlátható, a képesítéseket megfelelő szintekbe soroló, minőségbiztosítással és fejlesztéssel alátámasztott keretrendszert hozunk létre.

Mitől működik? Ha valamennyi fontos szereplő részt vesz a kialakításában, és így nemzeti konszenzuson alapszik, ha kimutatható kapcsolat van a nemzeti keretrendszer szintjei és az EKKR szintjellemzői, illetve az EFT ciklusok jellemzői között, ha a keretrendszer és a benne foglalt képesítések a tanulási eredmények elvén alapszanak, továbbá kapcsolódnak a nem formális és informális tanulás elismeréséhez, ha a képesítések beépítése, azok helyének megválasztása a keretrendszerben átlátható módon történik, ha a minőségbiztosítási rendszerek hivatkoznak a képesítési keretrendszerre (európai alapelvek), közös tanulási folyamat.

EQF Country ACountry B Qualifications (A) Qualifications (B)