Egészségpszichológia egészségnevelés 1

Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek, készségek,életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló ember

A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei

Prevenció Az elsődleges prevenció: Másodlagos prevenció Aspecifikus módszerek. Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. Specifikus módszerek. Ezek a különböző specifikus betegségek például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. Másodlagos prevenció Harmadlagos prevenció

Egészségpromóció (WHO első hivatalos állásfoglalása alapján) Az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni azzal. Az egészségpromóció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig.

Egészségpromóció Gordon 1950: egészséggrádiens: az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek a egészségért felelős tényezőktől. Egészség nem egyenlő betegség hiányával Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében Egészségtudatos magatartás

Milyen jelentést tulajdoníthatunk a betegségnek? A betegség, mint ellenség A betegség, mint nyereség (ld. Elsődleges és másodlagos betegségelőny) A betegség, mint veszteség A betegség, mint büntetés

Az egészségmagatartás fogalma

Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata- betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre: viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja

Egészségvédő viselkedés Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül azáltal észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e? (Harris, Guten)

Életmódbeli kockázati tényezők: Dohányzás alkohol Drog Nem megfelelő táplálkozás Kevés fizikai aktivitás Közlekedési biztonság elhanyagolása Stb.

DALY http://biokemia. blog Egy népesség betegség-terhét az ország (nép) aktuális egészségügyi helyzete és egy ideális helyzet (mindenki öregen hal meg, mindenki mentes bármiféle betegségtől és rokkantságtól) közti réssel vizsgálhatjuk. A rést a korai halandóság a rokkantság és azok a bizonyos tényezők okozzák, melyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához (környezeti, fizikai, pszichés ártalmak stb.).

Az analízis megadja egy népesség betegség-terhét. Ezt "disability-adjusted life-year (DALY)"-nek nevezi az angol, ez az érték egyesíti a betegségek a rokkantság és a korai halandóság egészét, ami kiütközik a népesség egészségügyi helyzetén.

 Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a kockázatok DALY-értéket külön férfiakon (male) és nőkön (female) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003) pl. a férfiak körében a betegségeket okozó rizikó faktorok 25.5%-a a dohányzás stb.

Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a betegségek DALY-értéket külön férfiakon (male) és nőkön (female) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003)

Egészség viselkedés és szociokulturális háttér: Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: Rosszabb várható élettartam Több egészségkárosító magatartás USA-beli vizsgálatok eredményei: Kisebb születési súly Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság Több krónikus felnőttkori betegség Több 65 év alatti haláleset Több korlátozott aktivitású nap

Oka: Rosszabb egészségszokások Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban,hogy aktívan tehetne valamit Külső kontrollosság Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkrő

Életkori kockázati tényezők: Magzati kor: anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin ártalmak Csecsemő és kisgyerek: baleseti kockázat, egészségszokások kialakításának kezdetei Serdülőkor: sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, balesetek, Szociális kiscsoportok hatása

Nemi különbségek: Nőknek nagyobb a várható élettartalma Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig Fiúknál nagyobb a csecsemőhalandóság Fiúknál több baleset, kockázati viselkedés, veszélyesebb munkahelyek, veszélyesebb szabadidő tevékenységek

Miért? Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz: Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra Később észlelik a tüneteket („igazi férfinak nem fáj semmi”) A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel például egészséges táplálkozással

Miért? A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat,a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják Nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás,saját testtel törődés stb.

A  korai halálozás szignifikáns pszichoszociális  előrejelzői a férfiak között (Kopp M.):   Szignifikáns  védőfaktor: házastárssal él . A munkahelyi bizonytalanság 3-szor magasabb halálozással jár együtt. A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal jár együtt. Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5-ször magasabb halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma. Szorongás esetén 3-szoros a halálozási valószínűség.

A  korai halálozás szignifikáns pszichoszociális  előrejelzői a nők között (Kopp M.): A reménytelenség esetén 3-szor  magasabb halálozási arány. A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2-szer magasabb halálozási arány. Családi problémák esetén 3-szor magasabb halálozási kockázat.

Egészségmagatartásra késztető tényezők modelljei

Egészséghiedelem modell Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek Demográfiai és pszichoszociális tényezők

Védekezési motiváció modell Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk. 3 faktora: Sérülékenység Észlelt súlyosság Válaszhatékonyság A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz

Rogers: a faktorok nem összeszorzódnak,hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak Megküzdés= válaszhatékonyság + énhatékonyság- költségek A kettő viszont a a végső értékelésnél összeszorzódik

Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. Döntés 5 fázis: Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel Teljes elköteleződés A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat

A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus 3 faktor befolyásolja: Kockázat, remény, Időnyomás Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:

Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait,marad az eredeti viselkedésnél Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedés módosulás –átalakító önkontroll

Defenzív elhárítás: sajátviselkedését kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz, kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a racionális döntésre