5.tétel: Területi folyamatok és közigazgatás a kiegyezéstől Trianonig (1867-1920)

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1910-ben Szilézia Galícia Csehország MorvaországSz Bukovina Felső Alsó Ausztria Voralberg Salzburg Magyarország Stájerország Tirol Karintia Krajna Partvidék Horvát-Szlavónország Az Osztrák-Magyar Monarchia 1910-ben Bosznia Dalmácia

A 64 polgári vármegye

Gróf. Széchenyi István a XIX Gróf. Széchenyi István a XIX. század legnagyobb magyar területfejlesztője: lótenyésztés Duna-hajózás (Vaskapu) hitelélet fejlesztése Lánchíd az Alföld árvízmentesítése vasútfejlesztés

Árvízmentesítés és lecsapolás

A Tiszántúl vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt

Európa vasúthálózata 1914-ben

Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig Készítette: Antal Tímea

A kezdet XVI. századig nyúlik vissza A vasút feltalálása: Richard Trevithick nevéhez fűződik 1803- Surrey Iron Railway George Stephenson-> igazi technikai áttörés -1825 (Stockton és Darlington között) A kiépülő vasútvonalak hozzájárultak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Haladás jelképévé vált. Feltalálása technikai előrelépés volt:a XIX.század legjelentősebb innovációja

Reformkor Magyarországon a reformkort az 1825.-1827. évi pozsonyi országgyűléstől számíthatjuk. Törvényhozásunk említést tett a vasútról is. Az első vasút a lóvasút volt-> ez a Pozsony- Nagyszombat Első Magyar Vasúttársaság égisze alatt Pozsony- Nagyszombat között. Teljes hosszában 1846-tól. Korábban, 1827-ben még csak egy rövid vonal épült meg, próbavasútként Pesttől Kőbányáig.

Reformkor Következő lépcsője, az 1832-36.-os pozsonyi országgyűlés volt-> első magyar vasúti törvény. Első gőzüzemű vasút-> Magyar Középponti Vasúti Társaság néven, 1846. júl. 15-én. Pest-Vác között Ezután gyors fejlődés volt jellemző. Pl.: 1847. 09.01. Pest-Szolnok közötti vonal. A zavartalan fejlődést a szabadságharc megakadályozta. A reformkor nagy alakja, Gróf Széchenyi István.

Gróf Széchenyi István Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete

Elképzelése Az 1847-48.-as országgyűlésen szólalt fel, hogy megvalósítsa elképzeléseit. 1848-ban meg is jelent „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” című műve. -> országgyűlés elfogadta

Széchenyi elképzelése Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete

A szabadságharc harc leverése után A magyarországi vasutakat osztrák és magyar magántársaságok építették a bécsi abszolutista kormány felügyelete alatt. A vasutak magánvállalkozások voltak. pl. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút A kiegyezés évére a hazai vasúthálózat hossza elérte a 2341 kilométert.

A vasút aranykora Magyar Királyi Államvasutak (1868) Nagy léptékben fejlődött a vasúthálózat-> nagy üzletnek ígérkezett. A kormány is egyre jobban szerepet vállalt a vasúti hálózat fejlesztésében. A nagy államosítás, amivel az egységes működtetésű vasutat létrehozták, 1876-ben történt. Akkor majd száz kisebb-nagyobb magántársaságot a MÁV-ba olvasztottak.

A vasút aranykora 1868-ban Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatósága A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi minisztere, gr. Mikó Imre-> Széchenyi eszméjének követője volt. Nevéhez fűződik továbbá a Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség felállítása is . Az első hazai tervezésű, normál nyomtávolságú, háromcsatlós személyvonati gőzmozdony 1879-ben készült el, és még abban az évben bemutatták a párizsi világkiállításon.

Baross Gábor – A „Vasminiszter” 1883-tól államtitkár,majd 1886-1892-ig közlekedésügyi miniszter volt Vasútvonalak államosítása Egységes tarifarendszer bevezetése (zónák)->olcsóbb közlekedés Vasúti pályaépítés és a járműpark jelentős mértékű fejlesztése A szervezett vasúti oktatás létrehozása is az ő nevéhez fűződik, ekkor alakult a Vasúti Tisztképző Tanfolyam.

Forrás: http://hu. wikipedia

1891-1910 A MÁV teljes kiépítése A helyiérdekű vasutak megjelenése (HÉV) Teher illetve személyvonatok továbbítására különböző típusú gőzmozdonyok alkalmazása. Soufflet-ek alkalmazása A vasbetonalj sín megjelenése és alkalmazása. Az első, egyenáramú villamos vasút megnyitása.

Az első világháború Az első világháború kitörésekor a történelmi Magyarországon 21200 km vasútból 18933 km volt a MÁV kezelésében (44,3% állami tulajdon, 55,7% állami kezelésű magántulajdon). A pályaépítéssel egy időben közel 1 500 vasútállomás is felépült, továbbá a történelmi Magyarország területén .1600 km keskeny nyomtávolságú vasútvonal is megépült.

Vasúthálózatunk 1846-ban Forrás: http://www.epito.bme.hu/uvt/oktatas/feltoltesek/BMEEOUVAI06/kozlekedesi_halozatok_vasut.pdf

Vasúthálózatunk 1855-ben

Vasúthálózatunk 1865-ben

Vasúthálózatunk 1875-ben

Vasúthálózatunk 1885-ben

Vasúthálózatunk 1900-ban

Vasúthálózatunk 1914-ben

Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig Készítette: Bánszki Mónika II. Évfolyam Földrajz Bsc.

Tartalom A magyar vasúthálózat kialakulásának alapjai - célok - feltételek - vezéralakok A vasúthálózat fejlődésének okai A vasúthálózat fejlődésének eredményei

A vasúthálózat kialakulásának alapjai Reformkor: cél az ország térszerkezetének modernizációja Kulturális, gazdasági és politikai fejlesztések megvalósítása Kedvező földrajzi adottságok: domborzat, nyersanyagforrás Gróf Széchényi István közlekedésfejlesztési tervei

Gróf Széchenyi István elképzelései 1848-tól a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztérium vezetője 1848-ban megjelenik a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” Centrális vasútrendszer: Pest- Buda (Bécs ellenpólusa) 1832/36. évi XXV. Tc. az első magyar vasúti törvény

Első modern gőzvontatású pálya: 1846. július 15. Pest- Vác között 1846. Pest- Vác megnyitó Röviddel ezután Pest Szolnok vasútvonal Forrás: Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III.

A vasúthálózat további fejlődésének okai Világviszonylatban is jelentős méretű fejlődés A szolgáltatási rendszerek folyamatos kiépülése A vasipar növekedése Az állam megjelenése a vasúti hálózatban államosítás, új vonalak, pályaudvarok építése 1868. Mikó Imre miniszter tervei alapján létrejön a Magyar Királyi Államvasutak

A vasúthálózat fejlődésének eredménye Kezdeti fő funkció: áruszállítás- agráráru az alföldi nagyvárosok fontos állomás Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Temesvár) Ipari nyersanyagok, nehézipari áruk felgyorsítják a vasutak kiépítését A települések hierarchikus fejlődése Kialakul a személyszállítás

Magyarország vasúthálózatának fejlődése 1885

Magyarország vasúthálózata 1914-ben

Vásárvonal. Ill. a vásárvárosok a Nagy-Magyar-Alföld peremén