Készítette:Szeidl András René Descartes élete Készítette:Szeidl András

Mik fűződnek a nevéhez? Vele kezdődik az újkori filozófia antropológiai fordulata, valamint ő volt az analitiku geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. 

Születése és származása Réné Descartes egy közép franciaországi városban La Haye-ben született 1596 ban Nemes családból származott. nagyapja orvos volt, apját Joachim- nak hívták ő pedig jogász volt

Tanulmányai Tanulmányait a  La Fleche-i jezsuita líceumban kezdte, amely egyike volt Európa legkiválóbb iskoláinak.Itt latint és földrajzot tanult.Ezután a Collège Royalt nevű iskolába ment továbbtanulni ezt a sulit  1614-ben hagyta el  1616-ban jogi licenciátust szerzett a poitiers-i egyetemen

Utazásai  1618-ban  Hollandiába utazott apja kérésére, hogy a bredai katonai akadémián a kor hadmérnöki tudományát elsajátítsa. Bredában, Nassaui Móric herceg seregében megismerkedett Isaac Beeckman nevű fizikussal 1619-ben  Koppenhágába ment, utána  Lengyelországba, Magyarországra,  Ausztriába és Csehországba is ellátogatott. Télre egy parasztházba költözött, ahol a fizika matematizálására vonatkozó problémákkal foglalkozott.

A jósálmok és annak értelmezése A jósálmokat követően Descartes életeszméje megváltozott, úgy érezte, hogy ettől kezdve csak az igazság kutatásának kell szentelje az életét. A jósálmokért, köszönetképpen egy lorettói zarándokútra indult, melyet 1624-ben teljesített.

1.Álom Az első álmában az utcán találta magát, valahová menni készült. Azonban egyszerre csak árnyékok vették körül, akik ijesztgetni akarták őt. Jobb oldalába erős fájdalom nyilallt, nem tudott felegyenesedni, s az erős szél többször is megforgatta a bal lába körül. Ekkor egy líceum épülete tűnt fel előtte, ő pedig elhatározta, hogy valamiképp be fog jutni oda. Miután bejutott a nyitott kapukon keresztül az épületbe, a kápolnába ment imádkozni. Útban a kápolna felé egy ismerőssel találkozott, akinek elfelejtett köszönni, ezért megfordult, de az erős szél megakadályozta, hogy az ismerős után menjen. Descartes-nak ekkor úgy tűnt, hogy egy dinnyét lát. Közben a szél is megszűnt fújni és mindenki meg minden szilárdan állt a lábán, ugyanekkor őt továbbra is valami hol erre, hol arra sodorta.

2.Álom A második álmában egy szótárt talált az asztalán, melyről nem tudta, hogyan került oda, a szótár mellett egy költői antológia volt. A címe Corpus Poetarum volt. A könyvet kezébe vette és fellapozta. A könyv Ausonius egyik költeményére nyílt ki, melynek első sora a következő volt: Melyik életutat fogom választani?. Ekkor egy ismeretlen férfi jelent meg előtte, aki egy másik költeményt is ajánlott elolvasásra, az Igen és nem kezdetűt. Descartes keresni kezdte a költeményt, azonban sehol nem találta. Közben eltűnt a szótár is, majd újból megjelent az asztal másik sarkán, azonban már hiányos volt, végül a könyv is és az ismeretlen férfi is eltűnt. Úgy vélte, a szótár a tudás teljességét, az antológia pedig a filozófia és a bölcsesség összekapcsolódását jelentette. További értelmezésében pedig úgy vélte, hogy a két költemény a morálteológiát, illetve az emberi megismerés igazságát és hamisságát jelentette; az igazságszellem ebben az álomban föl akarta tárni előtte a tudományok összességét.

Filozófiája Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható. A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani. A legegyszerűbb tárgytól "mintegy fokozatosan" kell a bonyolultabb felé haladni. A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani.

A fizika területén tett kutatások Descartes ismerte fel először, hogy a változások mindig kölcsönhatások következményei. Ez segítette Newtont a törvényeinek megalkotásában. Galileivel ellentétben felismerte, hogy a természetes mozgás az egyenesvonalú mozgás. Az általános ütközési elvből nyolc konkrét szabályt vezet le. Ezek egy része azonban hibás volt.

Matematikai tevékenysége A matematikában elsősorban a geometriai munkássága miatt ismert. Descartes középpontba állítja az origót, a centrumot, és a belőle sugárzó alapirányokat: a vertikális és a horizontális tengelyt. A descartes-i koordináta-rendszernek köszönhetően egy görbe algebrai egyenlettel leírható a két egyenes által meghatározott sík minden pontja megadható egy számpárral; a két, egymásra merőleges tengely metszéspontja (az origó) koordinátái az (x,y) = (0,0) pont.

Halála 1650 február 11 én hunyt el 53 évesen Stockholmban.Halálának az okát nem lehet tudni

Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Ren%C3%A9_Descartes

Köszönöm a figyelmet:D