3 -4 kurzus 2015

1.4. Az ellenőrzés szabályozottsága-ismétlés 2. A tulajdonosi ellenőrzés 2.1. A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői 2.2. Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése 2.2.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 2.2.2. A felügyelő-bizottság 222.2.3. A választott könyvvizsgáló 2.3. A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése 3. A belső ellenőrzés 3.1. A vállalkozások belső ellenőrzése 3.1.1. A vezetői ellenőrzés feladatai 3.1.2. A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés 3.1.3. A függetlenített belső ellenőrzés

A belső szabályozás : az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőri szervezet jogállását, feladatait, eljárási szabályait, a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat a belső ellenőrzési szabályzat, és a munkaköri leírások tartalmazzák.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos teendők részletes meghatározása történhet külön ellenőrzési szabályzatban is. Az ellenőrzési szabályzat előírásainak összhangban kell lennie a szervezet más belső szabályaival is. Készítése nem váltja ki, az ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri leírásokban való szabályozás követelményét.

A hazai ellenőrzési gyakorlat szervesen integrálódott az ellenőrzési szabványok, irányelvekhez (például belső ellenőrzési és a könyvvizsgálati standard). A nemzetközi ellenőrzési szabványok (a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények INTOSAI), illetve a nemzetközi könyvvizsgáló szervezetek által összeállított iránymutatások) az egyes országok számára csak ajánlást jelentenek. Az INTOSAI által kidolgozott ellenőrzési szabványok, iránymutatások azt a célt szolgálják, hogy az ellenőrzések során - beleértve a számítógépes rendszerek ellenőrzését - az alkalmazandó nemzeti szabványok, eljárások, iránymutatások kidolgozásához, használatához keretet nyújtsanak.

2. A tulajdonosi ellenőrzés 2.1. A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői A tulajdonosi ellenőrzésről akkor beszélhetünk, amikor a tulajdonos (tulajdonosok) és a vállalkozást vezető személye nem azonos, a tulajdonos(ok) a vállalkozás vezetésével arra felkészült személyt, menedzsert bíz(nak) meg. A tulajdonosokat az érdekli, hogy a választott vezető vállalkozási és innovációs tevékenysége alkalmas-e az alapítási célok, a megfelelő tartós jövedelmezőség elérésére, a vagyon gyarapítására. A tulajdonosi ellenőrzés - a döntést megelőző és megalapozó, illettve a végrehajtást számon kérő és segítő ellenőrzés.

A tulajdonosi ellenőrzés tartalma az érdekek mellett két csoportba sorolható: - az alapszabályban, alapító okiratban rögzített érdekeken alapuló ellenőrzések, amelyek egyrészt kötelezőek, másrészt ajánlottak, - a tulajdonhoz kapcsolható eseti érdekeket védő ellenőrzések, amelyek a szerződésekben (például szállítási- vagy kölcsön szerződésben) foglalt általános tartalmi kikötéseken kívüli követelmények (minőség, határidők, stb.) számon kérését, ellenőrzését teszi lehetővé.

A tulajdonosi ellenőrzések főbb formái: - gazdasági társaságokat létrehozók (alapítók) tulajdonosi ellenőrzése, - szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, - állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások (tulajdonosi) ellenőrzése.

2.2. Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése A tulajdonosi ellenőrzést a társasági formák esetében: - a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, igazgatótanács), - a felügyelő( cenzor)-bizottság, - a választott könyvvizsgáló.

2.2.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve A gazdasági társaság legfőbb szervének elnevezése a társasági formától függően különböző: a közös vállalatnál igazgatótanács, a kft-nél taggyűlés, az rt-nél közgyűlés működik. A társaság legfőbb szervének fő funkciója, hogy döntéseket hozzon és beszámoltasson a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekkel kapcsolatban.

A tulajdonosok a társaság legfőbb szerve útján a tulajdonukkal - a hatályos jogszabályi előírások keretein belül - szabadon rendelkezhetnek és beszámoltathatják a vezetést munkájukról, tevékenységükről és elért eredményeikről. A vállalatok nagyságától, tulajdoni viszonyok összetettségétől függően mindinkább előtérbe kerül a választott szervezetek révén a tulajdonosi ellenőrzés. Ennek szervezetei a felügyelő-bizottság és a választott könyvvizsgáló.

2.2.2. A felügyelő-bizottság Kötelező a felügyelő-bizottság létrehozása: - részvénytársaság esetében, bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság tulajdonosai úgy döntenek A felügyelő-bizottság tagjait a legfőbb szerv választja

A felügyelő-bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) hagyja jóvá. A felügyelő-bizottság tagjai maguk közül elnököt (és elnökhelyettest) választanak. A felügyelő-bizottság üléseit az elnök hívja össze. A felügyelő-bizottság ellenőrzi a cég ügyvezetésének tevékenységét. Köteles megvizsgálni a cég legfőbb szerve elé terjesztett fontosabb jelentést, előterjesztést, továbbá a beszámolót. Vizsgálatának eredményét a felügyelő-bizottság elnöke ismerteti, amely nélkül a beszámolóról és az adózott nyereség felosztásáról határozat érvényesen nem hozható a taggyűlésen, illetve közgyűlésen.

A felügyelő-bizottság azon túl, hogy a vezető tisztségviselőktől és a gazdasági társaság vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet és a társaság könyveit, iratait, megvizsgálhatja, munkájához szakértőt is igénybe vehet. A felügyelő-bizottság tagjait - e munkájukkal kapcsolatban - a megbízó nem utasíthatja. A felügyelő-bizottság a tevékenységéről a cég legfőbb szervének - évente legalább egyszer - beszámol.

2.2.3. A választott könyvvizsgáló Kötelező könyvvizsgálót kell választani a részvénytársaságoknál, valamint ha azt törvény előírja. A választott könyvvizsgáló a cég a tulajdonosi ellenőrzésre, továbbá a hitelezői és a befektetői érdekek szolgálatára is hivatott. A könyvvizsgáló tevékenysége keretében betekint a gazdasági társaság könyveibe, nyilvántartásaiba, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő-bizottsági tagoktól, illetve a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és egyéb iratait megvizsgálhatja. Jelen kell lennie a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésein.

A könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden jelentést - különösen a beszámolót - megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. E nélkül az előterjesztett jelentésről érvényes határozat nem hozható.

Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során a jogszabályi rendelkezések vagy a létesítő okirat megsértéséről, illetve olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő-bizottság vagy a társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni.

2.3. A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése A szövetkezet olyan közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet folytat. A szövetkezet tagsága megválasztja a legfőbb önkormányzati szervet, a közgyűlést, megalkotja az alapszabályt, ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét. A szövetkezet ellenőrző szerve a felügyelő-bizottság.

A felügyelő-bizottság - a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhatja, - az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el, - indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés összehívását, - összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

3. A belső ellenőrzés Egy vállalkozás működő, fejlődő, önszabályozó rendszer. A szakmai, a pénzügyi, a gazdasági és az ügyviteli feladatok, a külső feltételek és a gazdasági környezet hatásai figyelembevételével kell a vezetésnek meghatároznia a környezeti kapcsolatokat és az ebből eredő belső feladatokat. A vezetés leegyszerűsítve: a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata.

A belső ellenőrzés megfelelő működése esetén jó jelzőrendszerként funkcionál. A belső ellenőrzésnek mint jelzőrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyrészt jelezze a külső feltételekben, a környezeti hatásokban bekövetkezett változásokat, másrészt a kialakított céloktól, feladatoktól, követelményektől való eltérést. A belső irányítási rendszer egyes részei - a tervezési, a szervezeti, a döntési, az információs, az ellenőrzési rendszer, stb. - szoros kapcsolatban vannak egymással. Az ellenőrzési rendszer helyes szervezés esetén átfogja az irányítási rendszer egészét.

A belső ellenőrzéseinek célja: - segítse a szerv (választott vagy kinevezett) vezetését a döntések megalapozott előkészítésében, a belső (újratermelődő) tartalékok feltárásában, a szervezetlenségek, hibák, hiányosságok felfedésében, a pénz- és egyéb eszközök helyes és hatékony felhasználásában, a hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében, a káros következmények elhárításában, - a belső rend és fegyelem megtartásának ellenőrzésével segítse a hiányosságok feltárását és kiküszöbölését, a vezetői utasítások, intézkedések végrehajtását, az élet és a testi épség, valamint a vagyon védelmét, - segítse a vagyoni, a pénzügyi helyzet megfelelő számbavételét és a jövedelmezőség megállapítását, a vállalkozásról alkotott megbízható, valós kép kialakítását.

Olyan ellenőrzési rendszer kialakítására kell törekedni, amely megfelelő időben képes jelezni a belső szabályoktól, követelményektől való eltérést és azokat a külső környezetben bekövetkező változásokat, amelyek befolyásolják a tevékenység feltételeit. A belső ellenőrzés a különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő értékelő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet munkájának vagy tevékenységének egészét.

A belső ellenőrzési rendszer részei: - a vezetők ellenőrző tevékenysége (vezetői ellenőrzés), - a különböző (szakmai, gazdasági) tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés (munkafolyamatba épített ellenőrzés), - a függetlenített belső ellenőr(ök) tevékenysége (függetlenített belső ellenőrzés).

A belső ellenőrzés három része, eleme között éles elhatárolás nem lehetséges, rendszeres, hogy valamilyen ellenőrző tevékenység egyidejűleg két ágba is besorolható. A tevékenység folyamatába épített ellenőrzés - például akkor, amikor abban vezetők személyesen is részt vesznek - egyidejűleg vezetői ellenőrzésként is felfogható és fordítva is értelmezhető.

3.1. A vállalkozások belső ellenőrzése A vállalkozásoknál a belső ellenőrzés célja a vezetési tevékenység részeként segíteni a vezetőt abban, hogy megalapozza a csoportérdek érvényesítésének céljaként megjelölt fennmaradási és fejlődési törekvéseket, a teljesítmények, a jövedelmezőség növelését, a vagyon védelmét és gyarapítását.

A belső ellenőrzés a cégen belül képes jelezni: - a kialakított szabályoktól, követelményektől való eltérést, - a külső feltételekben, a környezetben bekövetkezett azon változásokat, amelyek befolyásolják (befolyásolhatják) az adott gazdálkodó szervezeten belüli tevékenység feltételeit.

3.1.1. A vezetői ellenőrzés feladatai A vezetők irányító munkája tervezési, szervezési, döntési, utasítási, ellenőrzési tevékenységet foglal magában. A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység része. A kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése a vezetői tevékenység szerves része és annak elengedhetetlen követelménye. Ez megvalósulhat folyamatosan, de szükséges egy-egy feladat kiemelt ellenőrzése is.

A vezetői ellenőrzés szintjei: - a felső vezetés (elnök, vezérigazgató, igazgató, ügyvezető igazgató, igazgató helyettesek stb.),- döntési szint- - a középszintű vezetők (gyárvezetők, főosztályvezetők, üzletvezetők, osztályvezetők stb.), -végrehajtási szint- - az alsó szintű vagy munkahelyi vezetők (művezetők, csoportvezetők, műhelyvezetők stb.) ellenőrző tevékenysége.

A vezetői ellenőrzés általános eszközei Módszerei: 1. az információs rendszer, 2. a beszámoltatás, 3. az aláírási jog, 4. a helyszíni ellenőrzés. 1. Az információkon alapuló elemzés, értékelés A belső és külső információk elemzése, értékelése alapján a vezetők információkat kapnak a célok, a feladatok teljesítéséről, amely a vezetői szintek szerint elrendezett statisztikai, számviteli és más információk elemzését, értékelését, ellenőrzési célú felhasználását jelenti.

Az információrendszer akkor alkalmas eszköz az ellenőrzésre, ha a tények mellett a követelményeket, a viszonyítási alapokat is (szabványok, normák, standardok, stb.) pontosan kidolgozzák. A számítógépes adatfeldolgozás, az elektronikus információs rendszer kiszélesedése e téren is új lehetőségeket teremt a tapasztalatok megszerzésére, a hibák, hiányosságok és mulasztások feltárására.

2. A beszámoltatáson alapuló ellenőrzés A beszámoltatás eszközeivel végzett vezetői ellenőrzés a különböző szintű vezetők az alacsonyabb szintű vezetőktől és beosztottaktól szerzett tájékoztatások alapján egyrészt a kiadott intézkedések végrehajtásáról, másrészt a végrehajtás problémáiról, a beavatkozás szükségességéről áttekintést szereznek annak érdekében, hogy intézkedni tudjanak. A beszámoltatás lehet rendszeres és alkalomszerű. Történhet értekezlet, tanácskozás keretében, személyes beszámoltatással, szóban vagy írásbeli jelentéssel.

3. Az aláírási jogon alapuló ellenőrzés Az aláírási, láttamozási (szignálási) jog gyakorlásával végzett ellenőrzés azon alapul, hogy a képviseleti, engedélyezési, utalványozási, ellenjegyzési vagy láttamozási joggal felruházott vezető az általa aláírt irat felett aláírás előtt ellenőrzést végez (kell végeznie), amely számára kényszerpályát jelöl ki. Megteremti az aláírásra kerülő iratok tartalmi és formai ellenőrzésének lehetőségét, szükségét és kötelességét.

Az aláírási jogkör magában foglalja: a kimenő iratok (megrendelések, szerződések stb.) jóváhagyó aláírását, a bejövő iratok szétosztási jogosultságát (postabontási és szignálási jogosítvány), a belső (osztályok, részlegek, stb. közötti) iratok és az utalványozás, engedélyezés, kötelezettségvállalás stb. jogosultságát.

Az aláírási jog megosztásánál fontos követelmény a vezetői szintek szerinti észszerű hatáskörmegosztás úgy, hogy csak azokat írja alá, amelyek ellenőrzését el tudja végezni. Az aláírási-, láttamozási jogkörrel kapcsolatos ellenőrzés során a gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságához kapcsolódó belső és külső bizonylatok meglétét, a tartalmi, formai helyességét, szabályszerűségét szükséges vizsgálni

4. A közvetlen helyszíni ellenőrzés A közvetlen helyszíni ellenőrzés fontos ismeretek szerzését teszi lehetővé: az üzemek, műhelyek, üzletek, osztályok, stb. élő problémáiról, a munkák helyzetéről, a kiadott intézkedések végrehajtásáról, a kapcsolatos problémákról, a dolgozók személyes gondjairól, javaslatairól,

A cég nagyságától, tevékenységétől és vezetői-, irányítói rendszerétől függően a helyszíni ellenőrzés két formája alakult ki: a munkaköri ellenőrzés az eredmény-ellenőrzés. A munkaköri ellenőrzés keretében a közép- és alsó szintű vezető előre nem jelzett időpontban, váratlanul bekapcsolódik a beosztottja munkájának folyamatába. Azt vizsgálja, hogy a dolgozó tevékenysége és a rábízott feladatkörben végbemenő folyamatok összhangban vannak-e az előírt módszerekkel, normákkal, célkitűzésekkel és irányelvekkel. Azok eltéréseit, okait vizsgálja és komplexen értékeli az alkalmazott munkáját.

Az eredmény-ellenőrzéssel a vezető egy meghatározott időpontra vonatkozóan megvonja a beosztott vezető tevékenységének mérlegét és megállapítja - általában a helyszínen -, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt, adott esetben mire vezethető vissza a megállapított elmaradás. Eredményellenőrzésre olyan beosztott vezetők esetében kerülhet sor, akik felettesei bizonyos számú dolgozónak.

A vezetői ellenőrzést segítő módszerek A kérdéssorozatos ellenőrzés A kérdéssorozatos ellenőrzés lényege, hogy a tevékenységgel kapcsolatban elkövethető lehetséges hibák, illetőleg a hibák elkerülésével összefüggő követelmények sokoldalúan rendszerezett kérdéssorozatát állítják össze és ezekre keresnek választ. Információs teszt (kérdőíves módszer) Átgondolt kérdéssorozat (kérdőív, adatlap). Főként magatartásvizsgálatokhoz és olyan területen alkalmazható, ahol számszerű kifejezésforma nem lehetséges. (Például fogyasztói vélemények vagy piaci információk gyűjtése, stb.) E módszert közép- és alsó szintű vezetők, az irányításuk alá tartozó szervezetek (például piackutató szervezetek), alkalmazhatják.

Hálótervezési eljárások A hálótervezési eljárások valamely cél (például beruházások idejének) elérését szolgáló tevékenységsorozat időbeli lefolyásainak tervezését, szervezését és ellenőrzését (például kritikus út meghatározása, feltárása) szolgálja. Értékelemzés Az értékelemzés a meglévő állapot javítására, a ráfordítások csökkentésére vagy új termék, gyártás, eljárás megszervezésére, kialakítására irányul, a funkciók és funkcióköltségek optimális arányát keresi. Felhasználása sokrétű lehet, így műszaki fejlesztéseknél, vezetői döntések megalapozásánál, de a függetlenített belső ellenőrzés vizsgálatainál is előfordul.

3.1.2. A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés sokféle (termelési, szolgáltatási, forgalmi, ügyviteli, igazgatási, stb.) lehet, lényegében a tömegszerű, ismétlődő folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. E rendszer általános sajátossága, hogy csak akkor jelez, csak akkor van visszacsatolás, ha a követelményektől eltérést észlel. A jelzésnek oda kell irányulnia, ahol a leggyorsabban lehet a kérdéses ügyben intézkedni, a hibát kijavítani, elhárítani.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékony működéséhez pontosan rögzíteni kell: - az ellenőrzés körülményeit, az ellenőrzési pontokat, - az ellenőrzés viszonyítási alapjait (jogszabályi előírás, utasítás, belső szabályozás, terv, norma, szabvány, technológiai előírás, ügyviteli előírás, stb.), vagyis a követelményeket, - a követelményektől való eltérés esetén a visszacsatolás módját és irányát.

Az ellenőrzési feladatot is magába foglaló munkamegosztáson alapuló munkaszervezés biztosíthatja, hogy: - a munkavégzés egyes folyamatai megszakítás nélkül, teljes körűen ellenőrzésre kerüljenek (az ellenőrzési pontokat ne lehessen kikerülni), - a hibák, kedvezőtlen jelenségek időben észrevehetők, felmérhetők és megakadályozhatók legyenek, - a munka folyamatában tapasztalt rendellenességek megszüntetésére gyors intézkedések történjenek és - az indokolt és szükséges felelősség megállapítható legyen.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés típusai: - személyhez kötött önellenőrzés, - a munkaműveletek közötti ellenőrzés (előző munkafázis ellenőrzése) és - önállósult szakellenőrzés.

A munkafolyamatokba épített ellenőrzés fajtái Az ellenőrzés fajták jelentősége és részben előfordulása függ a szervezet típusától, a szakmai sajátosságoktól. Az önellenőrzés A személyhez kötött önellenőrzés keretében magunkat ellenőrizzük. Összehasolnítjuk az általunk elvégzett feladatot a követelményekkel. Ez a feladat lehet valamely ügyviteli, termelési, szolgáltatási munkafolyamat egy szakasza (például utalvány kitöltése, valamely gyártási vagy szolgáltatási művelet elvégzése),vagy összetettebb, bonyolultabb munka (például műszaki dokumentáció elkészítése stb.). Az önellenőrzés fokozott öntevékenységet, önállóságot, szaktudást, pontosságot igényel és növeli a felelősségérzetet.

Az úgynevezett összeférhetetlenség eseteiben pedig az ellenőrzés személy szerinti különválasztása alapvető követelmény (például pénztárkezelés - pénztárellenőrzés, anyagbeszerzés - számlalikvidáció stb.).

A munkaműveletek közötti ellenőrzés A munkaműveletek közötti ellenőrző tevékenység keretében valamely munkaszakasz végrehajtását külön vagy a következő műveletet végző személy egy következő munkaszakasz kezdeteként ellenőrzi. Például egy gyártási folyamatban az előző művelet megfelelő végrehajtását mindig a következő művelet megkezdése előtt ellenőrzik. Gyártási folyamat esetén ezt a technológiai utasításba és a normába is beépítik. Hasonlóan járunk el a szolgáltatások egymást követő folyamatainál is (például vakolás után, a festés előtt).

A szakellenőrzések önállósult formái Az ellenőrzés folyamatában egy-egy szakterületen kialakulnak kizárólag ellenőrzési feladatot ellátó funkciók. Ezeket a feladatokat egy-egy személy vagy egy-egy apparátus látja el. A pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése Feladata a pénztár folyamatos, a pénzkezelési szabályzat előírásai szerinti ellenőrzése. A pénztári ellenőr tételesen megvizsgálja a be- és kifizetési bizonylatokat, a bevételezés hiánytalanságát, az utalványozás jogosságát és a számszerű helyességet, pénztárzárlatok alkalmával ellenőrzi a készpénzkészletet címletenként, a pénztárjelentést, a pénzkezelés, a szállítás és őrzés biztonságát, a pénztárban kezelt egyéb értékek készleteit. Ellenőrzi a pénztárszámlával való egyezőséget, a bank-pénztár átvezetési számla egyezőségét.Összeférhetetelenség problématkiája.

A számlaellenőrzés Feladata a beérkezett számlák kifizetés előtti ellenőrzése. Vizsgálja az anyagok, áruk, a szolgáltatások megrendelésnek megfelelő teljesítését, a mennyiségi és minőségi átvétel megtörténtét, a számítások hibátlanságát, az alkalmazott árak megfelelnek-e az elfogadott, a szerződésben (megrendelésben) kikötött áraknak, stb. Ellenőrizni kell továbbá az általános forgalmi adóval kapcsolatos számlázási előírások betartását.

A készletellenőrzés A raktározási tevékenység folyamatába épített ellenőrzés rovancsolást jelent. Ellenőrzéskor a készleteket egybevetik a nyilvántartással. Ilyen önállósult szakellenőrzést a nagyobb kereskedelmi vállalkozások raktáraiban szerveznek az árukészletek védelme érdekében. A bérszámfejtés ellenőrzése A számfejtett béreket, bérpótlékokat, túlórákat, prémiumot, jutalmat, továbbá a természetbeni juttatásokat és egyéb bérjellegű kifizetéseket kell ellenőrizni. Ellenőrizendők az alapadatok (a jelenléti idő, a teljesítmény, stb.), a bértételek, a számítási műveletek, az alapbizonylatok feldolgozása (a bérelszámolási okmányok adatai, egyezőség az alapbizonylatokkal, nincsenek-e fiktív tételek), levonások helyességét. Számítógépes bérszámfejtésnél vizsgálni kell az alkalmazott programok helyességét, aktuális voltát is.

Az anyagfelhasználás ellenőrzése Az ellenőrzés az anyagelszámoltatáson alapul, vagyis a műszakilag megalapozott, az érvényes technológiához alkalmazkodó anyagnormák alapján a műhelyeket, üzemeket, részlegeket elszámoltatják. Egybevetik a tényleges teljesítményhez a normák alapján szükséges és a ténylegesen felhasznált anyagmennyiséget, ellenőrzik az eltérések indokoltságát. Kiemelt gondot kell fordítani az építőiparban a beépített és az építőipari normák szerint beépíthető, felhasználható anyagok összevetésére, az eltérések okainak feltárására. A költségelszámolás ellenőrzése A költségelszámolás rendje átfogja-e a vállalkozás teljes tevékenységét. Kiterjed-e a költségek tervezésére, az utalványozásukra, a nyilvántartásukra, az elszámolásukra, az önköltség számítására, a költségekkel kapcsolatos ellenőrzésekre, a költségekkel kapcsolatos szervezési tevékenységre egyaránt. A költségelszámolások átfogó ellenőrzése megköveteli, hogy mind a költségnem-elszámolás, mind pedig a költségviselői-költséghelyi elszámolás felülvizsgálatra kerüljön.

A kapuellenőrzés A kapuellenőrzés (portaszolgálat) célja annak biztosítása, hogy a gyár, üzem, üzlet, telep, részleg, raktár, stb. területét illegálisan anyagi értékek ne hagyhassák el. Ellenőrizni kell, hogy illetéktelen szállítmány ne jusson be, továbbá hogy a kiszállításra szánt rakományról van-e szállítási okmány, a rakomány tartalma ténylegesen megegyezik-e az okmány adataival, a szállítási diszpozíciót arra jogosult írta-e alá. A személyek ellenőrzése, az illetéktelen személyek belépésének és kilépésének a megakadályozása. Szabványellenőrzés, rajzellenőrzés A szabványellenőrzés célja annak megakadályozása, hogy a gyártmányoknál már szabványosított és az új gyártmányban célszerűen felhasználható vagy kötelezően felhasználandó alkatrészek, szerelvények figyelmen kívül hagyásával szükségtelenül új konstrukciók gyártását tervezzék. A műszaki rajzokat abból a szempontból kell felülvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a technológia, a mechanika, a méretezés, a szabvány, a típuselőírás, stb. követelményeinek, változás esetén kijavították-e vagy kicserélték-e a lejárt rajzokat.

A minőségellenőrzés A minőségellenőrzés célja, hogy ellenőrző tevékenységével megakadályozza a nem megfelelő minőségű késztermékek kibocsátását és a nem megfelelő minőségű anyagok, félkész termékek tovább feldolgozását, szolgáltatások teljesítését.

A minőségellenőrzés alapja a termékkel (szolgáltatásokkal) kapcsolatos műszaki, minőségi követelmények szabatos rögzítése. Szabványok határozzák meg a mintavétel, valamint a minőségi ellenőrzés módját és a minősítés, illetve az osztályba sorolás feltételeit is. A minőségellenőrzés történhet a gyártás folyamatában (gyártásközi ellenőrzés) és a termék elkészítése után (végtermék-ellenőrzés). A minőségellenőrzésnek ki kell terjednie a selejtalakulásra, annak okaira és a hibák kijavíthatóságára.

Az automatikus ellenőrzés Automatikus ellenőrzésről azokban a munkafolyamatokban beszélhetünk, amelyekben az ellenőrzés szerepét ember helyett valamilyen eszköz (számítógép, gép, műszer, készülék, géprendszer, robot stb.) veszi át. A gépesítés és automatizálás folytán mind a termelési vagy a szolgáltatási, mind az ügyviteli, illetve igazgatási folyamatokban megjelennek az ellenőrzés automatizált formái. Ilyen a termelőgépek automatikus méret-, súly-, pontosságellenőrzése, számítógépek különféle automatikus ellenőrzései, a számítógépes irányítási rendszerben végzett ellenőrzés stb.

3.1.3. A függetlenített belső ellenőrzés A függetlenített belső ellenőrzés (belső ellenőr, csoport, osztály) közvetlenül a felső vezetés (elnök, vezérigazgató, igazgató, ügyvezető igazgató stb.) alatt áll (kell állnia). A vezetés céljainak elérését, munkájának alátámasztását, döntéseinek megalapozottságát segíti. Külön függetlenített belső ellenőrzési funkcióra azért van szükség - elsősorban a nagyobb vagy összetettebb gazdálkodó szervezeteknél -, mert a sokrétű irányítási feladatok mellett a felső szintű vezetés képtelen minden ellenőrzési feladatot saját személyében ellátni. (A kis vállalkozásoknál a belső ellenőrzési rendszer ezen eleme nem jön létre sem a feladat, sem a kis létszám miatt.)

A belső ellenőrzés (folytatás) A belső ellenőrzéssel szemben alapkövetelmény hogy a legfelső vezető közvetlen felügyelete alá rendelve működjék- a belső ellenőrzés nem valamely más részleg keretében zajlik. A belső ellenőrzés feladatai a szervezeti egységek tevékenysége szabályszerűségének és hatékonyságának vizsgálatára egyaránt kiterjednek.

Egy vállalkozás belső ellenőrzési feladatai: - a piaci igények megállapítása, - a fizetőképes kereslet mennyiségi és minőségi kielégítése, - az erőforrások gazdaságos felhasználása, - a távlati, fejlesztési tevékenység megalapozása, - a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés valódisága, - a minőségvédelem, - a hatékonyság alakulása, - a bizonylati rend, okmányfegyelem, - a vagyon védelme, - a pénzügyi fegyelem, stb.

A belső ellenőrzés: a felső vezetés döntéseinek, utasításainak végrehajtását, a tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, a tevékenység és az elszámolások szabályszerűségét, a vagyon védelmét, - egy-egy szervezeti egység átfogó ellenőrzése, - témavizsgálat, - célellenőrzés, - utóvizsgálat keretében, az adott helyen és időben előtérbe kerülő fő feladatok kiemelésével, munkaterv alapján ellenőrzi.

A belső ellenőrzést éves munkaterv alapján végzik. A komplex (átfogó) ellenőrzési feladatok megoldása szükségessé teheti, hogy a vizsgálatban az ellenőrzési szakemberek mellett különböző szakterületek dolgozói közreműködjenek.

A belső ellenőrnek a szabályszerűségi követelményeken túl ellenőrizni és értékelni kell: - a szakmai tevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét és gazdaságosságát, - a működés és gazdálkodás szervezettségét, szabályozottságát (számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, leltárkészítési és leltározási szabályzat, értékelési szabályzat stb.), - a gazdasági, számviteli, pénzügyi, munkaügyi és egyéb rendelkezések betartását, a belső szabályzatok érvényesítését, a bizonylati és okmányfegyelmet, a vagyon védelmét,

- a munkaerő foglalkoztatását, a béralappal való gazdálkodást, - a tárgyi eszközök optimális kihasználását, a fenntartás és fejlesztés előkészítését (külső forrás bevonása, vállalkozási tevékenység), - a gazdálkodás szervezettségét, - az adózással kapcsolatos megállapítási, bevallási, elszámolási, befizetési és önrevíziós tevékenységet, - a leltározási, a zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámoló megalapozottságát, a pénzmaradvány, az előirányzat maradvány és az eredményelszámolás megalapozottságát, - a vállalkozási tevékenység indokoltságát és hatékonyságát, stb.

A belső ellenőrzési rendszer és a controlling A controlling a korszerű belső irányítás, vezetés eszköze, de nem ellenőrző szervezet. A controlling a folyamatosan végzett operatív tervező, információs és ellenőrző, koordináló tevékenység, míg a függetlenített belső ellenőr munkája előre meghatározott munkaterv alapján végzett - úgynevezett időszakos - ellenőrzés.

A controlling az információrendszer által szolgáltatott adatokon kívül támaszkodik más személyek ismereteire, az egyes szakterületek dolgozói közreműködésére s így a munkája csapatmunka. A függetlenített belső ellenőr (az átfogó, komplex vizsgálatoktól eltekintve) egyedül vagy társával teljesíti ellenőrzési feladatait.

A controlling koordináló szerepénél fogva meghaladja az ellenőrzés követelményekhez viszonyító tevékenységét, mindig az adott időpontban legfontosabb ügyekkel, a ma eseményeivel foglalkozik, A belső ellenőr munkatervének megfelelően általában a korábban megtörténteket, múlt eseményeit ellenőrzi, azok tapasztalataiból von le következtetéseket, tesz javaslatokat. A belső ellenőr munkája a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentés vagy az ellenőrzési jegyzőkönyv átadásával általában lezárul, beavatkozási joga nincs, intézkedéseket csak a szervezet vezetése, az ügyvezetés útján kezdeményezhet

A controllingnak és a függetlenített belső ellenőrzésnek közös vonása, hogy mindkét forma alapvető célja abban jut kifejeződésre, hogy a funkcionális és területi elkülönülés feloldásával építse a vezetés döntéseinek és intézkedéseinek komplexitását, megalapozását.