Az evolúciós értelmezés a kognitív kutatásban Kognitív tudomány kurzus , 2014. őszén Pléh Csaba

Vázlat Az etológia és az evolúciós ismeretelmélet szerepe a történetben Evolúció és adaptációk Fejlődéskutatás és evolucionizmus A konstrukcionizmus eltérő értelmei A nyelv példája az evolúciós vitákra: adaptáció és exaptáció a magyarázatban. Az emberi célracionalitás eredete Szocialitás és társas viselkedés A machiavelliánus értelem Kultúra és evolúciós folyamatok A patológia és a szociális kognició

A mai lélektan három újító irányzata Kognitív pszichológia: reprezentációk viszonya egymáshoz Evolúciós pszichológia: az ősi építmény, evolúció és kultúra viszonya Idegtudomány: hogyan „tud” az idegrendszer és hogyan bontakozik ki

Az interpretált megismerés

Az evolúciós szemlélet régmúltja Az utilitarianizmus két üzenete: haszonelv általános utility Szimpátia és tudatelmélet a piacon (A. Smith) Darwin és az utcai túlélés (Hofstadter) Szociáldarwinizmus és Spencer Evolúciós ismeretelmélet: Popper, Hayek, a szelekció szintjei és kiterjesztése

Befelé és belülről építkező emberkép kettősége Kívülről-befelé Szocializáció Interiorizáció Relativizmus Eszköz vezet Belső ember Innát struktúra Gondolatkifejezés Univerzalizmus Eszköz szolga

Két logó A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük. Dobzhansky, 1957 Ha mindannyian darwinisták vagyunk, mi ez az egész felhajtás? Symons, 1987

A Darwin elvű pszichológiák A darwini elmélet három formája a pszichológiában: az elmeműködés általános alkalmazkodási (funkcionális) modellje a mentális folyamatok evolúciójal az emberi személyiségváltozatok A funkcionális darwini ihletés alapfeszültségei: örök kőkorszaki szakik laknak-e bennünk mindenre van-e adaptációs történetünk? Egymásra épülő szelekciós modellek: analógia vagy több? Próba-szerencse, gondolkodás, üzleti siker s a a darwini szelekciós modell Fajspecifikus tanulási formák, érzékeny szakaszok s a darwini magyarázó elmélet. A kulturális tanulás elméletei, Tomasello, Sperber, Csibra és Gergely. Ontogenezis-filogenezis viszonya és az EVO-DEVO. A darwini modell és az evolúciós személyiséglélektan.

Az egyetemes darwinizmus pszichológiai üzenete 1. Életünket vak erők irányítják, s nem a tudat és a ráció ? Hol a tudat ? 2. Minden létezőnek funkciója van ? De mi van, ha megváltoznak a körülmények, s a működés fennmarad? 3. Minden emberi mozzanatot a versengés és a szelekció magyaráz ? Exaptáció, strukturális korlátok és a kulturális verbuválás?

A darwini pszichológia tengeréből kiemelkednek a szilárd szigetek

A darwini pszichológia 10 nagy sikere, s 10 vitája Vitatott oldal Instrumentális tanulás Szelekciós torony Kritikus periódusok Mi zárja le embernél? Jackson-Freud hierarchia elv Nők, eltérő utak Kötődés és típusai Életen át kiható lenne? Fajspecifikus viselkedés Mennyire emberi? Társas tanulási formák Kultúra okai? Empátia és altruizmus Mennyire emberspecifikus? Képességek harang görbéje Etnikai változatok Személyiségváltozatok Mennyire genetikai? Változó eljárások sikere Evolúciós patológia

Háromféle darwinizmus a pszichológiában Szőrös: összehasonlító Romanes-től Thorndike-on át Tomaselloig Egyéni különbségek Galtontól Cloningerig Episztemológiai és pelenkás fejlődési modellek - karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól Dennettig - a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig és Gergelyig

Darwini elvek és a lélektani darwinizmus Lewontin darwini alapelvei Pszichológiai darwinizmus 1. fenotipikus variáció Az egyéni különbségek előtérbe állítása 2. a fittség variabilitása a lelki jelenségek adaptív felfogása 3. fittség növelő mozzanatok öröklődése a fejlődés és a történet gondolat

A darwini eszme és a lélektani funkcionalizmus A mentális dolgoknak biológiai szerepük van. Minden mentális dolgot folyamatában, lezajlásában kell tekintenünk. A lelki életnek is két fejlődési perspektívája van: az állatok és a gyermekek. A változatok léte a lelki jelenségek tekintetében is alapvető jellemző Dewey pragmatizmusa James Baldwin: mental development in the child and the race W. Stern:

A funkcionális modellnek számos változata született Pszichoanalízis: mentális hierarchia,kötődés s érzelmek szerepe Humán etológia: fajspecifikus kiváltók és érzékeny szakaszok Evolúciós pszichológia: adaptáció. Architektúrák, képzetek, preferenciák egyaránt szelekciós eredetűek

A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára A funkcionalizmus egy jellegzetes visszatérő oldala: Mechanikus és teleológiai modellek a viselkedésről A tropizmus vitától a szelekciós toronyig Jacques Loeb 1900 Le a célokkal Biokémia A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára H. S. Jennings 1906 Szándékok Funkció, túlélés Darwini megfontolások Célok viselkedésben Sok evolúciós szerző tanára

Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként. ... Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

Loeb a mechanikus felfogásról minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrendűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl Holt. The Freudian wish and its place in ethics. 1915, 232. old.

Dennett felfogása A naiv pszichológia abban az értelemben instrumentalista, ahogy a legvadabb realisták is megengednék: az embereknek tényleg vannak vélekedéseik és vágyaik a népi pszichológia által képviselt változatában ugyanúgy, ahogy tényleg van súlypontjuk, és a Földnek van Egyenlítője.

Gondok a túl könnyű célszerűséggel: Tinbergen Tinbergen 4 kérdése Mechanizmus ontogenezis PROXI funkció evolúció DISZT „felmerül a tendencia, hogy az oksági kérdést úgy oldjuk fel, hogy rámutatunk a viselkedés céljára vagy szándékára” Hogyan lehet ezt elkerülni? : - disztális és proximális magyarázat kombinálása evolúciós zsákutcák megengedése

Ember-állat viszony Morgan: a lehetséges modellek Mai viták: hol csak homológia a sajátos emberi származási sor pszichológiai következményei: sok ezer vagy néhány fasjpecifikus vonás?

EP és ESZ EP Cosmides, Tooby,Pinker Minden adaptáció ESZ: Dunbar , Tomasello Minden adaptáció Varáció-szelekció-rögzítés Radikális modularizmus: sok ezer Merev innátizmus Repetitív mozzanatok Adaptáció és exaptáció Többféle szelekció Csak néhány vezérelv Elvárt környezet szerepe Variáblitás az egyneműségben

Az evolúciós pszichológia tézisei Mai gondolkodásunkat és preferenciáinkat a 100.000 év előtti múlt alakította Adaptációs összessége az emberi elme Ezek egy része – pl. nyelv – ugyanakkor hajlékony beállítást igényel Más részek egyenest kulturális neoformációk

Három kihívó alapgondolat Evolúciós pszichológia és evolúciós szemlélet Sztenderd Társadalomtudományi Modell Régmúlt és genetikai meghatározottság Hajlékony általános tanulógépezet Minden adaptáció Kulturális önkényesség Variáció és szelekció: Szelektív tanulás-fejlődés Konstrukcionista változási modellek

Evolúció és adaptációk variáció - szelekció – rögzítés ugyanez érvényes a viselkedésre is egyetemes feladatspecifikus megoldások sokasága SVÁJCI BICSKA MODELL architektúrák, érzékenységek, preferenciák

A szelekció sorsa a pszichológiában Megjelenése a tanulásban A szelekció sorsa a pszichológiában Megjelenése a tanulásban. Próba-szerencse szelekciós elve Thorndike

Baldwin korai evolúciós felfogása Gyorsító tényezők kellenek, de nem megkérdőjelezve a variáció és szelekció ciklusának elválását Organikus Szelekció. Az egyéni élet során mai értelemben ez az ökológiai fülke megváltoztatását jelenti, például az állatok elvándorlását. Megerősítésen alapuló tanulás. Utánzás. Baldwin szerint ez a próba-szerencse mechanizmusokat lerövidítő eljárás. A próbálkozásokat irányító rövidrez áró működés. Társadalmi örökség. A kultúra, mint az utánzást és a próbálkozásokat irányító tényező rendszer.

Karl Bühler többszintű evolúciós játékterei "Nekem a darwinizmusban a játéktér fogalma tűnik termékenynek. Darwin alapjában csak egy játékteret ismert, én háromra mutatok rá, s egymáshoz viszonyítva elhatárolom őket." Ez a három játéktér: az ösztön, a szokás (dresszúra) és az értelem tere. Az elkülönítés alapja, hogy milyen populáción érvényesül a vak szelekció: a biológiai szervezetek, a viselkedések vagy a gondolatok világában. Ennek megfelelőn csökken a kockézat s gyorsul a szelekció.

Szelekciós szintek Donald Campbell szerint Terület Példa 11. Tudomány hipotézis -- megoldások -- választás 10. Kulturális felhalmozódás szelekció és variáció technikában 9. Nyelv (átfedésben 6. és 7-el.) a nyelvben is van variábilitás 8. Szociális vikariáló keresés. Obszervációs tanulás és utánzás. társas rovarok, viselkedés átvétel 7. Emlékezettel támogatott gondolkodás szoba átrendezése emlékezetben, szimulációs megoldások 6. Vizuálisan támogatott gondolkodás Köhler belátásos tanulás 5. Szokás kontroll rendszerek újraszervezése problémamegoldás során 4. Ösztön szervezetek (percepciós) kontroll rendszereinek kiválasztása 3. Vikariáló lokomotoros eljárások ekhólokációs rendszerek 2. Nem emlékezeten alapuló problémamegoldás egysejtű próbálkozó keresései és kerülései 1. Genetikus alkalmazkodás genetikai variáció és szelekció

Dennett: szelekciós torony darwini, skinneri és popperi lények

A tanulás alapformái mindenütt Versengő kép: konzervatív és innovatív mozzanat tanulás és evolúció kapcsolatában A tanulás alapformái mindenütt Kandell: már a csigánál is A különleges tanulási kérdések: tanulás korlátai,előhangolt tanulás Fajspecifikus tanulás Lorenz öröksége

Idegrendszeri fejlődés és a szelekció Changeux , Edelman Neurális darwinizmus

Szinaptikus sűrűség és életkor két nyelvi területen Huttenlocher

A szelekciós gondolkodás három szintje Bühler, Popper, Dennett ösztönök, szokások, gondolatok A TÉT és az erőfeszítés csökken Szelekciós mezők: gének, viselkedés, eszme darwini, skinneri és popperi lények Gregory lények: szelekció az eszközökben

A lények típusai : Darwini, popperi, skinneri és Gregory féle KÉRDÉS: mi a szelektálás a gondolatnál analógia vagy oksági mechanizmus

Három evolúciós kognitív mozzanat Architektúrák. Stabil megoldások, melyek lassan változnak. Keretek vagy ácsolatok Specifikus megoldások. „előfogalmak” vagy eljárások (pl. arcfelismerés) Preferenciák. Cukortól a vállig s kebelig.

Az architektúrák nagy változásai Kultúra típusa Korszak Tudás közlés Átadási mód Epizodikus főemlősök, 5 m események Nincsen Mimetikus erectus, 1.5 m testtel Lejátszás Mitikus sapiens, 50 e nyelvi Történet Teoretikus modern, 10 e külső memória írás-olvasás Gutenberg nyomtatás tömeges mém Autoritás Hálózati 10 év megosztott Elektronika

Ősi és újabb architektúrák Ősi építmény Kulturális, újabb Gyors, ms, sec Lassú, percek Kialakult Alakulás: évek Rögzített Hajlékony Korlátozott Korlátlan

Preferenciák kialakulása Pl. tájkép és szavanna férfi erőforrás nő utódlás és gondoskodás ? vannak-e alapvető emberi rendszerek kötődés-biztonság és újdonságkeresés viszonya főnökök és a lázadás

Jellegzetes evolúciós pszichológiai funkcionális érvelés

A panglosszi funkcionalizmus körkörös érvelése Három funkció fogalom (Bekoff és Allen, 1995) Mai: ott van, hisz működik Történeti: pl. ritualizáció Képesség: időfüggetlen, a szíves pumpa szerepe Panglossi kérdések: ‘just so stories’: Kipling az elefánt orra pl. sötétben beszélés hatékony összeesküvés és csábítási keret

Igazi nehéz kérdések Exaptáció versus adaptáció. Pl. nyelv Chomsky és a funkció A múlt túl könnyű visszaadása: Just so stories A kulturális általánosítás lazaságai Szociális gyakorlatok és a darwinizmus. Pl. darwini medicina

Az ellenfelek érvei: David Buller, 2009 1. tévedés: a kőkori adaptációk magyaráznak ma is 2. tévedés: Fel lehet tárni az evolúciós múltat 3.tévedés: ma is kőkorszaki szakik vannak a fejünkben Vita: Teljes v. részleges modularitás Sok vagy néhány humánspecifikus vonás

Néhány filozofikus kiút (Ketljaar, Frankenhuis, Marcus) Szinergiák és környezeti adaptáció megengedése Merev s hajlékony, korai és kései rendszerek feltevése p. arcfelismerés, szótanulás Nincs mérnöki tervezeti precizió A kütyük és a barkácsolás szerepe (Lévi-Strauss, Jacob, Marcus)

Az Evolúciós Pszichológia és a funkcionalizmus jövője Elméleti funkcionalizmus összekapcsolása az egyéni különbségek vizsgálatával Az Evo-Devo-Gének-Agy-Fejlődés érintkezés komoly modellálása A determinizmus helyretétele: nyitott rendszer és az okság Többszörös leképezés az evolúciós és a szociális között Versengés és együttműködés viszonya

Miért ne lehetne a nyelv is ugyanilyen A neurális újra-ciklálás példája: Dehaene: az írás egy meglévő rendszert használ 1. Az emberi agyi szerveződést az evolúciótól örökölt erős anatómiai és kapcsolati korlátok jellemzik. A csecsemőkorban már igen korán megjelennek a rendezett neurális térképek és ezek a későbbi tanulást bizonyos irányba befolyásolják. 2. A kulturális elsajátításnak (pl. az olvasás elsajátításának) meg kell találnia a maga neurális fülkéjét, vagyis olyan idegrendszeri hálózatokat, amelyek elég közel állnak a kívánt működéshez és elég hajlékonyak ahhoz, hogy neurális erőforrásaik egy jó részét erre az új használatra irányítsák át. 3. Amikor az evolúciósan végbement működésekre dedikált kérgi területeket új kulturális tárgyak szállják meg, ezek korábbi szerveződése nem teljesen törlődik ki. Vagyis a korábbi neurális korlátok jelentős hatást gyakorolnak a kulturális elsajátításra és a felnőttkori szerveződésre.” Miért ne lehetne a nyelv is ugyanilyen verbúvált rendszer?

A nyelv példája az adaptáció-exaptáció vitákra: Hauser, Chomsky és Finch felfogása NyKT (FLB) Folytonos fejlődés Hangadás, hangkontroll, kommunikációs hatékonyság Ebben megvan a kontinuitás NyKSz (FLN) Feltehetően csak emberi Rekurzív mondattani szerveződés Feltehetően nincsen adaptív haszna

Fontosabb irodalmak Buss, D.: Veszélyes szenvedély. Bp.: Vince, 2002 Bereczkei T.: Evolúciós pszichológia. Bp.: Osiris, 2003 Cavali-Sforza, L.: Genetikai átjáró: Különbözőségünk története. HVG Könyvek, Budapest, 2002 Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Bp.: Osiris, 2001 Pinker, S. Hogyan működik az elme? Bp.: Osiris, 2002 Pléh Cs. Csányi V. és Bereczkei T. (szerk.): Lélek és evolúció. 2001, Osiris, megfelelő fejezeteit Pléh Csaba szerk. Magyar Tudomány 2002. 1 Evolúciós pszichológia Sperber, D.: A kultúra magyarázata. Bp: Osiris, 2001 Tomasello, M:: Gondolkodás és kultúra. Bp.: Osiris, 2001

Néhány fontosabb elektronikus forrás evolutionary-psychology@egroups.com http://cogweb.ucla.edu/EP/index.html http://www.psych.ucsb.edu/research/cep/ (Center for Evolutionary Psychology)

Az evolúciós gondolat és az egyedfejlődés meghatározói Fejlődéskutatás és innátizmus: a “kompetens csecsemő” és a konstrukcionizmus vitája: Miért érdekes a kompetens csecsemő? A konstrukcionizmus eltérő értelmei - környezetelvűség, saját cselekvés hangsúly (Piaget), szociális konstruáltság és relativizmus. Melyik vajon a darwini? Dewey konstrukcionizmus és aktivizmusa vagy Chomskyék felfogása, melyben a veleszületett rend korlát a világ önkényével szemben.

Lehetséges referátumok nov 20 A társas lény az evolúciós gondolkodásban Társas elem a modern pszichológiában. Szociálpszichológia vagy social mind? A társas mozzanat a nyelvben