"A gyermek jól járt, hogy megkeresztelkedett, de kinek? és hová való, azt nem tudhatni..." Plébános és közösség a században Mihalik Béla Vilmos PhD MTA BTK TTI; JTMR Levéltár Budapest, február 9.

I. Plébános és segítői Licenciátus Káplán Sekrestyés Kántor Orgonista Iskolamester Templomi zenészek Bába

Licenciátus Bizonyos egyházi szolgálatokat ellátó világi személy Licentia ~ engedély: 1 évre, a közeli plébános felügyeli, szentségeket nem szolgáltathat ki 17. századi török hódoltság idejének tipikus figurája, 18. sz. közepére eltűnik Világi személy, tehát lehet családja is Helyi plébánia felállítása után is egyházi szolgálatban marad (pl. iskolamester)

Káplán Egyházi személy, szentségeket is kiszolgáltathat 17. században még csak elvétve találkozunk vele: –Paphiány miatt a kispapokat egyből plébánosnak küldik –Helyi közösségeknek nincs még kellő anyagi ereje fenntartásához –Nagyobb városokban találkozunk vele 18. század második felében jelennek meg a kisebb településeken is

Kántor, iskolamester, orgonista, sekrestyés 17. században gyakran még egyazon személy tölti be ezeket a funkciókat Egri püspök az egyházlátogatás tapasztalatai alapján sürgeti a funkciók szétválasztását: –Iskolamester egyben a helyi falusi jegyző is!!! Oka főleg a helyi közösség gyenge anyagi erejében rejlik A nagyobb városokban válik szét elég hamar

Bába Szükségkeresztség miatt fontos szerep: –Plébános feladata a bábát a megfelelő formulára megtanítani: obstetrix examinata 17. század végén még nem általános ez a tudás Társadalmi megbecsültség vs. boszorkányság vádja

A plébános jövedelme Szolgáltatás – ellenszolgáltatás alapú Nem különül még el a plébános és a plébánia jövedelme Ebből több konfliktus származhat: –„fél esztendőben sem mond kétszer misét avagy praedicatiót” (1675, Enyicke) => ezért a közösség nem adta ki a fizetését –1745. Jászság redempciója: a közösség nem akarja kimérni a plébániai földeket, mert az egyház nem vett részt a megváltásban.

A plébános jövedelme Természetbeni és készpénzbeli juttatások Eperjes: 600 forint fizetés forint stóladíj 1678 körül. Bártfa: heti fizetés: 4 tallér, 1 hordó bor, 27 köböl őszi tisztabúza 1701 előtt, Eperjes: plébániai segítők jövedelme: 841 forint / év Cassa Parochorum létrehozása: ha a plébános fizetése nem éri el a 150 forintot, az állam egészíti ki Recsk: 110 forint körül

A konvenció Eleinte szokás alapján, később írásos szerződés a plébános és a közösség között, Jászfényszaru: őszi és tavaszi vetésből adott mennyiség, egy hízó sertés, különféle mértékben só, túró, faggyú, vaj, hús, bor. –Ezt egészítette ki munkajáradék: a plébániai földek megművelése (szántás, vetés, aratás, kaszálás), őrlés, levélhordás Jászapáti: 10 szekér széna, 14 szekér fa, évi 3 forint húsra, 3 rajnai forint gyertyára, egy hízó sertés

Párbér, stóladíj Párbér: más néven ágybér (lectica) az egyházi adó alapja, házaspárok után: –1703. Jászság: évi ½ vagy 1 kila vegyesgabona + 8 garas (a gabona mennyisége a társadalmi állástól függ: telkes jobbágy, zsellér, özvegy, stb.) Stóladíj: szentségek kiszolgáltatása, egyéb vallásos cselekmények után: keresztelés, esketés, temetés, asszonyavatás –Természetbeni vagy készpénz –Társadalmi állapot, vagy pl. a pécsi egyházmegyében a temetésnél életkor függvénye is volt az illeték mértéke

Tized Az egyházi tized (dézsma, decima) a püspököt illette (gabona, bor, bárány, méh) Ebből egy rész a plébánosnak jutott: –Jelentősebb településeken nyolcad (octava), nagyon ritkán negyed (quarta) –Kisebb településeken tizenhatod (sedecima) –Ebből a plébánosnak viszont ki kell fizetnie a főesperes felé az ún. „székdíjat” (cathedraticum): Templomos helyek után 1 forint (1682. évi adat) Harangláb után 50 dénár (1682. évi adat)

Egyéb jövedelmek Vallásos társulatok által fizetett juttatások: –1721. Jászapáti: Mária tisztulásáról nevezett társulat oltáránál havi két társulati misét kellett a plébánosnak bemutatnia, ezért évi 12 forintot fizettek neki (vagyis ½ Ft / mise) Plébániához tartozó haszonvételek (malom, mészárszék, korcsma) Inscriptio/beírás bére ~ komapénz: –A keresztelés anyakönyvi bejegyzése után fizetett összeg: Esztergomi egyházmegye, 18. század eleje: 1 garas a plébánosnak a beírásért, 1 garas a harangozónak a keresztelésen való szolgálatért

Kassa, 1686: „A gyermek jól járt, hogy megkeresztelkedett, de kinek? és hová való, azt nem tudhatni, számot ad Isten előtt a gondatlan Harangozó, aki híjában vette az inscriptionak bérét. Értsen róla minden Harangozó!” Kisszeben, 1677: „Menses caeteri vacant propter defectum aeditorum” („Néhány hónap a sekrestyés hibájából hiányzik”)

Kassai anyakönyv vezetésének szabályozása (1671?)

„Szívem fájdalmával gondolkodván ez könyvnek fogyatkozásiról, mert úgyannyira szántam fáradtságomat, mint sajnáltam messzeföldről ez könyvhöz bízó ifjúnak fel nem talált nevének káráról, hogy se keresztségiről, sem bérmálásáról nevét fel nem találhattam. Ítéltem hasznosnak lenni, meginteni azokat, úgymint Nemes Kassa Városa esztendőnkint rendeltett egyházfiait, hogy megértsék (minthogy mások sem cselekszik) a folyandó esztendőknek végiben, amidőn tiszteket egymásnak resignálni szokták, hogy az Harangozótól számot vegyenek, az megkereszteltetett ártatlan kisdedekről, bérmáltakról, és megholtakról, Anyaszentegyháznak régi szokása szerint.”

„És ha magok nem tudnak írni, mással, avagy én vélem írassák le, egész esztendőben kereszteltet, bérmáltat, és megholt lelkeknek neveit, kiket maculatoriumban, sőt purumban is tartozik a Harangozó őkegyelmeknek adni, lelke ismireti alatt, mint hogy ő veszi fel annak bérét, és jutalmát, mindannyiszor valamennyiszer keresztség esik, bérmálás, és halottak temetése. Mert afféle szép régi rendelésnek megvetése, elmúlatása nagy kárban vagyon elbujdosott ifjaknak, kiváltképpen, kik bizonytalanok lévén keresztatyoknak, anyoknak életekről, bíznak matricában.”

„ Azonban a Gondviselők béírni elmúlatják, kárban ejtik az olyanok, elő sem mehetnek szándékukban, mert bizonyságot nem tehetnek tisztességes születésekről. Kívántatik pedig az minden rendben és állapotokban, és nem tanácsos hamis bizonyságokat kiadni. Azért Jó Uraim legyetek szorgalmatosabbak, hogy sem eddig voltatok, ha jó volt nektek, tik is efféle jót cselekedjetek, élvén sokáig az Isten is megáld érette.”

Összegzés Az adott egyházi személy, plébániai segítő életvitele mellett a bérezés minősége is nagy súllyal esett latba. A sekrestyés-harangozó-kántortanító-jegyző összetett feladata miatt nem tudott ennyi kötelességet ellátni. A közösség soraiból választott egyházfiak ellenőrző-felügyeleti tevékenysége sem volt hibátlan. Kölcsönös felügyelet: plébános a közösséget, közösség a plébánost/plébániát.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!