Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála
A középfokon továbbtanulók négyötöde: – szakközépiskolába, – szakmunkásképző intézetbe, – szakiskolába járt. A magyar szakképzés 20 évvel ezelőtt …
A magyar szakképzés ma … A középfokon továbbtanulók háromnegyede: –érettségit adó középiskolába jár. (A munkaerőpiaci feltételek változása, tudatos oktatáspolitikai lépések, spontán folyamatok következményeként.)
A közoktatás és szakképzés kimenete a következő adatokkal jellemezhető: A évesek közel hatvan százaléka érettségizik, 19 százaléka ISCED 3 C kategóriájú szakképzettséget szerez, egynegyede-egyötöde piacképes felső középfokú végzettség nélkül marad; Évjáratonként felső középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal lép ki a munkaerőpiacra; A év közötti alulképzettek létszáma elérheti a főt; További több százezer alulképzett, vagy elavult szakképzettséggel rendelkező idősebb munkavállaló van a munkaerőpiacon.
A foglalkoztatás szempontjából figyelembe kell venni, hogy a minimálbér és a segélyekkel elérhető jövedelem közötti különbség csekély, nem ösztönöz a munkavállalásra. A segélyekkel, vagy a minimálbérrel elérhető jövedelem nagyon alacsony; a szakképzett munkaerő-kínálat beszűkülése mind a külföldi tőkebevonás, mind a hazai munkahelyteremtés egyik korlátjává válhat; a versenyképtelen képzettséggel rendelkező magyar fiatalok külföldön sem tudnak munkát vállalni.
A piacképes szakképzettség a külföldi munkavállalás esetén is fontos feltétel A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2007 végén –324 ezer lengyel, –230 ezer szlovák, –202 ezer román, –82 ezer bolgár és –27 ezer magyar állampolgár dolgozott legalább két hónapja külföldön.
Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál.
A nemzeti keretek és az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) Nemzeti keret a hazai realitásokhoz igazodik a nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EKKR megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét
META-KERETRENDSZER EK KR A. ország B. ország (B)
A szakképzés szmpontjából meghatározó EU-ajánlás 2010-re 85%-ra kell növelnünk a felső középfokú iskolai végzettséggel rendelkező 22 évesek arányát.
Legfontosabb feladataink: a ma szakképzetlenül maradó, vagy piacképes végzettséget nem szerző pályakezdő fiatalok %-ának visszavezetése a képző rendszerbe, s ott államilag elismert szakképesítéshez juttatása; az alulképzett fiatal felnőtt csoportok képzésbe vonása, évjáratonként fő piacképes OKJ-végzettséghez juttatása; segíteni kell a szakképző iskolák bekapcsolódását a felnőttképzésbe.
Átfogó fejlesztések a szakiskolai fejlesztési program, az Országos Képzési Jegyzék átalakítása és az új típusú TISZK-hálózat létrehozása.
Milyen lehetőséget biztosít a kompetencia alapú, moduláris képzési szerkezet? A szakképesítések közötti átjárhatóságot; A képzés és továbbképzés jobb egymásra épülését; Az előzetes tudás mérését és beszámíthatóságát.
A szakképesítések köre szerinti összetétel Alap szakképesítés Rész-szakképesítés Elágazás Ráépülés Önálló szakképesítés 11,9 20,7 33,7 29,1 4,8
Megtisztelő figyelmüket köszönöm!