Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság   a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony . 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. Államforma : Parlamentális köztársaság Köztársasági elnök : Andrej Kiska Miniszterelnök : Robert Fico Hivatalos nyelv : Szlovák Névcsalád : Szláv Szlovákia zászlaja Függetlenség : 1993. jan. 1. Népszámlálás : 5 397 036 fő Népsűrűség : 110 fő/km² Terület : 49 036 km² Nemzeti himnusz : Nad Tatrou sa blýska Szlovákia címere Nagyvárosok : Pozsony (425 000),Kassa (234 000),Eperjes (91 000),Zsolna (81 000) Nyitra (78 000)

Domborzata : Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek. Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása. Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal 679 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös. Vízrajz : Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói maga a Duna, aztán a Vág és a Garam, aNyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely aVisztula mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a Balti-tengerbe jutnak. A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó.

Éghajlat Szlovákia területein Szlovákia éghajlata mérsékelt átmeneti. Az országban három éghajlati területet különböztetünk meg: hideg, mérsékelten meleg, meleg. Az évi középhőmérséklet a tengerszintfeletti-magasság növekedésével arányosan csökken. Az alföldeken a legmagasabb (11 ºC ), a Magas-Tátrában pedig a legalacsonyabb (-2 ºC). A napsütéses órák száma évente 1050-2200 óra között van; ez a Dunamenti-alföldön a legmagasabb, Árvában (Orava), Szlovákia legészakabbi részén a legkisebb. A csapadék mennyisége a tengerszintfeletti-magasság növekedésével arányosan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az alföldeken a legkevesebb (kb. 500 mm évente), a Magas-Tátrában pedig a legtöbb (kb. 2000 mm évente). Az északnyugati szél az uralkodó Szlovákiában. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, -41 °C-ot, 1929. február 11-án Véglesen (Vígľaš), Zólyom (Zvolen) közelében regisztrálták. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 40,3 °C-ot, 2007. július 20-án Ógyallán (Hurbanovo) mérték. Éghajlat Szlovákia területein Szlovákia vízrajza Szlovákia Domborzata

Élővilág : A hegyvidéki területeken előforduló barna medve becslések szerinti egyedszáma 500-800. A Tátrábanritkán előfordul a hiúz is. Szirti sasok a Pieninekben fordulnak elő. A Szlovák paradicsomban szaporodik a zerge, a siketfajd, a nyírfajd és a Tátrában őshonos mormota. A sziklás területek lakója a szirti uhu. A lejjebb lévő dombvidékek és a síkságokon fordulnak elő a gímszarvas és az őz. A jegenyefenyők övezetében élnek a süvöltők . A Zsitva folyó mellett elterülő Kistapolcsány fölött él az európai bölény a nekik szánt rezervátumban. A Duna menti alföldön (főleg Csallóközben és a Vág mentén) előfordulnak a túzokok, de egyedszáma kicsi és védett. Déli területeinek lomblevelű erdeiben előforduló európai Dámvad egyedszáma 5000 körüli. Nemzeti parkok : Kis-Fátra Nemzeti Park  Murányi-fennsík Nemzeti Park  Alacsony-Tátra Nemzeti Park  Polonina Nemzeti Park Szlovák karszt Nemzeti Park  Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Nagy-Fátra Nemzeti Park Pieninek Nemzeti Park Tátrai Nemzeti Park  Természeti világörökség Baradla-Domica-barlangrendszer; Vaddisznó-zsomboly; Somodi-barlang; Gombaszögi-barlang – Szilicei-jégbarlang rendszere; Körtvélyesi-barlang; Jászói-barlang; Krasznahorkai-barlang; Martonházi-aragonitbarlang; Óriás-zsomboly; Köves-patak-barlang – Kunia-zsomboly rendszere; Hólyuk-barlang; Csengő-zsomboly; Dobsinai-jégbarlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarországgal közös) A Kárpátok ősbükkösei (Ukrajnával közös)

Barna medve Hiúz Szirti sas Zerge Siketfajd Nyírfajd Mormota Süvöltő Őz Dámvad Gímszarvas

Mezőgazdaság : Ipar : Érdekességek : Az ország területének 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, legelő. A Duna-menti-alföld és a dél-szlovákiai medencék éghajlata és talajviszonyai kedveznek a gabonafélék termesztésének. A hűvösebb éghajlatú medencékben burgonya és takarmánynövények teremnek. Az ország déli régióiban termelt szőlő termőterülete csökken Ipar : A fő ágazat a gépipar és az autógyártás. (Volkswagen: Pozsonyban, Peugeot-Citroën: Trnava/Nagyszombat, Kia: Žilina/Zsolna). Pozsonyban és környékén számos üzem képviseli a villamosgépipart. Kelet-Szlovákiában Kassa, Eperjes és Szinna/Snina a gépipar fontos központjai.Kiemelkedő a vegyipar (kőolajfimítás, petrolkémiai üzemek, műtrágyagyártás), az építőanyagipar (cementgyártás). Jelentősebb még a könnyűipar és a faipar Érdekességek : A világ legmagasabb fából készült gótikus oltárát Lőcsén (Levoča), a Szent Jakab templomban csodálhatjuk meg. 18,6 m magas, megalkotója a lőcsei Pál mester. A Körmöcbányai Pénzverde (Mincovňa Kremnica) legrégebbi üzem, ami folyamatosan  működik. 1328 óta vernek itt pénzérméket A legmagasabb cseppkőoszlop a Buzgó barlangban (Krásnohorská jaskyňa) rejtőzik az Óriások termében . „A rozsnyói barlangászok cseppkövének“ nevezik és 32,6 m magas. Pozsony és Bécs a két egymáshoz legközelebb fekvő főváros Európában. A két várost nem egész 60 km választja el egymástól. Az ejtőernyő feltalálója a szlovák Štefan Banič. 1870-től 1941-ig élt és az USA-ban is dolgozott. 1914-ben éppen itt tesztelte le találmányát a szabadalmi bizottság előtt egy magas  épületről való leugrással. 

Pozsony (Bratislava) : Pozsony hagyományos magyar koronázóváros, jelenleg az 1993-ban létrejött Szlovák Köztársaság fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik. Pozsonyban öt híd ível át a Duna felett.A várost légi úton a Pozsonyi repülőtéren keresztül lehet elérni, amely 9 kilométerre a várostól északkeletre fekszik. Területi adottságai a repülőtér kapacitásbővítését lehetővé teszik.Pozsonyban elsősorban a jégkorong és a labdarúgás a legnépszerűbb sport. A Slovan Bratislava mindkét sportágban megtalálható. A Slovan Szlovákia egyik leghíresebb sportklubja. Hoki klubok : Foci klubok : HC Slovan Bratislava ŠK Slovan Bratislava Ružinov Bratislava Artmedia Petržalka HOBA Bratislava Inter Bratislava Látnivalók : A város felett már messziről kiemelkedik a négy saroktornyos vár épülettömbje. Ma a Szlovák Nemzeti Múzeum található benne. A vár ábrázolása megjelenik Szlovákiában vert euróérméken is.A vár alatt áll a gótikus koronázótemplom. A középkori erődfal maradványa a Szent Mihály-kapu 1411-ben épült. Az egykori koronázódombon állott Fadrusz János híres  Mária Terézia-lovasszobra,amelyet 1920-ban a csehek ledöntöttek. A római katolikus hittudományi főiskola 1621-ben épült. A préposti palota 1632-ből való. A Dunai Akadémia épülete a 15. század közepén épült. Az óvárosháza épülete 15. századi, egykori őrtornya 1590-ben földrengés következtében ledőlt, mai tornya barokk. A kormány székháza 1761 és 1765 között épült az esztergomi érsekek nyári Pozsony címere Pozsony zászlaja palotájaként. A Szlovák Nemzeti Színház 1886-ban épült eklektikus stílusban

Kassa (Košice) : Sport : Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. A várost légi úton a Kassai repülőtéren keresztül lehet elérni, amely a város déli részén fekszik. Regionális járatok indulnak a pozsonyi, a bécsi és aprágai repülőtérre.[3] Jelentősebb légitársaságok a Cseh Légitársaság, az Austrian Airlines és a Danube Wings. Sport : Foci : A városban 1903-ban alakult meg az első futballcsapat, KAC (Kassai Athlétikai Club) néven. 1952-ben jött létre a város legismertebb és legeredményesebb Labdarúgóklubja. A VSS az 50-es évektől a csehszlovák I. liga résztvevője volt, a klub a 70-es és a 80-as évek fordulójától kezdett kiszorulni az élmezőnyből. A 80-as évek nagy részét a II. ligában töltötte, a csehszlovák legfelsőbb ligába már nem sikerült visszajutnia, ám 1993- tól a megalakuló szlovák I. liga oszlopos tagjává vált. A klub játékosa volt többek közt Strausz János aki a csehszlovák liga 100-as góllövőklubjának a tagja. 1997-től 1999-ig az 1. FC-ben játszott Telek András válogatott magyar labdarúgó is. Ebben az évben a Kassa csapata ismét megnyerte a Szlovák Kupát. Hoki : Kassa a szlovákiai jégkorong egyik bástyája, a HC Košice klub a szlovák hoki extraliga állandó tagja, többszörös bajnoka. Az első hokiklubok a 20. század 20-as éveiben alakultak a városban (1. ČsČK, KAC, KSC, Törekvés, Slávia). A II. világháború után visszaesett a jégkorong iránti érdeklődés a városban, mígnem 1962-ben a vasutasok addigi csapatából megalakult a Dukla Kassa jégkorongegyüttes. 1964-ben a csapat feljutott a legfelsőbb csehszlovák hokiligába.A klub a 80-as években élte fénykorát, egyedüli szlovák csapatként kétszer nyerte meg a csehszlovák bajnokságot. Kassa címere

Zsolna (Žilina) : Foci : A Zsolnai kerület és a Zsolnai járásszékhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával. Zsolna Szlovákia északnyugati részén, Pozsonytól 200 km-re északra, 378 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Közigazgatási területe . A Vág folyó völgyében, a Zsolnai-medencében, a Kiszuca és a Rajcsanka patakok találkozásánál elterülő várost az Északnyugati-Kárpátok vonulata veszi körül, délkeleten a Kis- Fátra, délnyugaton a Sztrázsó- és a Szulyói-hegység, északon a Jávornik, északkeleten a Kiszucai- hegység, melyek gránit talapzatát foltokban mészkő, dolomit, márga és homokkő rétegek borítják. A Zsolnai Repülőtér Felsőricsó mellett található, 10 kilométerre nyugatra a várostól. A repülőtér építését a korábbi Brezovský Majer Repülőtér helyén kezdték el építeni az 1970-es években. Az első gép 1972. május 4-én emelkedett fel, a hivatalos megnyitó 1974. augusztus 2-án volt Foci :  Az MŠK Žilina labdarúgócsapatot 1908-ban alapította a Slovena textilüzem és a Vág Menti Vegyiüzem dolgozói, a hivatalos megalakulása a következő év június 20-án volt. A legnagyobb sikerét az 1961/62-es szezonban érte el, amikor a nemzetközi kupában a negyeddöntőig jutott el a csapat. A MŠK Žilina csapata a Dubnai stadionban edz, amelynek felújítása 2006 óta folyik. A munkálatokat 2011-ben fejezték be. A stadiont 1941-ben építették, és azóta a csapat stadionja. Zsolna címere Zsolna zászlaja

Köszönöm a figyelmet !!!