Jugoszlávia utódállamai Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó

Az ellentétek országa volt 1. Horvátország - 1918-ig a Magyar királyság része Szlovénia Ausztriához tartozott A többi tagköztársaság XIX. századig török uralom 2. Szlovén-horvát római katolikus szerb-macedón keleti ortodox és sok muzulmán Boszniában 3. Szlovén-horvát latin betűk többiek cirill 4. Nemzetiségi ellentétek

A közös múlt 1945 okt. 29-én jött létre a Szövetségi Köztársaság 1980-ig Tito haláláig elég stabil Felszabadulása kis szovjet segítséggel, partizánháború végén Viszonylagos önállóságot élvezett (Sztálin elítéli) Nyitottabb gazdaság, magasabb életszínvonal, mint szocialista országban Eladósodás a kőolaj válság idején vendégmunkások tömege indult Európa nyugati felébe 1980 után gazdasági bajok és nemzetiségi ellentétek a köztársaságok között nagy különbségek közös kassza és hadsereg erősen szerb kézen tagok önállósága miatt egységes piac bomlik vágtató infláció Békésen levált Szlovénia 1989-ben, 1990 és 1996 között háborús övezet Szlovénia és Horvátország EU tag Szerbiával folynak a társulásról a tárgyalások

Szlovénia - Ljubljana Ter. 20e km2 Lakosság kb.2 millió fő Négyarcú ország a, kontinentális alföld b, Alpi típusú hegyvidék c, karsztos terület d, mediterrán partvidék   Legfejlettebb, leggazdagabb köztársaság volt Képzett munkaerő, piaci tapasztalat, nem kevert népesség 7 napos háború után független 2007 jan.1-től euro a fizetőeszköz Kincsei: Dinári hegység ércei - Fe, Pb, Zn folyók energiája erdők Iparágai: Hagyományos textilipar, szinesfémkoh, faipar, gépgy. (házt.gép, villamos berendezés, műszergy., járműipar) Városai: Ljubljana és Maribor Mezőgazdaság - kevés termőföld, tejelő szarvasmarha tartás

Bledi-tó

Koper

Postojnai cseppkőbarlang

Mura-Dráva összefolyás Magyar-szlovén-horvát hármashatás

Horvátország - Zágráb Ter. 56,5ezer km2 Lakosság : 4,5 millió fő   Ter. 56,5ezer km2 Lakosság : 4,5 millió fő 10% szerb, 2%magyar (Knin környékén szerb többség - harcok Krajinai Szerb Közt. 1995-ben visszafoglalták) Északon - Dráva-Száva alföldje - kontinentális búza, kukorica, napraforgó (Eszék) Délen - karsztos Dinári hegység (polje, planina) és hosszú Dalmát-part A medencékben, part mellett: olajfa, szőlő füge, citrusfélék Halászat   Kincsei: Alföldön kevés kőolaj, földgáz vízienergia - keves víz bauxit a Dinaridák területén  

Városai Zágráb: gépipar, petrolkémia Fiume – Rijeka (horvát): kikötő, hajógy., kőolajfin,. Split: halászat, cement, vegyipar, műemlékváros Dubrovnik – műemlékváros, halászat Az idegenforgalom nagy jelentőségű! (Pula, Zadar, Sibenik)

Plitvicei tavak - Világörökség

Pula

Split

Dubrovnik

Bosznia-Hercegovina - Szarajevó Ter.: 51ezer km2 (kis tengeri kijárat Peljesac-fsz. előtt) Lakosság 3,8 millió fő 44% muzulmán, 32% szerb, 18% horvát, 6% jugoszláv (!) 1992-96 teljesen tönkrement, 200ezer ember halt meg (etnikai tisztogatás) Ipari teljesítmény: háború előtti 6%-a, utak 40, energiarendszer 100% elpusztult Mezőgazdaság: A hegyvidéken fakitermelés, juhtenyésztés jell. Medencékben gabona, dohány, olajfa terem Kp: Banja Luka - faipar

Ipar: Dinári hegység bauxitja, Fe érce, barnaszene, kősója kerül feldolgozásra Zenica - fegyvergyártás, Fekoh. Szarajevó - műemlékváros, autóipar

Mostar – Öreg híd A 450 éves hidat 1993. november 9-én egy horvát tank pár óra alatt lerombolta. A háború végén az UNESCO felügyelete alatt helyreállították. A Magyar békefenntartó SFOR alakulat katonái emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból

Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban (1903)

Macedónia - Skopje Ter: 25,7ezer km2 Lakosság : 2 millió fő 66% macedón, 23% albán (macedónok élnek még Görögországban és Bulgáriában (Pirin)!) Nagyon szegény - 1912-ig török uralom Vardar völgy szeli ketté - mediterrán jellegű Ohridi-, Preszpa-tó Kincse: kevés Pb, Fe, Zn Hegyekben - birkapásztorok Medencékben - gabona, dohány, gyapot, zöldség

Skopje

Montenegro v. Crna Gora – Podgorica T: 13,8 e km2 L: 630 000 fő Kicsi, gyéren lakott, elmaradott Kincse: bauxit Juh-,és kecsketartás jell.

Kotori öböl - 5000mm/év csapadék - európai maximum

Shkodrai-tó (egy része Albániában van)

Szerbia - Belgrád Ter: 77,4 ezer km2 Lakosság: 7,2 millió fő 83% szerb, 3,5% magyar 2% bosnyák, 2% roma Autonóm terület : Vajdaság (nincs területi többség) VMDK szervezete személyi autonómia!

Északon: Vajdaság - kontinentális alföld jó termőföld, nagyüzem Búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa (Szerémség-bor) Szarvasmarha-, és sertéstartás Újvidék, Szabadka Élelmiszer-, textil-,bőripar, mezőgazdasági gépgy. Morava-völgy: szilva, szőlő

Keleten: Szerb-érchegység (Cu) Bor: Cu kohászat Kevés barnaszén, lignit Délen: Dinári hegység (Pb, Zn) Belgrád (Duna-Száva) - gépipar, szerszámgy., Kragujevác - autóipar

Belgrád – Duna+Száva

Kragujevác Zastava, Fiat

Bor Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt.

Koszovó - Pristina  2008. Koszovó kikiáltotta a tartomány függetlenségét. Ter.: 10 e km2 Lakosság: Kb. 2 millió fő Szerbia (Oroszország, Kína) nem ismeri el, saját területnek tekinti. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll.  Cigaretta és üzemanyag csempészet Korrupció Vendégmunkások utalnak haza

Albánia – Tirana NEM volt Jugoszlávia! T: 28,7 e km2 L: 2,8M fő Elzárkózás miatt szomszédaival minimális kapcsolat Természetföldrajz: -2/3-a Albán hegyvidék - többi parti mediterrán sáv -3 nagy tó! (Shkodrai, Ohridi, Preszpa)

Népesség 0,5% term. szap. Migráció erős! Albán, görög nép Ország: Shqiperia- szkipetárok földje (a sasok országa)

Nemzeti hős – Skander bég Enver Hodzsa – szocialista állam vezetője szakított a SZU, Kína, Jugoszlávia úttal Elzárkózás, autarchia!

Gazdaság Ma: óvatos közeledés a világhoz Természeti erőforrásai: - erdő - energia 86%-a vízenergia + kevés kőolaj - nagy Cr készletek + Ni, Cu Színesfémkohászat, kőolajfinomítás, sóvegyészet É és könnyűipar