Vendégh Edit A KAP reform legtöbbet emlegetett eleme: a zöldítés Dombóvár, 2015. március 9.

KAP új célkitűzései Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

A KAP-ban jelenleg is létező zöld elemek Kölcsönös megfeleltetés: HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) 1-5, 9: természet és környezetvédelem, talajvédelem- vízvédelem, növényvédőszer használat. AKG: önkéntes, 5 éves kötelezettségvállalás, gazdaságonként eltérő vállalások szántó, gyep, ültetvény, őshonos állatfajok génmegőrzése. ökológiai gazdálkodás kikerül az AKG-ból, önálló megnövekedett támogatást fog kapni

A közvetlen támogatások új rendszere Degresszivitás A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek Degresszivitás + Alaptámogatás (SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás VAGY Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható

A közvetlen kifizetések minimum korlátja: legalább 1 hektár SAPS jogosult terület, vagy ha a támogatást kérelmező állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 ha SAPS jogosult terülte, akkor 100 EUR támogatás a minimum.

„ZÖLD” KOMPONENS Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a Általános érvényű A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, vagy átállás alatt áll, automatikusan mentesül a zöldítés alól. Feltételei állandó legelő fenntartása termény diverzifikáció ökológiai célterület kialakítása

„ZÖLD” KOMPONENS Csak szántón értelmezendő a diverzifikáció és az ökológiai célterületek kijelölése (de a zöld kifizetés az ültetvénnyel/állandó kultúrával/állandó gyeppel fedett hektárokra is jár). Zöldítési előírás és zöldítési kifizetés alapjául szolgáló terület eltérhet (minden támogatható terület vs. SAPS jogosult terület).

„Zöld” komponens Állandó gyepterület Csak 5%-ban lehet csökkenteni a nagyságát a 7 év alatt tagállami szintű követelmény A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően: gazdálkodó szintű visszaállítási kötelezettség Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.) Három gyepkategória kerül bevezetésre: Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek) Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek) ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek)

Állandó gyepterület referencia Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, amelyet 2012-ben nem állandó gyepként jelentettek be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet az évek során.

„Zöld” komponens Terménydiverzifikáció Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás - a vetésváltás=időbeliség; termény diverzifikáció = térbeliség 10ha alatt 1 növény 10 ha szántó felett 2 növény, 30 ha szántó felett 3 növény termesztésének kötelezettsége.

Területhatárok 10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében elárasztott művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek. 30 hektáron felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el. A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, egynyári takarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, egynyári takarmány, vagy ugaroltatott terület.

Mentesülő területek Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak. Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel. Amennyiben a szántóterület több, mint 75%-ban ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény, vagy parlagon hagyott terület, vagy ezek kombinációjával fedett terület, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt; Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területe több, mint 75%-ban állandó gyep, ideiglenes gyep, vagy egynyári takarmánynövény, vagy rizs vagy indiánrizs, illetve ezek kombinációja, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt; a bejelentett szántóföldnek több mint 50%-a az előző évben nem a gazda által lett bejelentve, és az egész szántó az előző évihez képest más növénnyel van bevetve

Növénykultúra Külön növénykultúrának számít a diverzifikációban egy kultúra, amennyiben: különböző nemzetséghez tartozik; a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék növénycsaládjába tartozó kultúrák akkor is külön kultúrának számítanak, amennyiben ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak; parlagon hagyott földterület külön kultúrának számít; Az ideiglenes gyep, vagy egyéb egynyári takarmánynövény külön kultúrának számít. Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

„Zöld” komponens Ökológiai célterület (EFA) – 1. Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől kell ökológiai célterületet létrehozni. NAK javaslat: egyes esetekben (pl. parlag) 2015. évben március 31-től. konkrét lista, ami magyar szempontból több kedvező elemet tartalmaz

Ökológiai célterület (EFA) – 2. ugaroltatott terület (parlag); teraszok; tájképi elemek, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; mezőgazdasági erdészeti területek, amelyek agrártámogatást kapnak; erdőmenti határsávok, amelyek jogosult területek; olyan rövid vágásfordulójú sarjerdő, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; EMVA forrásból erdősített területek; ökológiai jelentőségű másodvetés (NAK javaslatra nem kell fémzárolt vagy minősíett vetőmag), nitrogén megkötő növények

Ökológiai célterület (EFA) – 3. Az ökológiai célterületnek az üzem mezőgazdasági területén vagy annak közvetlen szomszédságában kell elhelyezkednie. Rendelkezésre állás: ha nem saját tulajdonú az EFA (jogszerű földhasználat) egyes esetekben idegen tulajdonon is (pl. önkormányzat, vasút, közútkezelő). Nincs vis maior. A tulajdonosnak április 15-ig van lehetősége tiltólistára bejelentkezni. a bevezetés kétlépcsős: 2014-től 5%, 2017. évi felülvizsgálattól függően akár 7% MePAR-ban önálló tematikus réteg (pontszerű, vonalas és sokszög- alakzatok)

Ökológiai célterület - kivételek Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak. Amennyiben szántóterületének több mint 75%-a parlagon hagyott terület, vagy ideiglenes gyep, vagy egynyári takarmánynövény, vagy hüvelyes növény, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a állandó gyep, vagy ideiglenes gyep, vagy egyéb egynyári takarmánynövény, vagy rizs, indiánrizs, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt.

Átváltási és súlyozási mátrix Ökológiai célterületként elszámolható elemek Átváltási tényező Súlyozási tényező Ökológiai jelentőségű terület Parlagon hagyott földterület (1 m) - 1 1 m² Teraszok (1 m) 2 2 m² Tájképi jellegzetességek:   Sövény/erdősáv (1 m) 5 10 m² Elszigetelten álló fa (db) 20 1,5 30 m² Fasorok (1 m) Facsoport/bozótfolt (1 m²) 1,5 m² Táblaszegély (1 m) 6 9 m² Tavak (1 m²) Árkok (1 m) 3 6 m² Gémeskút, kunhalom (1 m²) Védelmi sávok (1 m) Agrár-erdészeti hektárok (1 m²) Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok ( 1 m²) termelés alatt nem álló termelés alatt álló 0,3 1,8 m² Rövid vágásfordulójú sarjerdővel beültetett területek (1 m²) 0,3 m² Erdősített területek (1 m²) Ökológiai jelentőségű másodvetés (1 m²) Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (1 m²) 0,7 0,7 m²

Szankciók nem teljesítés, vagy vétség esetén 2015-2016-ban a zöld komponens 100%-át elveszíti 2017-ben a zöld komponens 100%-át + maximum 20%-os közigazgatási szankció 2018-tól a zöld komponens 100%-át + maximum 25%-os közigazgatási szankció A Közigazgatási szankció a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni

Köszönöm a figyelmet. Elérhetőségek: NAK Tolna Megyei Igazgatóság tolna@nak.hu www.NAK.hu +36 74/510-030 7100 Szekszárd Keselyűsi út 9. Köszönöm a figyelmet.