Diéta a gyógyításban

Diéta Eredeti jelentése: ellátás, étrend, ápolás Mai jelentése: gyógyélelmezés Célja: a diétás étrend előállításával a beteg minél előbbi gyógyulása Pozitív vagy aktív diétás szemlélet: mindazon tápanyagok biztosítása, mely elősegíti a beteg gyógyulását

Legfontosabb diéták A diétákat a tápanyagtartalmuk és elkészítésükkor alkalmazott konyhatechnikai eljárás szerint osztályozzuk. Tápanyagtartalom alapján: Alapétrend Energiában és fehérjében gazdag étrend Energiaszegény étrend Fehérjeszegény étrend Giordano-Giovanetti étrend Zsírszegény étrend

Cukorbetegek étrendje Nátriumszegény étrend Elkészítési módjuk alapján: Folyékony Pépes Rostszegény Könnyű-vegyes Rostdús

Tápanyagtartalom alapján Alapétrend: gyógyintézeti, nem ír elő diétás megszorítást Energia és fehérjegazdag étrend: roboráló (feljavító) étrend, bőséges energia és fehérjetartalommal, ttkg-onként 1,5-2 gr fehérje Energiaszegény: cél: a beteg testtömegének csökkentése, ezért CH, zsírszegény, fehérjében viszonylag gazdag. Az étrend max. 1500 Kcal energiát tartalmaz

Fehérjeszegény: 0,35-0,85 g/ttkg fehérjetartalom - ac. ,chr Fehérjeszegény: 0,35-0,85 g/ttkg fehérjetartalom - ac.,chr. vesegyulladás, köszvény, allergiás állapotokban, májkóma esetén alkalmazzák Giordano-Giovanetti étrend: energiában dús, fehérjében szegény – chr.uraemia esetén – fehérje: 18-30 g, energiaérték: 2000-3000 Kcal/nap

Zsírszegény étrend: a zsírtartalom nem haladja meg a 0,8 g/ttkg-ot /max.60 g/- szív- érrendszeri betegségekben, ac.hepatitis, epeút, epehólyag betegségekben ac. chr. gastritis, diab.mell. Cukorbetegek étrendje: lényege az emelkedett vc érték csökkentése, és a szövődmények megelőzése – individualizált!!! Tápanyagösszetétel: 20% fehérje, 30% zsír, 50% CH legyen

Nátriumszegény étrend: napi 2-3 g konyhasót tartalmaz – szív-érrendszeri betegségek esetén

Elkészítés szerinti változatok Folyékony étrend: ha a beteg nem tud rágni, vagy emésztőrendszeri akadály miatt, magas lázzal járó fertőző betegségben, műtét után – legkevésbé terheli a szervezetet Pépes változat: rágás megkönnyítésére, szervezet kímélésére – a pépesítés az ételek felaprózásával a rágást helyettesíti Rostszegény étrend: emésztés megkönnyítésére szolgál, de már nem szükséges a folyékony-pépes étrend

Könnyű-vegyes változat: gyógyintézeti alapétrend legáltalánosabb változata /könnyű:emészthetőségre vonatkozik, vegyes: változatosságra/ Diétás rostban gazdag étrend: civilizációs betegségek megelőzésére használjuk – bélrenyheség, vastagbél cc.

A beteg testalkatának, járásának, tápláltsági állapotának observációja Általános emberi alkat: minden emberben meglévő szomatikus és pszichés tulajdonságok összessége Alkattípus: az emberek nagy részében meglévő szomatikus és pszichés tulajdonságok együttese Egyéni alkat: amikor valaki mindenki mástól különböző szomatikus és pszichés tulajdonságokkal rendelkezik Hippokratészi vérmérsékleti (temperamentum) tipológiája: 2400 éve alkotta meg Elmélete:

Az emberi test 4 féle nedvből tevődik össze: vér, nyál, sárga epe, fekete epe Attól függően, hogy a személyiségben melyik nedv dominál 4 féle típust írt le: Szangvinikus típus: lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, de nem tartósak Kolerikus típus: érzelmei erősek, tartósak Melankolikus típus: lassan keletkező, de erős érzelmek Flegmatikus típus: érzelmei lassan keletkeznek, nem erősek

Kretschmer rendszere A testalkat és az elmebetegség összefüggéséből indult ki Az emberek 3 fő testalkati típusba sorolhatók: Aszténiás (leptoszom) alkat: sovány test, mellkas lapos, hosszú. Kezek finomak, haj sűrű, szemöldök dús Piknikus alkat: zömök test, széles arc, rövid nyak, végtagok. Kopaszodásra hajlamos Atlétikus alkat: erős izomzat, csontozat

Scheldoni tipizálás 3 szélső típust különböztet meg: Endomorf: piknikusra hasonlít, kerekded formák, elhízásra hajlamos Mezomorf: atletikusra hasonlít: erős izomzat, kötött ízület, vastag bőr Ektomorf: leptoszomra hasonlít, fejlett idegrendszer, vékony alkat

Tápláltsági állapot felmérése Broca index: testhossz(cm)-100 Módosított Broca index: ff 0,9 x Broca index nő 0,85 x Broca index Testtömegindex (TTI), Body Mass Index(BMI) A kg-ban megállapított testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa Kg/m2

18 alatt: súlyos alultápláltság 20,1-25: normál tápláltsági állapot 25,1-30: I. fokú elhízás 30,1-35: II.fokú elhízás 35,1-40: III. fokú elhízás 40 felett: IV. fokú elhízás

BMI gyermekkori alkalmazása Ehhez nem használhatók a felnőttkori határértékek, mert folyamatosan változik a gyermekek testfelépítése A fiúk és lányok tápláltsági állapotának megítélésére kidolgozott értékelő táblázat a percentilis, melyet a köv.módon alkalmazzák: Kiszámítjuk a gyermek aktuális BMI értékét Ezt követően megnézzük, hogy a kapott BMI érték a gyermek nemének és életkorának megfelelő táblázati sorban mely percentilisek (értékelő táblázat)közé esik

3 percentilisnél kisebb: jelentős súlyhiány 3-10 között: sovány 10-75 között: megfelelő a tápláltsági állapot 75-90: súlyfölösleg 90-97: túlsúlyos 97 percentilisnél nagyobb: kóros elhízás

Derék-csípő hányados A derék (köldök magasságában) és a csípő (legszélesebb) körfogatának mérése az„alma” (viszcerális) és a „körte” (gluteofemoralis) típusú elhízásról ad tájékoztatást „alma” típusú elhízásra utal: Nők: D/CS hányados nagyobb, mint 0,8 Férfiak: D/CS nagyobb, mint 0,9 Gluteofemoralis un. „körte” típusú elhízásra utal:

Nők: D/CS kisebb, mint 0,8 FF: D/CS kisebb,mint 0,9 Kockázat/igen nagy kockázat: Ff: 94/102 cm Nő: 80/88 cm

Ápoló által végezhető dg-kus vizsgálatok Testtömeg - hitelesített orvosi mérlegen, 0,1 kg pontossággal,cipő, felső ruházat nélkül Testmagasság mérés – hitelesített eszközzel, 0,1 cm pontossággal, cipő nélkül BMI Tápláltsági állapot szűrés

Beteg járásának megfigyelése A mozgásszervi funkcióknak fontos szerepe van a napi és a szociális tevékenységek megvalósításában (testápolás,öltözködés,étkezés – mozgás- alapvető szükséglet) A mozgásszervrendszer által biztosított működések: Egyensúlytartás,alaptesthelyzet felvétele,tartása Testhelyzet változtatás Tárgyak mozgatása Járás és mozgás A mozgatórendszer működésével kapcsolatos fogalmak: Aktív mozgás: a vizsgált személy által akaratlagos izomműködéssel létrehozott mozgás

Passzív mozgás: A vizsgáló által véghezvitt mozgás Akadályt jelenthet: Ízületi kontraktúra Nagyobb menny-ű folyadékgyülem Ízületi ankylosis – ízület összecsontosodása, merevvé válása – mozgásképtelenség Kontraktúra: ízületi mozgást akadályozó zsugorodás Ok: izom-,ízületi-,kötőszöveti eredet, bőrzsugorodás A mozgások terjedelme: az a mozgástartomány, amely egy adott ízületben (egy-,vagy több irányban) létrejön

Ataxia: Az akaratlagos mozgások összerendezetlensége, bizonytalan járás Ok: idegrendszeri betegség Belső fül egyensúlyszervének károsodása A mozgásrendszer károsodása miatti fogyatékosság az önellátó képességet gátolja (felmérése kérdőívvel történik) A legfontosabb mozgást segítő eszközök: Járóbot: Állítható, T-markolattal, fix A beteg tenyerét kíméli, kis helyen elfér Háromlábú bot: biztonságérzetet erősíti Könyök-,hónaljmankó: A beteg tenyerét kíméli, biztonság érzete nagyobb

Gurulómankó: fékrendszer nincs rajta! Tenyérkímélő Biztonságérzetet fokozza, állíthatók(mankók) Járókeret: Összecsukható,fix, állítható Beteg tenyerét károsítja Támasztékot nyújt Kerekesszék: Fékkel ellátott,önállóan vagy segítséggel használja a beteg Betegemelő szék: a beteg rögzítése után a kívánt helyre helyezhető A mozgást segítő eszközök helytelen használata balesetveszélyes!!!!