A tranzitfoglalkoztatási modell fejlesztési lehetőségei

A „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projektben tranzitfoglalkoztatás területen megvalósuló módszertani fejlesztés részidős eredményei, célja

A projekt 3. mérföldköve Költség- hatékonyság vizsgálata A költségek szempontjából elhangzott érvelések átnézése, a költséghatékonyság vizsgálata, különösen a mainstream programok vonatkozásában, különösen hosszabb időtávra vetítve. Fajlagos költségek meghatározhatóságának vizsgálata, költségkeret kidolgozásának lehetősége a tranzitfoglalkoztatásban.

A tranzitfoglalkoztatás költségei A projekt működéshez kapcsolódó finanszírozásban tapasztalható folyamatosság- hiány a szervezetek működését veszélyezteti Tranzitfoglalkoztatás, mint rendszer (egységes jogi keretek, szabályozott finanszírozás) megfelelő pénzügyi konstrukció kialakítása A finanszírozási módok az oktatásban ismert finanszírozási formák alapján kerültek elemzésre.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Normatív finanszírozás – tevékenységek állandósága, rendszer állandósága Előnyei Egységes támogatási szemlélet, nincs részrehajló pénzügyi döntés Takarékosságra késztet Hátrányai Elkényelmesedés Normatív támogatás rossz adottságok esetén nem fedezi a kiadásokat

A tranzitfoglalkoztatás költségei Bázisfinanszírozás Bázisfinanszírozás esetén egy korábbi időszak (jellemzően az előző év) – költségvetéséből kiindulva alakul ki a tárgyévi költségvetés: a finanszírozó a változó feladatokhoz, a változó árakhoz igyekszik igazítani a támogatást. A támogatás változása többnyire a finanszírozó és a finanszírozott közötti tárgyalások, alkuk alapján alakul ki.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Bázisfinanszírozás Ott működhet hatékonyan, ahol a finanszírozónak rálátása van a finanszírozott tevékenységére, így viszonylag könnyen és relevánsan tud reagálni a finanszírozott intézmény indokolt költségváltozásaira.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Projektfinanszírozás - A tranzitfoglalkoztatási programok mindig is projektfinanszírozásban működtek. A támogatandó tevékenységeket előre rögzítik, s a tényleges kiadásokkal a felhasználónak el kell számolnia, Csak a tényleges és a feladattal összefüggő költségeket ismeri el. A rendszer bonyolultsága miatt a pénzügyi ellenőrzés nehézkes, bürokratikus (néha indokolt költségeket sem fizetnek ki, máskor nem indokolt költségek is elszámolhatók)

A tranzitfoglalkoztatás költségei Projektfinanszírozás: előnyök, hátrányok A forrásosztó a megvalósítók között differenciálhat, akár egymástól jelentősen eltérő programokat is tevékenység relevánsan támogathat. A projektmegvalósítóknak rendszeresen meg kell küzdeniük a támogatásért, s ez támogatja a szakmai tevékenységük megújítását. Kockázat: a jobb pályázat kiszoríthatja a rosszabbat, ami adott esetben egy-egy tevékenység megszűnéséhez, egy-egy terület ellátatlanságához, a megvalósító intézmény ellehetetlenüléséhez vezethet.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Szakközépiskolai állami normatíva egy főre jutó költsége 2000.: Ft/hó/fő Tranzitfoglalkoztatás egy főre jutó költsége Ft/hó/fő (Eszik Zoltán: Ft/hó/fő) Résztvevők bére Eszközbeszerzés, fejlesztés Menedzsment költség Költséghatékonyság: A tranzit költségeinek vizsgálatához a tranzittal összevethető programok bekerülését is vizsgálni kell.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Fajlagos költségek meghatározása: A kezdeti időszakban a projektfinanszírozás elkerülhetetlennek látszik. A projektfinanszírozás mögötti tervezés, a monitorozás melletti végrehajtás és a folyamatos, a szakmai feladatokra is tekintettel lévő pénzügyi értékelés alapozhat meg egy normatív finanszírozási elemeket is tartalmazó konstrukciót.

A tranzitfoglalkoztatás költségei Költségtervezés: Egyes elemek sztenderdizálása (képzés, működési költségek) Bérjellegű kiadások: minimálbér, közalkalmazotti bértábla stb. Beruházási költségek: ez a legbizonytalanabb (projektek egyedisége miatt)

A tranzitfoglalkoztatás költségei A stabilitás feltételei - javaslat Programfenntartó szervezet, amely számára jogszabályi kötelezettség kell, hogy legyen a program országos hálózatának működtetése, költségvetési támogatásból. A támogatások hosszabb távon legyenek elérhetők. Bizonyos feltételek megléte esetén bizonyos költségek megszerzése automatikussá váljon (ld. OFA tranzit, KID program, Leonardo mobilitási program). A projektek megvalósítása és a következő projekt tervezése közötti időbeni átfedés, ami lehetővé teszi, hogy az egyik projekt befejezése után már látható legyen a következő.

3. mérföldkő A módszertan hazai elterjesztésének, szélesebb körű alkalmazásának vizsgálata A 2006-ban készült, a tranzitfoglalkoztatás elterjesztését akadályozó tényezők leírásának felülvizsgálata, aktualizálása

A projekt 4. mérföldköve Ágazatközi együttműködések kialakításának szükségessége és lehetősége: konzultáció a szakképzési rendszer szereplőivel, a kamarákkal, a helyi szereplőkkel a módszertan fejlesztése során A kiemelt projekt regionális rendezvényein való részvétel során az elkészült részanyagok társadalmasítása, az ágazatközi együttműködésre irányuló javaslatok és az elhangzó észrevételek beépítése

A projekt 4. mérföldköve A tranzit- foglalkoztatási program módszertani és minőségi szempontú továbbfejlesztése a jelenlegi munkaerő- piaci viszonyokhoz igazodva A munkaadók által elvárt kulcskompetenciák leírása, a tranzit által fejleszthetők A civil szervezetek és munkaadók közötti kapcsolatépítés és kapcsolattartás módszereinek vizsgálata A szakképzettség és a munkatapasztalat együttes hatása az elhelyezkedési esélyekre Pszicho-szociális támogatás módszereinek vizsgálata A tranzit projektekben dolgozó szakemberek támogatásának lehetőségei

A kulcskompetenciák leírása Kiinduló pont: Európai Unió által elfogadott referenciakeret, munkaadók körében végzett megkérdezések eredményei. A kulcskompetencia-listákban nincs olyan amelyet eleve kizárnánk a tranzitokban fejlesztendők közül, bár egyesek nyilván ritkábban kerülnek fókuszba (pl. az idegennyelv-oktatás vagy a kulturális tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése). Iskolában elmaradt kulcskompetenciák fejlesztése: nem a tranzit feladata (fajlagos költségek miatt),de alkalomadtán szükséges lehet. A szociális kompetenciák fejlesztése valószínűleg hangsúlyosabban fog szerepelni a tranzit projektekben, sokszor ez a szűk keresztmetszet a tanulmányi és munkaerő-piaci kudarcokban. Végleges javaslat: kutatás eredményeinek beépítése, műhelyviták eredményei.

A civil szervezetek és munkaadók közötti kapcsolatépítés A tervezett pályázati konstrukció tartalmazzon előkészítési szakaszt, amelynek része lehet a munkáltatói kapcsolat kialakítása. Munkáltatói kapcsolattartó tréningen való részvétel beépíthető legyen az előkészítésbe költségeivel együtt, akár külön képzést is lehetne szervezni a konstrukció nyerteseinek.

Szakképzettség, munkatapasztalat, elhelyezkedési esélyek A tranzitfoglalkoztatásnak nem az OKJ-s végzettség megszerzésére kell elsősorban fókuszálnia, hanem foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztését kell erőltetnie egy bizonyos munkakörhalmazt tartva szem előtt. A bizonyítványt a munkáltatók is kevesebbre értékelik a bizonyított kompetenciáknál. A rekrutáció során fontos figyelembe venni a meglévő munkatapasztalatot, a más-más munkatapasztalattal és munkavállalási motivációval rendelkező egyének nyilvánvalóan eltérő szolgáltatást igényelnek a munkaerőpiacra való visszavezetéshez.

Pszicho-szociális támogatás Cél: a lemorzsolódás csökkentése A tranzitfoglalkoztatási program alapelve a kedvező pszichés klíma kialakítása. A pszicho-szociális támogatás formái: egyéni szociális munka, családgondozás, csoportos szociális munka Az OFA a tranzit projektekben 1 fő teljes munkaidős, főfoglalkozású szociális munkás vagy szociálpedagógus alkalmazását írta elő 20 fő foglalkoztatottanként. A tranzit program célcsoportjának ismeretében és a megvalósított tranzitfoglalkoztatási projektek tapasztalatainak elemzésével kijelenthető, hogy a tranzitfoglalkoztatási programban nélkülözhetetlen az a projektelem, amely a résztvevők pszicho- szociális támogatására irányul.

Szakemberek támogatásának lehetőségei Támogatás OFA tranzitfoglalkoztatási projektek megvalósítóinak: szupervízió. Műhelyek, szakmai találkozók A KID projektekben megvalósuló támogatások: Intenzív csoportos képzés a pályázás szakaszában, egyéni konzultációs lehetőség, szakmai találkozók kéthavonta (OFA szervezés), szakmai műhelymunka – tudásmegosztás. HEFOP-2.3.1: a 2. komponens a megvalósítók szervezeti és emberi erőforrásainak fejlesztésére irányult (megvalósítók képzése, továbbképzése, a megvalósításhoz szorosabban kapcsolódó szolgáltatások (pl. szupervízió).

Szakemberek támogatásának lehetőségei OFA Szövetkezz: tanácsadói hálózat, mentori rendszer Kooperáció: szakmai tanácsadás, tudásbővítés, kiadványok, hírlevelek „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt a foglalkoztatási programok megvalósításának szakmai támogatására: A foglalkoztatási projekteket megvalósító szervezetek számára különböző szakterületi tanácsadók, folyamatos szakmai tanácsadás, hálózatosodás segítése OTE: évente megrendezésre kerülő országos tranzitfoglalkoztatási konferenciák, a tranzitról eddig megjelent írások, jó gyakorlatok terjesztése.

Helyzetfeltáró kutatás A kutatás célja: A TÁMOP / „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projektben a tranzitfoglalkoztatási programok területére irányuló helyzetfeltáró kutatás elvégzése, mely a tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztésének, aktualizálásának támogatását szolgálja.

Helyzetfeltáró kutatás A helyzetfeltáró kutatás a 2005 utáni időszakra koncentrál, a HEFOP és TÁMOP által finanszírozott tranzit típusú programokat és projekteket vizsgálja. Az OFA által támogatott tranzitfoglalkoztatási program korábban már feldolgozásra került.

A helyzetfeltáró kutatás részei 1.Adatgyűjtés, majd dokumentumelemzés a tranzitfoglalkoztatási programokról, 2.Kérdőíves (on-line) felmérés a megvalósítók körében 3.Szakmai interjúk a megvalósítók, illetve szakértők körében

A kutatás kapcsolódása a fejlesztő munkához A kutatás decembertől márciusig zajlik, a fejlesztő munkával párhuzamosan, de eredményei a fejlesztésbe beépíthetők lesznek. A kutatási terv a fejlesztő munkában résztvevők és a SZIT közreműködésével készült el.

A további munka Költséghatékonyság: A helyzetfeltáró kutatásban a támogatás felhasználásáról és a fajlagos költségek szabályozásáról született eredmények alapján annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak a tranzitfoglalkoztatás normatív finanszírozására, illetve költségkeret kidolgozására, továbbá a fajlagos költségek meghatározhatóságának vizsgálata, költséghatékonysági elemzés.

A további munka Elterjeszthetőség: A helyzetfeltáró kutatatás eredményei alapján javaslat megfogalmazása a terjesztési stratégiára

A további munka Ágazatközi együttműködés: A tranzitfoglalkoztatásban releváns ágazatok közötti együttműködések vizsgálata, a helyzetfeltáró kutatás eredményeinek beépítésével javaslatok megfogalmazása az ágazatok közötti együttműködésekre

A további munka A tranzit továbbfejlesztése: A tranzitfoglalkoztatási program módszertani és minőségi szempontú továbbfejlesztése a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodva – a konzultációk és a helyzetfeltáró kutatás eredményeinek felhasználására alapozva A fejlesztési eredményeket tartalmazó kötet szinopszisának, felépítésének megtervezése

Tranzit 1996 – Tranzitfoglalkoztatás – Módszertani gyűjtemény a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglakoztatásra épülő szakképzési projektjeihez; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Eszik Zoltán: 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról; az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület kiadványa, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, 2006

Köszönöm a figyelmet! Tóth Ibolya Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány