Makroökonómia történeti kialakulás KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Nagy Gabriella Mária 2015.

„Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit.” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

1. Közgazdaságtan (Economics) A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az elfogyasztandó javak előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló és alternatív módon felhasználható termelési tényezők felhasználására vonatkozó döntésekkel, és azok gazdasági- társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

Elméleti közgazdaságtan Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Összehasonlító gazdaságtan Elmélettörténet Alkalmazott közgazdaságtan Vállalatgazdaságtan Marketing Menedzsment Pénzügy, számvitel stb…

Mikroökonómia Makroökonómia (Microeconomics) Makroökonómia (Macroeconomics) Az egyes fogyasztók (háztartások) és vállalkozások magatartását, döntési lehetőségeit és az egyes részpiacokat vizsgálja. A gazdaság egészét vizsgálja, az összes vállalat (vállalati szektor) és háztartás (háztartási szektor) viselkedését, valamint az állami gazda-sági szerepvállalást elemzi. Fogyasztói és termelői magatartás, egyéni és piaci kereslet és kínálat, piaci szerkezetek, termelési tényezők piaca Aggregát kínálat és kereslet, gazdasági növekedés, infláció, munkanélküliség, gazdaságpolitikai döntések Összevont (aggregált) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit (pl. éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb matematikai modellek, ökonometriai módszerek).

Közgazdaságtani iskolák

Arisztotelész: Politika – szükséglet elmélet Merkantilizmus „A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” „A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet őket adni” Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók Jean-Baptiste Colbert (1619-83) Josiah Child (1630-99) François Véron de Forbonnais (1722-1800)

3. Fiziokratizmus „a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság” Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modell: földbirtokosok, bérlők, iparosok. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését. François Quesnay (1694-1774) Anne-Robert-Jacques Turgot (1727-1781)

4. Klasszikus angol közgazdaságtan Munkaérték-elmélet: a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. (Ricardo) – a javak értékét a befektetett munka határozza meg. Say-dogma: minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki. „láthatatlan kéz” piaci mechanizmus (tervutasításos rendszer, vegyes gazdaság) specializáció, munkamegosztás kereskedelem (abszolút előny, komparatív előny; David Ricardo) tökéletes verseny (externáliák) A neoklasszikus iskola főbb alaptételeit elfogadó, de az ember gazdasági viselkedését társadalomtudományi keretekben tárgyaló irányzat az ún. osztrák iskola. Követői a módszertani individualizmus következetes hívei, a gazdaság szereplőinek viselkedését az ideáltipikus szereplők megértésén keresztül képzelik el. Adam Smith (1723-90) - A nemzetek gazdagsága (1776) David Ricardo (1772-1823) Jean-Baptiste Say John Stuart Mill

Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés Tervutasításos rendszer 5. A marxizmus „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés Tervutasításos rendszer A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság A tőkés gazdaság bukása szükségszerű A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok Karl Marx Feridrich Engels Institucionalisták

5. Neoklasszikus közgazdaságtan „Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória.” – mikroökonomómia önálló tudományággá válik Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. A piaci mechanizmusok működése tökéletes Fogyasztói többlet Termelési tényezők Alfrréd Marshall Leon Walras

6. Keynesianizmus „A magára hagyott gazdaság működésképtelen.” Az államnak kell megteremtenie az egyensúlyt. „ A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete” (1936) elégtelen kereslet Állam: multiplikátor-hatás közvetlen kormányzati kiadások – mesterséges kereslet bővítés Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást. Keynes makroökonómiai rendszere arra épült, hogy egy nemzetgazdaság „piacán” a kereslet stabilan modellezhető az emberek aggregált fogyasztásának elemzésével. J. M. Keynes Samualson

7. Monetarizmus Milton Friedman Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. „Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" – G. Bush Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette Nixontól Reaganig több amerikai elnök, 1973-74-ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott. Milton Friedman

Ökonomikus kortárs közgazdaságtan: Alternatív közgazdaságtan: Ökológiai közgazdaságtan Környezetgazdaságtan – fenntarthatóság elméletek Térbeli rendszerek közgazdasági szerepe Etikai gazdaságtan. Ökonomikus kortárs közgazdaságtan: Pozitív közgazdaságtan (ténymegállapítás) Normatív közgazdaságtan (értékítélet).

8. Ökonomizmus A mindenáron erőltetett gazdasági növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat, és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán. Pozitív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha  a társadalmi-gazdasági jelenségek leírásával, az akár pozitív akár negatív gazdasági jelenségek okainak feltárásával foglalkozik.  Pl.: infláció vagy munkanélküliség okainak feltárása Normatív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha egy munka az előzőn túlmegy és a negatív jelenségek kiküszöbölésével vagy pozitív gazdasági jelenségek felerősítésével foglalkozik.  Pl.: infláció mértékének csökkentésével, vagy a gazdasági növekedés fokozásával

Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát. The primacy of economy in ruling our relationship with nature and each-other is very well formulated by the world-famous economist Ernst Schumacher, in 1968. Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

Gazdaság Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság Mi van miben? Régen és ma Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság The order of the systems is a natural law, which we cannot violate without serious consequences. Nature is the biggest and most complex system, society, the human sphere is only a part of that; a subsystem. On the same token, economy is a subsystem of society, subsystems developed later on historically. Nowadays we start to live in a spirit as if these relationships were exactly the opposite.

A közgazdaságtan tablója Korai szerzők Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás Fiziokraták Merkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de Nemours J.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North Klasszikus politikai gazdaságtan A Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill 1776 1780 1803 1803 1817 1820 1836 1848 Marxista politikai gazdaságtan Neoklasszikus közgazdaságtan K Marx 1867 K Kautsky 1899 E Bernstein 1899 W S Jevons 1871 C Menger 1871 L Walras 1879 Osztrák iskola Institucionalisták C Menger 1871 E von Böhm Bawerk 1889 R Hilferding 1910 R Luxemburg 1913 V I Lenin 1916 A Marshall 1890 Keynesi közgazdaságtan T Veblen 1899 K Wicksell 1898 I Fisher 1911 AC Pigou 1912 J M Keynes 1936 M Kalecki 1933 J R Hicks 1939 R Harrod 1939 F Knight 1921 C Mitchell 1913 J R Commons 1934 J Schumpeter 1912 J Robinson 193 E H Chamberlin 1933 P Samuelson1947 M Dobb 1937 P Sweezy 1942 L von Mises 1947 N Kaldor 1955 J Robinson 1956 Chicagói iskola P Baran 1957 Neoricárdiánus közgazdaságtan M Friedman 1968 G S Becker1964 P Sraffa 1960 Kortárs közgazdasági iskolák Heterodox politikai gazdaságtan Ortodox közgazdaságtan Marxisták&neomarxisták Institucionalizmus Neoricardiánus&posztkeynesi Neoklasszikus& Keynesiánus Új klasszikus makroökonómia Új osztrák iskola P S Sweezy E Mandel J K Galbraith G Mirdal A Hirschman I Steedman A Eichner F A Hayek R Lucas N Walras T Sargent P Samuelson J Tobin