Készítette: vígh Ramóna 10.a Fahrenheit Készítette: vígh Ramóna 10.a

A Fahrenheit egy hőmérsékleti skála, amely Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) német fizikusról kapta a nevét.

Életpályája Apja kereskedő volt és fiát is arra a pályára szánta. Hogy az ehhez szükséges ismereteket megszerezze, elment Amszterdamba, ahol tanulmányait végezte. Érdeklődése a kereskedői pálya helyett csakhamar a gyakorlati természettudományok felé fordult. Nemsokára teljesen természettudományi kutatásokra adta magát és a hőmérők készítésében különösen nagy ügyességre tett szert. Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 1714-15-ig borszesszel, ezentúl pedig higannyal töltötte. A Fahrenheit után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak. Hőmérőbeosztásnál Fahrenheit a fagypontot 32-vel jelölte, 0-val pedig azt a pontot, amely az 1709. évi leghidegebb hőmérsékletnek felel meg; a normális emberi testhőmérséklet a 96. fok. A most róla elnevezett beosztást csak később, sőt, amint azt több adat valószínűvé teszi, csak Ole Rømer ösztönzésére alkalmazta. E szerint a fagypont szintén 32-vel van jelölve, a forrpont pedig a 212. fok.

Fahrenheit életének legnagyobb részét Angliában és Hollandiában töltötte és leginkább barométerek és termométerek készítésével foglalkozott. Ő volt az első, aki a vizet a fagypont alá hűtötte, anélkül, hogy az megfagyott volna; továbbá neki köszönhetjük az első használható súly-aerométert és termo-barométert. Fahrenheit a Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) tagja volt. Hollandiában halt meg.

Fahrenheit a róla elnevezett hőmérsékleti skálát az után dolgozta ki, hogy meglátogatta Koppenhágában Ole Rømer dán csillagászt. Rømer fejlesztette ki az első termométert, melynek kalibrálásához két rögzített pontot alkalmazott. A Rømer-féle skálában a víz fagyáspontja 7,5 °Rø, a forráspontja 60 °Rø. Fahrenheit azt szerette volna, hogy a skálában ne legyen negatív érték, ezért a skála nullapontját szülővárosa, Danzig 1708-as, legkeményebb telének hidegéhez viszonyította; ezt ammónium-klorid és víz keverékével könnyen elő tudta állítani: ez az érték -17,8 °C. Saját testhőmérsékletét 100 °F-ként határozta meg, a víz olvadáspontja 32 °F, forráspontja 212 °F. Fahrenheit azonban a mérések idején vagy lázas lehetett, vagy azt szerette volna, ha a skála két végpontja között pontosan 180 fok a különbség, ugyanis a megadott rögzített értékek nem pontosak (ez csak Fahrenheit halála után vált nyilvánvalóvá). A normális emberi testhőmérséklet értéke ugyanis 98,6 °F (37 °C), szemben az általa megállapított 100 °F (37,8 °C) értékkel.

Jelenlegi használata A Fahrenheit-skálát Európában hosszú ideig használták, azonban a Celsius-skála elterjedésével a Fahrenheit-skála eltűnt Európából. Manapság szinte csak az Egyesült Államokban használják, és néhány kisebb, angol nyelvű államban.