Az LLL és a LWL rendszere és gyakorlata

Az andragógia szó eredete

Az antropagógia rendszere (Durkó Mátyás)

A felnőttkori tanulás formalizáltsága Formális felnőttoktatás, „Általánosabb megjelöléssel formális képzés (az angol ’formal education’-ból), amely az iskolai rendszeren belüli, illetve a felsőoktatási intézmény rendszerén belüli felnőttoktatást – képzést foglalja magában. Más értelemben minden olyan képzés az előbbieken kívül is, ami intézményes keretek között végzettséget ad”

Nem-formális felnőttoktatás, „Általánosabb megjelöléssel nem-formális oktatás, amely a fiatalok és a felnőttek iskolai, illetve felsőoktatási rendszeren kívüli oktatását-képzését foglalja magában. Más értelemben minden olyan képzés, ami nem ad végzettséget, hanem a szabad tanulás céljait valósítja meg. … A nem formális felnőttoktatás tehát a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli intézményes szervezésben vagy azon kívül megvalósuló, – általában – végzettséget nem adó program” Informális tanulás az egész életünkön át tartó folyamat, amikor az egyén benyomásokat, értékeket és tudást sajátít el a mindennapi tevékenységei során

Hazai terminológia Felnőttnevelés (Durkó Mátyás) Felnőttoktatás (Csoma Gyula) Felnőttképzés (Zrinszky László) (Szakképzés)

felnőttnevelés (Durkó Mátyás) „A nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése.” – céltudatosan szervezett hatásrendszer Bipoláris aktivitás kölcsönhatásaként alakul ki. Szervezett formális és non-formális folyamatok összességeként is felfogható. Egységesítése: szervezett formális és non-formális folyamatok keretében céltudatosan szervezett hatásrendszer az egész személyiség fejlesztésére.

felnőttoktatás (Csoma Gyula) „A felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg” Elméleti ismeretátadást hangsúlyozza. Nagyobb részben iskolarendszerű (formális) felnőttoktatásra érvényesíthető, de iskolán kívüli és tanfolyami formákban (nonformális felnőttoktatás), sőt kötetlen, szabad ismeretterjesztésben is előfordulhat.

felnőttképzés (Zrinszky László, Koltai Dénes) „szűkített értelemben … a felnőttek – rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló – … szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése” Általánosabb értelemben … „a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelés, oktatás” Napjainkban talán a legelterjedtebb (pl. felnőttképzési törvény, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet stb.)

Iskolai és felnőttkori tanulás közötti kapcsolat Az iskolai (gyermek- és ifjúkori) tanulás megteremti az alapokat a felnőttkori tanulásra – ha ez kimarad, nehéz pótolni (de nem lehetetlen!!!) „Ki-ki csak a saját kulturális platójáról juthat el magasabb szintekre” – az előzetes ismeretekre, tudásra építeni kell, ha kevés az előzetes tudás, kevesebbet tudunk rá építeni Egész életünkben képesek vagyunk tanulni, a pszichés és intellektuális képességeink lehetővé teszik – ha komoly egészségügyi problémák ebben nem gátolnak Hozzáférhetővé kell tenni minden életkorban a tanulási lehetőségeket Felnőttkorban a tanulás melletti feladatok nehezítik a tanulási aktivitást, intenzitást (időszakosan el is lehetetlenítik) A tanulási lehetőségeket az életkori helyzet figyelembe vételével kell kialakítani (gyermek: elsődleges feladata a tanulás, felnőtt: munka, család mellett tanul)

A felnőttkori tanulás motivációi Jobb munkavállalási lehetőség Nagyobb pénzkereset reménye Társadalmi presztízs növelése Társas motívumok: egyén magányos Végzettséget igazoló bizonyítványért tanul A részvételi motívum nem mindig párosul a tanulás szándékával A motivációt nagymértékben meghatározza a környezet

A felnőtt tanulók Számos sajátos jellemzőjük van, mint: Tapasztalat, előzetes tudás Nem első „feladata” a tanulás Heterogén - életkor - családi állapot - motiváció - munkakör stb.

A felnőttképzés korszerű elvei Az átláthatóság elve Az esélyegyenlőség elve Tanuláshoz való hozzáférés biztosítása Nem formális, informális tanulás útján elsajátított tudás elismerése Az előzetes tudáshoz való alkalmazkodás elve A tanulhatóság elve A korszerű képzési modellek Nyitott tanulás, távoktatás E-learning programok

Az intézményrendszer felosztása Formális és nem formális Általános és szakképző Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli Különböző fenntartók általi Állami, közszolgálati (pl. felnőttképzést is folytató középiskola, művelődési ház stb.) Piaci, profitorientált (pl. felnőttképzési vállalkozások: bt., kft., rt. stb.) Civil (pl. felnőttképzési célú egyesületek, alapítványok)

Az intézmények felmérése Kezdetben: egymástól elszigetelt részkutatások (népfőiskola, egyetemek és főiskolák, munkaügyi szervezetek stb.) Felnőttoktatási atlasz kutatás (1997-2001) 2001. után: felnőttképzési nyilvántartás a 2001. évi CI. törvény alapján – tartalmi elemeket kevésbé mutat

A hazai intézményrendszer adatbázisa Keresés az akkreditált intézmények adatbázisában Nyilvántartott felnőttképzési intézmények https://finy.munka.hu/finy/NyilvantartasNP.aspx

Felnőttképzés jogi háttere

A felnőttképzés a jogforrástípusokban törvény (a felnőttképzésről) kormányrendeletek (pl. a normatív támogatás részletes szabályairól szóló 15/2003. (II. 19.) rendelet) miniszteri rendeletek (pl. a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartására vonatkozó 48/2001. (XII. 39.) OM rendelet) helyi szinten számos önkormányzati rendelet

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről önálló törvény általános keretjellegű nem vonhatott el szabályozási területet az oktatási-szakmai jogszabályoktól az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjed ki garanciát biztosító elemek

A törvény hatálya „… a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttek, felnőttképzési tevékenységükkel kapcsolatosan a közoktatási intézmények, szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok, egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásai, valamint a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetek, személyek…”

Akkreditáció a minőségbiztosítás egyik eljárása, a hitelesítés alapeszköze „Önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert jelent, amely magában foglalja a kívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, majd az értékelési rendszer leírását és működtetését, amelynek központi eleme az intézmények önértékelése” 2002. intézmény-akkreditáció 2003. program-akkreditáció

AZ EURÓPAI UNIÓ STRATÉGIAI DOKUMENTUMAINAK AJÁNLÁSAI 1993-1997 DELORS-JELENTÉS Learning: The Treasure Within (A tanulás rejtett kincs) A Delors-jelentés alapgondolata: az ember élete folyamán a tanulás négy alapvető típusának, a tudás négy szimbolikus tartópillérének kell megszerveződnie: megtanulni tudni, megtanulni cselekedni, megtanulni együtt, másokkal élni, megtanulni élni

Az EU által elfogadott nyolc kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia

A gazdaság által elvárt kompetenciák jelenleg (európai kutatások alapján) Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Az önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség, kreativitás Megbízhatóság és kiszámíthatóság Együttműködési és kommunikációs képességek (szociális kompetenciák) Az írott kommunikáció alkalmazásának képessége Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció Az információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képessége Forrás: Halász Gábor: A magyar közoktatás az ezredfordulón.

Jó példák a nem-formális és informális tanulás területéről - Részletek - Tempus Közalapítvány

Mindent a szemnek – Nem-formális és informális tanulás a múzeumokban „A múzeumok egyedülálló lehetőségeikből fakadóan olyan új élményekhez juttathatják hozzá az embereket, amelyek akár radikálisan megváltoztathatják az életüket.” Az érzékszervekkel megtapasztalt és érzelmekkel felfedezett dolgok tovább maradnak az emlékezetünkben, mint a szavakkal átadott ismeretek.

Tanulj a Nagyitól! – Generációk közötti tanulás Kismaroson Nyugdíjasok, akik önként és szívesen szánnak életükből időt és energiát a fiatalokkal való foglalkozásra. Azoknak a gyerekeknek, akiknek már nem, vagy messzebb élnek a nagyszüleik, illetve a szüleik rendkívül elfoglaltak Fordítva is igaz: az idősek is tanulhatnak a gyerekektől, nagy igény van az idős korosztály részéről a számítógépek használatára

A kézműveskedésre lehetőséget biztosító programok Elősegítik a régi mesterségekben, az elődeink életének a megismerését, az aktív felfedezést A szentendrei Szabadtéri Múzeum: kenyérsütés vagy fazekaskodás A sóstói Múzeumfalu: a vályogvetés Más: Egri Vár, haditorna bemutató

OLVASÓKÖR PORTALEGRÉBEN Fő célja az olvasás népszerűsítése a felnőttek körében, minél több felnőtt tanulót, olvasót igyekeznek toborozni. Az olvasókörök moderátorainak képzését a partnerek közösen dolgozták ki és valósították meg, a körökben olvasott művek közül néhányat közösen választottak ki. Portalegrében két olvasókör működik: az egyik nyilvános, a lakosság által látogatható, plakátokon hirdetett csoport, a másik egy helyi hajléktalanszállón szervezett zártkörű csoport. A találkozókon általában 8-10 fő vesz részt, közöttük az otthon igazgatója

A klubban többféle módszerrel dolgozzák fel a rövid novellákat: leggyakrabban önként jelentkező tagok olvasnak fel hangosan, eközben vagy ezután a kör moderátora a jobb megértést kérdésekkel segíti. A klub tagjai megosztják egymással véleményüket egy-egy novellával kapcsolatban a kommunikáció révén saját személyiségük korlátait is felfedezik, átlépik, és nyitottabbá válva jobban megismerik egymást.

Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. HA ÉN EZT A KLUBBAN ELMESÉLEM… – ANGOL NYELVŰ TÁRSALGÁSI KLUB ANGYALFÖLDÖN Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. Célja, hogy nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítsanak (művész, diák, nyugdíjas, munkanélküliek stb.) és a közösségi élményt nyújtsanak A foglalkozás strukturált, irányított beszélgetés, meghatározott nyelvtani elemeket gyakoroltat a résztvevőkkel, érdekes, kommunikatív formában.

Különböző nyelvi szinten állnak a tagok Kompetenciafejlesztő HA ÉN EZT A KLUBBAN ELMESÉLEM… – ANGOL NYELVŰ TÁRSALGÁSI KLUB ANGYALFÖLDÖN Különböző nyelvi szinten állnak a tagok Kompetenciafejlesztő Tolerancia,türelem, egymásra figyelés, közösségi életben való aktív részvétel, együttműködés stb.

KSH 2009 2009-ben a 25–64 éves népesség: 19%-a főiskolai vagy egyetemi diplomás 31%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, 30%-nak szakiskolai, illetve szakmunkás végzettsége volt, 20% pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezet