Legfontosabb erő-fajták

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyorsulás fogalma.
Advertisements

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
II. Fejezet A testek mozgása
 .
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Mozgások I Newton - törvényei
IV. fejezet Összefoglalás
A folyadékok nyomása.
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton törvényei.
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Mérnöki Fizika II előadás
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
Az erő.
Kölcsönhatások.
Az erő.
A tömeg.
Egyenletesen változó mozgás
Összefoglalás Dinamika.
FIZIKA A NYOMÁS.
I. Törvények.
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
Kör és forgó mozgás.
Dinamika, Newton törvények, erők
Egyenletesen változó mozgás
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Erőtörvények Tóth Klaudia 9/b..
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Egyenes vonalú mozgások
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Newton gravitációs törvényének és Coulomb törvényének az összehasonlítása. Sípos Dániel 11.C 2009.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A legismertebb erőfajták
Az energia.
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
A tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
A sűrűség.
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Lendület, lendületmegmaradás
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Különféle erőhatások és erőtörvények
Munka, energia teljesítmény.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
AZ ERŐ HATÁSÁRA -mozgásállapot-változás -alakváltozás -forgás TÖRTÉNHET. AZ ERŐ HATÁSÁRA Készítette: Farkas Andor.
Newton II. törvényének alkalmazása F=m*a
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
Az erőhatás és az erő.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Legfontosabb erő-fajták
AZ ERŐ FAJTÁI.
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
4. Tétel Erőhatás, erő, tömeg.
Dinamika alapegyenlete
Súrlódás és közegellenállás
Arányosság, százalék Érettségi követelmények:
Az erő fajtái Aszerint, hogy mi fejti ki az erőhatást, beszélhetünk:
Előadás másolata:

Legfontosabb erő-fajták Az erő fogalma Legfontosabb erő-fajták

Melyik erőhatás a nagyobb? az az erőhatás a nagyobb, amely ugyanazon a testen: Ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozást hoz létre, vagy Ugyanakkora sebességváltozást rövidebb idő alatt eredményez.

F=𝑡ö𝑚𝑒𝑔 ∙𝑔𝑦𝑜𝑟𝑠𝑢𝑙á𝑠=𝑚∙𝑎 Az erő Definíció: Azt a mennyiséget, amely megadja az erőhatás irányát és nagyságát, erőnek nevezzük. Jele: F (Force) Mértékegysége: N (Newton) Kiszámítása: F=𝑡ö𝑚𝑒𝑔 ∙𝑔𝑦𝑜𝑟𝑠𝑢𝑙á𝑠=𝑚∙𝑎 Ez Newton II. törvénye.

Támadáspont Definíció: Azt a pontot, ahol az erőhatás a testet éri az erő támadáspontjának nevezzük. Hatásvonal: A támadásponton átmenő és az erőhatás irányába eső egyenes. F1 F2 F1>F2

Legismertebb erő-fajták Izomerő Rugalmas erő Mágneses erő Elektromos erő Gravitációs erő: Súlyerő Súrlódási erő Közegellenállási erő

A gravitációs erő Jele, kiszámítása: Fg=G=m*g Pontos értéke: Fg=9,81 N Ahányszorosa egy test tömege az 1 kg-nak, a testet érő erő is annyiszorosa a 10N-nak. Függ a tengerszint feletti magasságtól és a földrajzi helyzettől! Felfelé haladva csökken kis mértékben. A sarkokon kicsit nagyobb, míg az egyenlítő felé közeledve kisebb lesz.

A rugalmas erő Egyenesen arányos a rugalmas test alakváltozásának mértékével. 𝐹 𝑟 ~Δ𝑙 Például: Rugó megnyúlása