MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI? –

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI? –
Advertisements

CUSTOMER RELATIONSHIP MANAGEMENT (CRM)
Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer
A menedzsment tanácsadás egy tapasztalt ügyfél szemével November 17. Kapus István Senior Tanácsadó– Nestlé Hungária Kft. Üdvözöljük a világában!
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Hivatásos csapatsportágak értékteremtése - számokban (Magyarországon)
A Balanced Scorecard négy elkülönülő nézőpontja 1.
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Leslie Chadwick: Vezetői számvitel
Tantárgyi ismertető és Termékszerkezet elemzési példák
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
A tevékenységalapú költségkalkuláció (Activity-Based Costing)
A kontrolling története
Becker Pál - Turner Anna – Varsányi Judit - Virág Miklós
A kommunikációs mix elemei
A CAD/CAM modellezés alapjai
Üzleti intelligencia Kecskemét 2007 ősz. BI Business Intelligence Üzleti Intelligencia Bevételnövelő és költségcsökkentő lehetőségek feltárása, döntéstámogatás.
Divizionális (divíziós) szervezet
Robert S Kaplan, David P. Norton Balanced ScoreCard
R. S. Kaplan - D. P. Norton: A stratégiaközpontú szervezet
Készítette: Csató Csilla (DVI3UH)
Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.
Robert Kaplan – David Norton: Balanced Scorecard
Lázár László ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEK A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben.
Kaplan – Norton: Balanced Scorecard
R. S. Kaplan, R. Cooper Költség és hatás Készítette: Kele Katalin Május 15.
© "VERSENYKÉPESSÉG–FEJLŐDÉS–REFORM" konferencia november 7-8 KOMPETENCIA SZÁMVITELI ALAPOK dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elé r.
Robert S. Kaplan- David P. Norton Stratégiai térképek
Hogyan alakulnak át az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?
A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET
Humánerőforrás Kontrolling
Konzulens: Dr. Boda György Készítette: Kovács Katalin
Beruházás-kontrolling
HUMÁNKONTROLLING Készítette: Buránszki Szilvia – MRDA9O, KGKIEG I.ÉVF.
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
© 2004 Dankovics-Meuser-Kristóf-Horváth
Tevékenység alapú vezetés Készítette: Bakos Viktória BME GTK Kiegészítő szak május.
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
Kaizen költségszámítás
A szervezeteken belüli funkcionális területek kontrollingja
Kontrolling a kutatás-fejlesztésben
9. TÉMAKÖR: ÁGAZATI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK A KONTROLLINGBAN –
MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI? –
Könyvösszefoglaló Készítette: Zimányi Orsolya
Tudásszervezetek értékteremtésének anomáliái
S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN
Termelésmenedzsment Production Management
Stratégia, előrejelzések az Electrolux csoportnál
A controlling és vezetői számviteli rendszer architektúrája
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Az EEM helye a menedzsmentben
Munkavédelem és controlling
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Pénzügyi-számviteli mutatók
információs rendszer Stratégiai információs rendszerek az agrárgazdaságban Előadó: Véry Zoltán.
Vállalati Gazdaságtan
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
Vállalkozásmenedzsment I.
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
B ALANCED S CORE C ARD BSC Dr. Kovács Árpád Endre SZIE – GTK TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet (TKI) március 25.
Operatív menedzsment és versenyképesség
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
Kérdések a második zh-hoz
Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
Kaizen költségszámítás
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Humán-controlling.
Előadás másolata:

MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI? –

A VEZETŐI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI 1. Hagyományos költséggazdálkodás, költségmenedzsment cél: az előállítási költség nyomon követése, az előállítási folyamatban lekötött erőforrások - elsősorban a munkaerő - termelékenységének mérésére koncentrál, azaz az egyes termékek és a termelési folyamat termelékenységének értékelése Felelősségi elvű számvitel cél: a viszonylag nagy önállósággal működő vállalati egységek tevékenységének összhangba hozatala egymással és a vállalati pénzügyi eredménnyel Esettanulmány témák: Felelősségi és elszámolási egységek Belső elszámolás és érdekeltség Belső elszámoló-árak (transzferárak) szerepe, típusai

A VEZETŐI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI 2. Korlátozottan mérhető stratégiai módszerek Esettanulmány témák: Teljes körű minőségbiztosítás (TQM) Just in time (JIT) termelési és elosztási rendszerek Karcsú szervezet/karcsú vállalat (Lean Enterprise) Vevőorientált szervezet kialakítása Fogyasztói kapcsolatok menedzsmentje (CRM) Az alkalmazottak meghatalmazása (Empowerment) A vállalati folyamatok újraszervezése (BPR – business precess reengineering)

A VEZETŐI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI 3. Költség-haszon optimalizálás régi-új módszerei Esettanulmány témák Értékelemzés Meglévő termékek értékelemzése (Value Analysis) Új termékek értéktervezése (Value Engineering) Gyártási folyamatok racionalizálása (Value Control) Nem anyagi folyamatok értékvizsgálata (Value Administration) Vezetési feladatok értékvizsgálata (Value Management) Fejlesztési tevékenység értékvizsgálata (Value Innovation) Nulla-bázisú költségtervezés (Zero-Base Budgeting, ZBB) Célköltségszámítás (Target Costing), Kaisen költségszámítás Ellátási lánc költségelszámolása (Supply chain costing), Átmenő teljesítmény számítás (Throughout accounting) Tevékenység, vagy folyamat alapú költségkalkuláció (Activity Based Costing, ABC) Tevékenység alapú vezetés (Activity-based management, ABM) Életciklus költségszámítás (Life-cycle costing, LCC).

A VEZETŐI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI 4. Stratégiai számviteli koncepció cél: biztosítsa a szervezet belső tevékenysége mellett a külső környezet megfigyelésével a rövid távú sikeres működés mellett a hosszú távú piaci sikeresség elérését Esettanulmány témák Értékorientált teljesítménymérés Integrált teljesítménymérés Stratégiai térképek A szellemi vagyon fokozódó szerepe, kompetencia számvitel Környezettudatosság megjelenítése a vezetői számvitelben

Esettanulmánnyal kapcsolatos elvárások Az esettanulmány minimum 6 oldalas, saját gondolatokat, önálló véleményalkotást tükröző munka, amelynek keretében egy konkrét – lehetőleg személyes tapasztalaton alapuló vállalati eset minél pontosabb, sokoldalúbb leírására, elemzésére kerül sor a tanulságok összegzésével. A tartalom, a hivatkozott irodalom, a címoldal, az esetleges képek, ábrák, mellékletek nem számítanak bele a 6 oldalba. Plágium esetén a beadott esettanulmány miatt a tárgy érdemjegye csak elégtelen lehet. Felhasználható szakirodalom az esettanulmány készítéshez: Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó. Budapest, 2001

AMI SEGÍTHET: AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA ÉS EGY JÓ SZIMULÁCIÓS MODELL TÖBB VEVŐ? TÖBB VÁSÁRLÁS? MAGASABB ÁR? NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG? KISEBB ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG? Árbevétel Fedezeti összeg PONTOSABB CÉLZÁS? OLCSÓBB KOMMUNIKÁCIÓ? Változó költségek Üzleti eredmény Marketing ktg. KÖZÖS ADATBÁZIS? Fix költségek Tőke- megtérülés Irányítási ktg JOBB KIHASZNÁLÁS? PIACI ÉRTÉK Tárgyi eszközök, immateriális javak Képessé- gek Készletek Lekötött tőke INNOVÁCIÓ? RUGALMASSÁG? GYORSASÁG? JOBB DÖNTÉSEK? Követelések, pénzeszközök KISEBB KÉSZLETEK? GYORSABB PÉNZBEHAJTÁS? FORRÁS: BŐGEL GYÖRGY: „AZ INFORMATIKA HATÁSA AZ ÜZLETI EREDMÉNYRE. ÜZLETI TERV INFORMATIKAI PROJEKTHEZ CÍMŰ ELŐADÁS

A STRATÉGIA INFORMÁCIÓS TÁMOGATOTTSÁGA MA MÉG ELÉGTELEN…

A STRATÉGIA SIKERES VÉGREHAJTÁSÁNAK HÁROM ÖSSZETEVŐJE VAN ÁTÜTŐ EREJŰ EREDMÉNYEK = A STRATÉGIA LEÍRÁSA A STRATÉGIA MÉRÉSE A STRATÉGIA MENEDZSELÉSE + + A HÁROM ÖSSZETEVŐ FILOZÓFIÁJA NAGYON EGYSZERŰ: NEM TUDOD MENEDZSELNI, AMIT NEM TUDSZ MÉRNI NEM TUDOD MÉRNI AZT, AMIT NEM TUDSZ LEÍRNI FORRÁS: Robert S. Kaplan – David P. Norton: Stratégiai térképek – Hogyan alakulnak az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?– PANEM 2005.

A vezetői számvitel eszköztára

A témakörrel kapcsolatos tudnivalók A vezetői számvitelnek vagy egy jól körülhatárolt szakirodalmi háttere Management Accounting címszó alatt, amely elsődlegesen a hagyományos költségmenedzsment és a felelősségelven felépített vezetői számvitelre koncentrál. A vállalati teljesítménymérés láthatatlan elemei ma már meghatározóbbak, ugyanakkor nehezen, vagy szinte sehogy sem tudjuk megragadni a vezetői számvitel hagyományos eszköztárával. A vezetői számvitel valóban fontos témakörei ma még a gyakorlatban kísérletezési és kutatási szakaszban vannak. Ezek lényege, hogy a cégek stratégiájának menedzselése érdekében a stratégia megvalósítását kellene tudni mérni. A témafeldolgozás egy lehetséges vezérfonal mentén az önálló kutatási eredményeket bátorítja.

AJÁNLOTT IRODALOM: Robert S. Kaplan – Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan – haladó vezetői számvitel – PANEM 2003. Robert S. Kaplan – David P. Norton: Balanced Scorecard – Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer, Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát – KJK, 1998) Robert S. Kaplan – David P. Norton: Stratégiaközpontú szervezet – PANEM 2002. Robert S. Kaplan – David P. Norton: Stratégiai térképek – Hogyan alakulnak az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?– PANEM 2005. Becker P.:– Turner A.:– Varsányi J.: – Virág M.: Érték-alapú stratégiák. A pénzügyi teljesítmény Értékvezérelt menedzsmentje Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 Chadwick: Vezetői számvitel (Panem Könyvkiadó 1999.) Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001. Copeland, Tom – Koller, Tim – Murrin Jack: Vállalatértékelés, Panem Könyvkiadó – Jonh Wiley & Lázár László (2002) Értékek és mértékek. Disszertáció-részlet, BKÁE. – Szöveggyűjtemény a menedzsment kontroll (controlling) tárgyhoz (2004). BKÁE, Budapest. Lenkey Miklós: Értékelemzés. Közgazdasági Továbbképző Intézet. 1982. Porter, Michael (1993): Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest Rappaport, Alfred: A tulajdonosi érték (Creating Shareholder Value), Alinea Kiadó, Budapest, 2002 Sveiby K. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv, Budapest Boda György – Szlávik Péter: Kontrolling rendszerek KJK-KERSZÖV, 2005.