„Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6. előadás
Advertisements

A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
A MINŐSÉG MEGTERVEZÉSE
LEAN management és a szakszervezetek Budapest, VP/2011/003/0133 Information & Consultation – LEAN Principles in Manufacturing.
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Minőségbiztosítási ismeretek
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Versenyelemzés 8.fejezet.
Majó Zoltán, egyetemi adjunktus SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézete Minőségbiztosítás és PR „Vajon befér-e egy elefánt a hűtőbe?”
Minőségmenedzsment alapelvek
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
Negyedik előadás Március 11
Validálás & verifikálás
1. előadás.
Minőségbiztosítás. A minőségügy A minőségügy alapjai A minőséget meghatározó tényezők A minőségrendszer Minőségrendszer felépítése Tanúsítás.
Minőségmenedzsment 3.előadás
Minőségmenedzsment 1. előadás
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Minőségmenedzsment 4.előadás
Minőségmenedzsment 2. előadás
1. hét: a minőségügy történeti kialakulása
11. hét: A Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM)
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
MinőségIrányítási Rendszer (MIR) elektronikus dokumentációjához
Minőségirányítás a felsőoktatásban
MINŐSÉGMENEDZSMENT Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - IX. előadás
HACCP az élelmiszer-higiéniában
Minőségbiztosítás és tanúsítás
Előnyök és alkalmazási területek
BEVEZETÉS Szellőné Fábián Mária.
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
Készítette: Szendrődi Bernadett Informatikus könyvtáros II. évfolyam
MÍNŐSÉGBÍZTOSÍTÁSI RENDSZEREK KOMMUNIKÁCIÓJA Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar Marosvásárhely Készítette: Palkó Réka.
Logisztika bevezető elemek.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Brachmann Ferenc PTE-TTK/KTK 2009
A LOGISZTIKAI RENDSZEREK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA
Mentorképzés egy lehetséges „háttere”: FÜPI minőségmodell Mentorképzés helyzete és jövője Magyarországon Mentorképzés gyakorlata április 23.
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
HEFOP hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer II. rész A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Az EEM helye a menedzsmentben
BEVEZETÉS Szellőné Fábián Mária. A minőség fogalma, értelmezése 1. Az értelmező kéziszótár szerint a minőség filozófiai értelemben a dolgok lényegét je-
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
Számrendszerek kialakulása
Vinçotte Korszerű termelékenység- fejlesztési rendszerek
Készítette Kaponya Gergely 2014/2015 I félév Msc
Minőségbiztosítási ismeretek
Kaizen Japánul: 改善 Készítette: Kovácsics Krisztián.
Készítette: Májer Dávid
ISO 9000:2000 A minőségügy rendszerének új
Minőségirányítás 1. Dr. Dénes Levente
Vállalkozásmenedzsment I.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. előadás
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Operatív menedzsment és versenyképesség
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Minőségbiztosítás.
Minőségbiztosítás.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

„Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming Minőségirányítás „Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming

Mi a minőség? A minőség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítő dolgok között. A fogyasztó a minőséggel, a termék vagy szolgáltatás megfelelőségéről, igényességéről alkot véleményt.

Mi a minőség? Filozófiailag: “a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége”,

Mi a minőség? Műszakilag: “…a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére, rendeltetésének megfelelően“

Mi a minőség? Műszaki-gazdasági megközelítésben: “A minőség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy meghatározott és elvárt követelményeket képes kielégíteni“,

Mi a minőség? A közgazdaságtanban: a mikroökonómia a fogyasztói magatartás vizsgálata révén határozza meg az elvárt minőséget.

Mi a minőség? Marketing értelmezésben: “A minőség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.

Mi a minőség? Szabvány alapú megközelítés A minőség a termék azon tulajdonsága, hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek.

Mi a minőség? A politikus (Margaret Thacher) szerint: „A minőség az, ami nem kerül vissza a gyártóhoz.”

Mi a minőség? A minőség egyrészt egyfajta igazgatási, másrészt műszaki tevékenység. A minőség lényege a verseny és a hatékonyság, amely a vevő megelégedettségét célozza meg. Ha a vevő megelégedett, visszatér, ismételten vásárol és másoknak is ajánlja a céget és a cég termékeit.

A minőség története Mértékrendszer i.e. 3000 - sumérok babiloni matematika a tízes és a 60-as számrendszer keverékét használja. Innen ered a mai időmérés percenként 60 másodperce, az óra 60 perce és a kör 360°-a (6×60°) is

A minőség története Hammurabi babiloni király az időszámításunk előtti 17. században törvényeket alkotott, amelyek ékírásos formában fennmaradtak. Ezekben többek között rendelkezett a mai értelemben vett szavatosság kérdéskörében. "Ha egy építőmester házat épít egy férfinak, de nem készíti elég erősre, és a ház összedől és megöli a ház tulajdonosát, akkor az építőmestert öljék meg."

A minőség története Az egyiptomi fáraók idejében nagyon fejlett, dokumentált minőségirányítási rendszer létezett az előkelőségek eltemetésére. Ezt "A halál könyve"-ként ismerték, amely leírta a szükséges szertartások végrehajtásának módját, és előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait. Az előírt minőség elérését Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.

A minőség története BIBLIA: „a megelőzés jobb, mint a gyógyítás” „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról” Mózes V.könyve, I. rész, 8. vers.

A minőség története Kína első császára, Csin Szi-huang-ti, akinek a hatalmas, földalatti agyaghadsereg tulajdonítható a Li hegynél, elrendelte, hogy minden anyagot, amit a császári udvartartásban felhasználnak, meg kell jelölni. A jelnek azonosítania kellett a készítőt azért, hogy ha egy darab hibásnak bizonyulna, azonosítani lehessen őt, és felelősségre lehessen vonni.

A minőség története Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. Tulajdonképpen ez tekinthető a mai védjegy ősének.

A minőség története Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Római szabvány szerint 20 láb (6.1 méter), és javarészt kovakőből építették, amit egy-egy réteg mészkővel erősítettek meg: A falak  magassága római szabvány szerint 20 láb (6.1 méter), és javarészt kovakőből építették, amit egy-egy réteg mészkővel erősítettek meg

A minőség története 1140-ben bevezették a fémjelzést az arany és ezüst tárgyak minőségének tanúsítására. Ez a rendszer, eltekintve a vámjelzések változtatásától és a platina tárgyaknak a rendszerbe történt bevonásától, napjainkig változatlanul fennmaradt.

A minőség története Az európai papírkészítés kezdetén (1282) már alkalmaztak vízjelet. A szitára erősített, vékony huzalból kialakított rajzok, betűk, jelképek, címerek használatával a papírban lévő világosabb jelekből jól fel lehetett ismerni a malom, a mester, vagy a tulajdonos kilétét. A vízjel egyben védjegyként is szerepelt. A vízjel különösen a kiváló minőségű papírt előállító műhelyek érdekeit védte.    

A minőség története A kereskedő céhek, amelyek az akkori élet jellegzetességét jelentették, egyben a tagjaik által készített termékek minőségének figyelemreméltó támogatói is voltak.

A minőség története Sok, hatalmas, európai kőépület van, amelyek kövei középkori és későbbi kőművesek azonosító jelét viselik.

A minőség története Herendi Porcelán Manufaktúra Középkorban a manufaktúrák elterjedésével, és működésének következményeképpen rájöttek, hogy az egyes munkafázisokat különválasztva jobb eredményt érhetnek el.

A minőség története A hadiipar és a minőség kapcsolata Ruhaszállítások – szabványosított ruhák Hadi élelmiszerszállítások Hadialkatrészek szállítása Az ipari forradalom következtében a termelés tömegszerűvé válása új típusú vállalatirányítást tett szükségessé.

A minőség története Florence Nightingale – diagnózisspecifi-kus halálozási index Semmelweis Ignác anyai halálozás 18%→1%

Minőségmenedzsment története Első minőségmenedzsment eszközök kialakulása – tömeggyártás megjelenésének köszönhető. Korábban – mester volt a termékért felelős, a megbecsülése múlott a termék minőségétől. Futószalag mellett a felelőségek kezdtek elmosódni. Munkások nem érezték magukénak a munkát.

Minőségmenedzsment története Céh-manufaktúra: a termelő egyben ellenőriz XX. század elejeTaylor: külön feladatkör az ellenőrzés 2. vh után statisztikai folyamatszabályozás 70-es évek TQC 80-as évek TQM

Minőségmenedzsment története 1. Amerika 1930-as évek – a minőségfilozófia első nagy gurui. 2. Japán iskola Hatvanas évektől a jött divatba. 3. Európa a nyolcvanas években kezdett meghonosodni a minőségfilozófia és gyakorlat. Új szín – az élet minőségének fogalma.

A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 után 1990 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1980 Használatra való alkalmasság 1970 Megfelelés a szabványoknak 1960

Frederick Winslow Taylor Elemeire bontja a tevékenységeket, elválasztotta a tervezést, a termelést és a javítást, így elhatárolhatóvá vált a felelősség. Ebben az időben jelentek meg az első minőségbiztosítási szervezetek és eszközök. Az ellenőrzési folyamat elkülönült a termeléstől.

George Stanley Radford 1922. Minőségszabályozás a gyártásban – minőséget már a tervezésnél figyelembe kell venni a minőség javulása egyben a termelékenység növekedésével jár.

Walter Shewart 1920-as évek – statisztikai minőségszabályozás alapvető módszereit és a PDCA ciklust dolgozta ki Az eltéréseket vizsgálta és azok gyakoriságát statisztikai eszközökkel értelmezte – kimutathatóak lettek a kritikus pontok.

William Edwards Deming Vezetőség minőséggel kapcsolatos felelőssége 14 pont – menedzsment feladatai Mintavételezés szakértője Igyekezett elválasztani az eltérések általános és speciális okait Minőségért a felsőbb szintű vezetők, menedzserek felelősek, mivel a döntéseket, utasításokat ők hozzák Fő célja – egyértelműen elhatárolható legyen a felelősség a vezetők és az alkalmazottak között

Joseph M. Juran A használatra való alkalmasság fogalmát vezette be. Három alapvető menedzseri folyamatot dokumentált: Minőségtervezés Minőségellenőrzés Minőségfejlesztés Pareto elv alkalmazását bevezette a minőségügy területére

Armand Vallin Feigenbaum TQC – a szervezet minden funkciója felelős a minőségért – ő azonosítja először a minőséget a vevő igényeknek való megfeleléssel. A minőségirányítás eredményeinek mérésére kidolgozta a „minőség költsége” koncepciót.

Philip B. Crosby Minőség a vevőkkel közösen megállapított követelmények teljesítése, és módosítások kezdeményezése a vevői igényeknek való jobb megfelelés érdekében. Quality Without Tears Quality And Me: Lessons

Kaoru Ischikawa alulról felfelé építkezést hangsúlyozta, minőségkörök alkalmazása, folyamatos fejlesztés számos eszközt ajánl a problémamegoldáshoz, folyamatos fejlesztéshez, kiemeli az adatgyűjtés és az adatok elemzésének és prezentálásának a fontosságát.

Genichi Taguchi minőségveszteség fogalma Mindazok a veszteségek, amelyek a minőségrendszer hibáival, működési zavaraival függnek össze. Ide kell sorolni azokat a költségeket is, amelyek az adott minőségkörnyezetben a termék vagy szolgáltatás árában nem érvényesíthetők.

Masaaki Imai Kaizen című műve Folyamatos fejlesztés egy jobb jövőért A KAIZEN négy alapelve: Kiküszöbölés Egyesítés Átcsoportosítás Egyszerűsítés

Shigeo Shingo Poka-Yoke módszer -Poka: véletlenszerű, nem szándékos hiba, tévedés, tévesztés -Yoke: kiküszöbölés, megelőzés Poka-Yoke módszer technológiai folyamatok valamint a szerelés hibáinak megelőzését szolgálja

Taichi Ohno JIT rendkívüli mértékben megnöveli a vállalat rugalmasságát és csökkenti a költségeket, átfutási és átállási időket.

Robert Camp Benchmarking módszer kifejlesztése

Takashi Osada 1991. Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Az 5S elemei: SEIRI      Szükségtelen dolgok eltávolítása SEITON  Szükséges dolgok rendezése SEISO    Szennyeződések megszüntetése SEIKETSU    Szabványok kialakítása SHITSUKE    Személyes példamutatás, képzés

James Harrington … nem csak a technológiai, hanem az üzleti folyamatokat is lehet és kell is fejleszteni… 5 lépést és számos módszert javasol az üzleti folyamatok fejlesztésére.