Készítette: Kincses László Hulladékgazgálkodás Készítette: Kincses László

A hulladékkérdés története Napjaink egyik kiemelt környezeti problémája a hulladékok kérdése, hiszen ma már nem csak egy emberi település vagy kisebb közösség problémája, hanem sok összetevő és folyamat miatt regionális, több esetben globális problémaként jelentkezik. A történelem folyamán a vidéki térségek mezőgazdaságon alapuló naturális gazdasága nem termelt olyan mennyiségű és minőségű hulladékot, mellyel a természeti rendszerek lebontó mechanizmusai alapvetően ne tudtak volna megbirkózni. A hulladék mennyisége és minősége (például járványok melegágyaként) a városokban, az urbanizált terekben jelentkezett csak problémaként (például az ókori Athénben, Rómában vagy a középkor itáliai és németalföldi városaiban). Az ipari forradalom után a gazdaság alapjává váló ipari tevékenység egyre több olyan új anyagot állított elő, mely a természetben nem olyan formában vagy egyáltalán nem létezik. Ezek az anyagok a természet számára egyre inkább kezelhetetlenekké váltak, a környezet minőségét rontották. Emellett az ipari forradalom indította el a népesség nagymértékű növekedése mellett a népesség és az ipar koncentrációját.

A probléma napjainkban A minőségi változások a XX. század második felére teljesedtek ki. Például a műanyaggyártás folyamatos bővülése vagy a robbanómotoros gépjárművek egy évszázad alatt történő elterjedése egyre inkább azt okozta, hogy a hulladékok minősége, összetételének átalakulása, illetve mennyisége már hatalmas károkat okozott világszerte. A környezetvédelem ‘70-es évekbeli nemzetközi megjelenésével egyes ágazatokban már sikerült eredményeket elérni, ugyanakkor a világméretű hulladékmennyiség növekedésének mind a mai napig nem sikerült gátat vetni. Ennek legfontosabb okai a következők: A világ népességének gyors növekedése. Az életszínvonal emelkedése és a mögötte meghúzódó jelentős (és oktalan) fogyasztásbővülés. A gazdasági marketing „mind többet és többfélét termelni és eladni” szemlélete.

Mi a hulladék? „Az az anyag, amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud illetve nem kíván, és ezért a kezeléséről gondoskodni kell.” A hulladékok egyrészt a termelés során keletkezhetnek. Másrészt a fogyasztói oldalon a termékek (és például csomagolásuk) elhasználódása, feleslegessé válása után. A természeti rendszerekben nem beszélhetünk hulladékokról, ezekben min-den folyamat végterméke egy következő folyamat egyik kiinduló anyaga lesz. Napjainkban jogos és kiemelt társadalmi elvárásként kell megjeleníteni és érvényesíteni azt, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban csökkentsük a keletkezett hulladék mennyiségét és veszélyességét, és erre a területre összpontosítsuk a legtöbb erőforrást. Fogyasztói társadalmunkban ezt csak a „szennyező fizet” elv maradéktalan és következetes végrehajtásával lehetne elérni.

A hulladékok csoportosítása 1. A keletkezés eredete szerint: a. termelési hulladék (mezőgazdasági, bányászati, feldolgozóipari stb.) és b. háztartási/kommunális/települési hulladék. 2. Anyagi tulajdonság, azon belül halmazállapot szerint a hulladék lehet a. szilárd vagy b. folyékony (esetleg iszapszerű kategória is megkülönböztethető). 3. A környezeti kockázat nagysága szerint: a. veszélyes hulladék és b. nem veszélyes hulladék A jogi szabályozás is létrehozhat csoportosítási lehetőségeket, melynek jó példája a hazai hulladékgazdálkodási törvény hulladékkategóriái.

Társadalmi probléma akkor áll elő, amikor a hulladékkal kapcsolatos valamely esemény a társadalom egyes csoportjainak elégedetlenségét, nemtetszését váltja ki, ellenérdekű társadalmi csoportok kerülnek szembe egymással.” „Ne az én kertembe!”

A hulladékpiramis Ártalmatlanításkor a hulladékot megpróbáljuk a környezetre legkevésbé károssá átalakítani. Az anyagában történő hasznosítást (recycle) tekinthetjük, vagyis a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználását. Az újrahasználati tevékenység a termékek funkcióban történő hasznosítása, vagyis a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. A legelőnyösebb a hulladékok keletkezésének megelőzése, a hulladékok mennyiségének és veszélyességének folyamatos csökkentése.

Az integrált hulladékgazdálkodás legfontosabb elvei az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét; az elővigyázatosság elve alapján a veszély, valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék kedvező megválasztásáért; a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; az elérhető legjobb eljárás vagy technika elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; a regionalitás elve (területi elv) alapján a területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; a költséghatékonyság elve alapján érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak

A gyűjtési rendszerek hatékonysága „UFO”-s gyűjtés a gyűjtőszigetes vagy hulladékudvaros gyűjtés. Látható, hogy hatékony hulladékgyűjtést a megfelelő összegű betétdíj beve-zetésével és a kapcsolódó visszáru-kezelési rendszer kiépítésével lehet elérni.

A hulladékgyűjtés és -szállítás rendszerei A rendszerek kialakítása során fontos szempontok: a maximális környezeti biztonság megteremtése; a pénzügyi gazdaságosság és rugalmasság kérdése; a hulladék mennyiségének és minőségének alakulása a tervezési időszakban a hulladékok keletkezésének időbeli eloszlása, a hulladékok keletkezésének térbelisége és léptéke a gyűjtés, szállítás módjainak körültekintő kiválasztása megfelelő mennyiségű, tartósan használható eszközállomány beszerzése a gyűjtési eszközrendszer tervezett, biztonságos telepítése és használata.

Feladatok Kiemelt feladat a kutatás-fejlesztés, mely például új technikákkal, termékekkel, szolgáltatásokkal, szervezési módszerekkel segítheti a hulladéktermelő vagy hulladékkezelő cégeket, vállalkozásokat. Ebben nagy szerepe lehet a magánszféra szereplőin túl a tudományos élet reprezentánsainak is. Szintén fontos az oktatás és szemléletformálás, hiszen a hulladékgazdálkodás fő lépéseinek bemutatásán túl az egyes hulladékkezelési eljárások, technikák elterjesztésében (például a házi komposztálás), megismertetésében vagy használatában számos résztvevőnek lehet szerepe. Ezek közül is kiemelendőek a hagyományos köz- és felsőoktatási intézmények, valamint a civil környezetvédelmi szervezetek, például a hazai Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ).

Vége