Egyetemi klubok szerepe az egyetemi sportban (az ELTE-BEAC példáján keresztül) dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet BEAC alelnök Egyetemi sportiroda-vezető és sportszakember képzés 2014. október 2-4., Debrecen

Miért sportoljunk az Egyetemen? „Nem a Váci utcában találhatja meg a tanulóifjúság mulatságának saját otthonát; foglalja le hegyeinket akár a Bakonyig kirándulásainak, a Rákos mezejét játékainak, és a Duna habjait evezősversenyeinek. Itt, barátok közötti versenyekben, mulatva fogja megszerezni az ifjú azt a kincset, amely férfivá avatja: az akarat erejét, a kitartást a küzdelemben.” báró Eötvös Loránd

Az Egyetem sportegyesületének megalapítása Alakuló Közgyűlés 1898. november 5. Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, BEAC az Egyetem autonóm szervezeti egysége alapító elnök: Eötvös Loránd, rektor Alapszabály 1898 „1. § A Club célja: az ifjúság testi kiképzése. E cél elérésére a club az ifjaknak módot és alkalmat nyújt arra, hogy a testnevelés összes ágaiban gyakorolhassák magukat és időnként versenyeket rendez, melyeken a győzőknek arany-, ezüst- és bronzérmeket és tiszteletdíjakat ajánl fel, és legnagyobb jutalmul a »bajnok« címet adja.”

Az Egyetem sportegyesületének átszervezése 2013 Elnökség elnök és alelnök: az ELTE oktatói ügyvezető igazgató: korábbi EHÖK sportvezető tagok: karok hallgatói és szakosztályok képviselői (min. 2/3 ELTE-s) Támogatók ELTE központi sportirányítás (Tao, MOB, MEFS), Újbuda Önkormányzata szponzorok (pl. Telekom, Decatlon) tagdíjak (1000 Ft/év) Sportágak-szakosztályok (1898-2014., 39 db): atlétika, torna, vívás, korcsolya, labdarúgás, asztalitenisz, birkózás, füleslabda, jégkorong, gyeplabda, tenisz, céllövés, úszás, cselgáncs, ökölvívás, sí, szánkó, evezés, vízilabda, kézilabda, kosárlabda, öttusa, röplabda, sakk, természetjárás, tájfutás, ritmikus sportgimnasztika, rögbi, tollaslabda, karate, korfball, triatlon, futsal, aerobik-cheerleader, gyorstollas, falmászás, harcművészet, flagfootball

Sportsikerek „A BEAC 1906/7. tanévi nyilvános működését a vidéki sportegyesületek versenyein aratott diadalokkal kezdte meg. Valóságos missziót teljesítettek, midőn az ország minden részében, minden szóbeszédnél fényesebben tettekkel mutatták meg, hogy a budapesti egyetemi ifjúság helyes utakon halad akkor, amikor a szellem kiművelése mellett nem feledkezik meg a test kultuszáról sem.” 5 olimpiai bajnok 1912. Prokopp Sándor, 300 m hadipuska 1936. Csík Ferenc, 100 m gyorsúszás Rajczy Imre, kardcsapat 1952. Kovácsi Aladár, öttusa-csapat 1968. Németh Angéla, gerelyhajítás 7 világbajnoki aranyérem (6 EB győzelem) 1937. Bogáthy-Bogen Erna és Vargha Ilona, női tőrcsapat Rajczy-Rasztovich Imre, kardcsapat 1953. Sákovics József, párbajtőr 1955. Kovácsi Aladár, öttusa-csapat 1955. Dömölky Lídia, női tőr és tőrcsapat Gyuricza József, férfi tőr

Szemelvények a BEAC történetéből 1907. A Magyar Főiskolai Sportszövetség megalapítása 1920.: „Haller István kultuszminiszter, aki nagy érdeklődést tanúsít a sport iránt, személyesen győződött meg az ország első főiskolai egylete sporttelepének nyomorúságos állapotáról. A múlt hó végén kelt elhatározásával egy millió koronát utal ki a BEAC sporttelepének helyreállítására.” 1929. Ifjúsági elnök: Esterházy László herceg 1935. Egyetemi Világjátékok (felújított sporttelep) [1949-56. MEFESZ, DISZ, Haladás] 1961–1974. edzők száma: 18fő (9sz.) – 33fő (15sz.)

Az egyetemi sport alapelvei – egy évszázad tükrében Egyetemi beágyazottság az Egyetem hallgatóinak kezdeményezése az Egyetem vezetőinek támogatása az Egyetem tanácsának teljes körű egyetértése az Egyetem része, egységes szervezetben Működési feltételek egyetemi polgárok tagdíjai állami támogatás (minisztérium, főváros) saját létesítmények Szakmai alapok kötelező testedzés (órarendi testnevelés) versenyzés az Egyetem egyesületében edzők (mesterek, és „ifjakat irányító ifjak”)

111 éves a Tudományegyetem sportja ELTE gondok 2009 Szabadidő-sport, rekreáció jelenleg a hallgatók mindössze 20-25%-a sportol legalább heti egyszer (az egyetemre kerülés előtt kétszer ennyien) az egyetemi sportrendezvények látogatottsága változó sportolási lehetőségekről (pl. edzések, versenyek, rendezvények) nincs elégséges, elérhető információ sportösztöndíjasok szakmai kiválasztása és támogatása (edzők, testnevelők) hiányzik „sportegyesületek helyzete rendezetlen” az új képzési rendszerben nincs kötelező testnevelés az általános testnevelés feltételei hiányosak (létesítmény, források, szakemberek) Versenysport 41 éve volt utoljára ELTE-sportoló olimpiai bajnok az élsportnak az ELTE marketingjében lehet szerepe nincs élsportolói ösztöndíj, tervezetként: „Jó tanuló – jó sportoló”

111 éves a Tudományegyetem sportja ELTE gondok 2009 2. Sportlétesítmények számuk és egyetemi kihasználtságuk csökkent, állaguk leromlott a korábbi üzemeltetési gyakorlat „jogi és üzleti szempontból … esetenként az Egyetem számára hátrányos” (szenátusi anyag) Finanszírozás külső forrás nincs, illetve esetleges (TSK-BEAC) egyetemi forrás: kedvezményes létesítményhasználat hallgatói juttatásokból Ftv. szerint sportra fordított források hatékonysága (egy hallgatói mozgásóra költségeinek összevetése) Egyetemi sport koordinációja évtizedek óta nincs elfogadott egyetemi sportkoncepció hiányzik az egységes, koordinált sportirányítás

111 éves a Tudományegyetem sportja BEAC gondok 2009 Sportügyi helyzetkép a BEAC-on tagjainak kevesebb mint 1/3-a ELTE egyetemi polgár kerületi kapcsolat gyenge (utánpótlás-nevelés csak 3 szakosztályban) tömegbázis kicsi, tagdíjfizetés esetleges felnőtt élsportolók csak 3-4 szakosztályban, 2 főállású edző sportingatlanait az ELTE kapta, de az egyetemi lehetőségek is egyre szűkülnek 2008. évben támogatói nagy részét elvesztette több éves adósságok, rendezetlen adminisztráció szponzoráció évek óta nem működik

Megújulás 2008-14 – az ELTE megtett lépései A sportképzés ügyének felvállalása a PPK, a Pedagógikum és az Egyetem szintjén leépítés helyett sporttudományi képzések indítása fejlesztési- és emberi erőforrások az átalakításra A létesítmények Egyetem számára (jogilag és pénzügyileg) hátrányos helyzetének felszámolása helyzetfeltárás és az ELTE Sport Kft. létrehozása előnytelen szerződések felbontása, rendelkezési jog cél: az egyetemi sport elsődlegességének biztosítása A sportszakmai feladatok intézetbe szervezése Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet alapítása az intézet professzori vezetése (Bárdos György) szakok megerősítése, új szakok indítása sportszakmai kutatások és pályázatok Sportegyesületi háttér megteremtése - ELTE SE és BEAC együttműködése: szabadidősport és amatőr egyetemi versenysport

Megújulás 2009-14 - BEAC Működés átalakítása új elnökség: professzori és hallgatói vezetés, egyetemi polgárok adósságok ledolgozása, szerződéses kapcsolatok szponzoráció, honlap, sportévnyitó, alumni Szenátus: ELTE-BEAC Együttműködési Szándéknyilatkozat Hallgatói Sportiroda a sporttelepen Szabadidősport fejlesztése toborzás: kari sportkampányok, gólyatáborok, sporthét kommunikáció: sikerek, példák, információk Facebook-oldal: kampányok Egyetemi versenysport – egyesületi színekben futsal, kosárlabda, sakk, atlétika, triatlon stb. MEFOB-ok szervezése és részvétel nemzetközi élsport egyetemi színekben

Köszönöm a figyelmet!