Erőforrás hatékonyság és Körkörös gazdaság tettek és tervek a kormány asztalán V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Bolygónk korlátozott erőforrásokkal rendelkezik és jelenleg több erőforrást aknázunk ki és használunk fel annál, mint amennyivel a bolygó fenntarthatóan szolgálhat. A természeti erőforrások táplálják termelésünket és fogyasztásunkat, ezenkívül jóllétet és munkahelyeket teremtenek, hozzájárulva ezzel az életminőségünkhöz. Erőforrás-kiaknázásunk szintjének azonban van egy árnyoldala. A környezetre jelenleg olyan mértékű nyomást gyakorlunk, hogy az gyengítheti a környezet arra való képességét, hogy a jövőben is gondoskodni tudjon rólunk. Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 2014. november 19., Budapest, Danubius Hotel Arena

Gondolkodjunk rendszerben ! Optimális erőforrás felhasználást biztosító termelés és fogyasztás. Csökkenő hulladékmennyiséget eredményező termelési rendszerek. Életminőségünk és hosszú távú jóllétünk biztosításához zölddé kell tenni a gazdaságunkat és a változásnak már ma el kell kezdődni. De ezt hogyan valósítsuk meg? Hogyan alakítsuk át gazdaságunkat úgy, hogy egyúttal a környezet megőrzését és az életminőségünket is biztosítsa? Oly módon kell termelnünk és fogyasztanunk, amely optimalizálja valamennyi érintett erőforrás felhasználását. Ez együtt jár olyan termelési rendszerek létrehozásával, amelyek csökkentik a hulladék mennyiségét, vagy amelyek többet termelnek kevesebből. A fent feltett kérdésekre adható egyik válasz: ágazatok helyett gondolkodjunk rendszerben, mely magában foglalja mindazokat a folyamatokat és infrastruktúrákat, amelyek összefüggenek az emberi tevékenységek számára nélkülözhetetlen erőforrásokkal, tevékenységekkel. Pl. az energiaRENDSZER magában foglalja: energia fajtákat (szén, szél, nap, olaj, földgáz), energia kitermelés-előállítás módjait (szélturbinák, olajkutak, palagáz, stb.), energiafelhasználás helyét (ipar, szállítás, otthonok fűtése), elosztás módját.

Ázsia és Csendes-óceáni térség A világgazdaság átrendeződése Nyugat- európa Észak- Amerika Kelet- európa Ázsia és Csendes-óceáni térség Közel-Kelet és Afrika Váltsunk szemléletet ! Dél-amerika A világgazdaság átrendeződése A történelem során a fogyasztói szokások folyamatosan alakultak. 2008-ban kezdődő pénzügyi válság – átrendeződő világgazdaság. Feltörekvő gazdaságok – növekvő alapanyag- és energiaárak. A „Business as usual” elve már nem érvényes. Az előzőekben (lásd 2.dia) feltett kérdésekre adható következő válasz a szemléletváltás. Egy kis kitekintő: Míg Európa és Észak-Amerika közgazdászai a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésével voltak elfoglalva, a világ gazdasága átrendeződött; a fejlődés súlypontja délebbre tolódott. Az ábra az egyes térségek átlagos éves GDP növekedését jelzi 2011 és 2016 között. A déli félteke feltörekvő gazdaságai kitermelték a maguk középosztályát. Ez a középosztály szokásaiban az európai - Észak-amerikai középosztály szokásait követi: autót vásárol, nagy lakásba költözik, igyekszik külföldön nyaralni, követi a divatot és változatosan étkezik. Mindez az energiaárak és az alapanyagok növekedését eredményezte, beleértve az élelmiszerek árát is. A válság után a gazdasági élet középpontja már nem Európa és Észak-Amerika. Az árak előre tervezésében a hagyományos gazdasági elméletek már nem alkalmazhatóak; a „business as usual” (szokásos ügymenet) elve már nem érvényes.

Fogyasztói magatartás - szemléletváltás Az optimális erőforrás felhasználás egyik legjobb módja, ha minimálisra csökkentjük a hulladékképződést. Számos olyan dolgot, amelyet eldobunk, lehetne újból használni, másokat pedig újra fel lehetne dolgozni, hogy nyersanyagot kapjunk. Néhány tanulmány szerint egy üzletben hozott döntéseink 90-95%-át ösztönök, érzelmek, szokások határozzák meg. Főként olyasmit vásárolunk, amit ismerünk. Vásárlásaink kis százaléka alapul ésszerű döntésen. Napjainkra jellemző: Online vásárlás növekvő szerepe. A fiatalokat jobban befolyásolja a kereskedelmi kommunikáció. Technológiai fejlődés szerepe. DE! Létezik egy olyan társadalmi réteg, akik számára egyre inkább fontossá válik, hogy egészséges környezetben éljenek, illetve tájékozódjanak arról, ki és hogyan állítja elő az általuk vásárolt termékeket. Ezek a csoportok gyakran készek cselekedni is mindennapi életvitelük és fogyasztási szokásaikon keresztül.

Az erőforrás-hatékonyság fokozása Csökkenteni kell a kitermelt és felhasznált erőforrások mennyiségét. Mérsékelni kell az új nyersanyagok termelési folyamatba történő áramlását. Mérsékelni kell a termelés és fogyasztás által előidézett anyagveszteséget, hulladékképződést. Elfogadott uniós stratégiák és jogalkotási intézkedések (Európa 2020, Erőforrás hatékony Európa kiemelt kezdeményezés, hulladékokról szóló keretirányelv, az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja) teljes körű végrehajtása Mint ahogyan a felvezetőben elhangzott: életminőségünk és hosszú távú jóllétünk biztosításához zölddé kell tenni a gazdaságunkat és a változásnak már ma el kell kezdődni. Az EU elkötelezett a fenntarthatóbb erőforrás-használat előmozdításában. Már sor került olyan uniós stratégiák és jogalkotási intézkedések elfogadására, melyek a fenntarthatóságot próbálják meghonosítani a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységekben, pl: Európa 2020 Stratégia: célja az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeinek megteremtése. 7 kiemelt kezdeményezésének egyike: az Erőforrás-hatékony Európa, mely átfogó keretet szolgáltat a szakterületi stratégiák kidolgozásához. EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája: célja, hogy az EU tagállamoknak hatékonyabban kell gazdálkodniuk a természeti erőforrásokkal és a gazdasági növekedést teljesen függetleníteniük kell az erőforrás- és energiafelhasználástól, valamint annak környezeti hatásaitól. EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (The 7th Environment Action Programme: EAP) célkitűzése, hogy a termelés, a technológia és az innováció, valamint a fogyasztási minták és életmód terén bekövetkező változások csökkentsék a termelés és fogyasztás környezeti hatásait, különös tekintettel az élelmiszeripar, a lakás és mobilitás területén. Az élelmiszerfogyasztás, a lakásfenntartás és a mobilitás felelős a környezetet érő terhelések 70-80%-áért és egyúttal a háztartások kiadásainak jelentős részét teszik ki. Eredmény Kevesebb erőforrás használat azonos eredmény mellett. Gazdasági haszon a megújult és versenyképesebb vállalati tevékenység által.

Zöld munkahelyek A megújuló energia szektor csak az EU-ban 1,2 millió munkahelyet hozott létre. A zöld munkahelyek növekedése 2000 és 2008 között évi 2,7%-os volt. 2020-ig a hulladékgazdálkodás és az újrafeldolgozás 400 – 700 ezer új munkahelyet teremthet az EU-ban. 2020-ig 1,4 – 2,8 millió új munkahely valósulhat meg az EU-ban. Az üvegházhatású gázok 30%-os kibocsátás csökkentése hatására az EU- ban harmadával csökkenne a munkanélküliség. Az alapanyagok hatékonyabb felhasználása szorosan összefügg az új, zöld munkahelyek létrehozásával. A „zöldebb” gazdaság több szakértelmet és odafigyelést igényel, ezért munkahelyeket teremt. Az EU jelenlegi célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ra. Ha az üvegház hatású gázok kibocsátását 30%-al csökkentenénk, az olyan mértékű ipar-megújulást idézne elő, amely hatmillió új munkahelyet teremtene, így az EU-ban harmadával csökkentené a munkanélküliséget.

Európai Bizottság közleménye 2014. júliusi Közlemény: „Úton a körkörös gazdaság felé: zéró hulladék program Európa számára” címmel: erőforrás-hatékonyság fokozása hulladék keletkezés minimalizálása gazdasági hatékonyság növelése Kapcsolódás: Európa 2020 program erőforrás hatékonysági kezdeményezés, hulladékgazdálkodási célkitűzések. Az Európai Bizottság 2014. július 2-án jelentette meg hivatalosan az „Úton a körkörös gazdaság felé: zéró hulladék program Európa számára” című közleményét. A közlemény összefoglalja az Európai Bizottság azon törekvéseit, melyek az erőforrás hatékonyság fokozására, a hulladék keletkezés minimalizálására, valamint ezzel együtt a gazdasági hatékonyság növelésére irányulnak. A közlemény szorosan kapcsolódik az Európa 2020 program erőforrás hatékonysági kezdeményezéséhez, valamint a kapcsolódó hulladékgazdálkodási célkitűzések szigorításához.

Körkörös gazdaság A lehető legtovább tartja körforgásban a természeti erőforrásokat. Minimalizálja a hulladékká váló anyagok mennyiségét. Változásokat követel meg: a gazdaságban, a termék megtervezésében, a gyártási folyamatban, a fogyasztói szemléletben. Már a tervezés szintjén kiiktatják a hulladékot. Újrahasznosítási technológiák fejlesztésének kiemelt szerepe. Habár a mostani lineáris gazdasági modellben is vannak még lehetőségek az erőforrás hatékonyság javítására, a hosszú távú megoldás csakis a körkörös gazdaságra való áttérés lehet. A körkörös gazdaság a lehető legtovább körforgásban tartja a természeti erőforrásokat, anyagokat, minimalizálja a ciklusból kilépő, hulladékká váló anyagok mennyiségét. A körkörös gazdasági szemlélet új megközelítést kíván a társadalom minden szereplőjétől, jelentős változásokat követel meg a gazdaságban, a termék megtervezésében, a gyártási folyamatban, a fogyasztói szemléletben. Az új megközelítésben már a tervezés szintjén iktatják ki a hulladékot, és ahelyett, hogy csak a termékek életciklusának végén alkalmazott megoldásokra támaszkodnának, rendszerint az értéklánc teljes hosszában alkalmaznak innovációt. Ezen túlmenően kiemelt szerepe van az újrahasznosítási technológiák fejlesztésének is.

A körkörös gazdaság elérése érdekében Módosítások: hulladék-keretirányelv, hulladéklerakó irányelv, csomagolási és csomagolóanyag-irányelv. 2025-től TILOS a műanyag, a fém, az üveg, a papír és karton, az egyéb biológiai lebomló hulladék LERAKÁSA. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 25%-át. A csomagolási hulladékok újrafeldolgozási arányának 70%-ra történő emelése. 2030-tól TILOS bármilyen, nem maradék hulladék LERAKÁSA. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 5%-át. A körkörös gazdaság elérése érdekében egyes uniós jogszabályok módosítása is szükséges, a jogalkotási javaslatok javarészt a hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosítása keretében Tilos az alábbi hulladékok lerakása 2025-től: hasznosítható hulladékok, beleértve a műanyag, fém, üveg, papír és karton és egyéb biológiailag lebomló hulladékok 2030-tól: bármilyen, nem maradék hulladék (a maradék hulladék sem anyagában, sem energetikailag már nem hasznosítható, így ártalmatlanítani szükséges) A nem-veszélyes hulladék lerakására szolgáló lerakóban ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg: 2025. január 1-től az előző évben keletkezett települési hulladék mennyiségének 25%-át, 2030. január 1-től az előző évben keletkezett települési hulladék mennyiségének 5%-át. A csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosítása A bemutatott javaslat alapján 2020-ra a tagállamoknak a keletkezett összes csomagolási hulladékra vonatkozóan, a hulladékok újrahasználatra történő előkészítését és újrafeldolgozási arányát legalább 60%-ra, 2025-re pedig 70%-ra kell növelni. Az erőforrás-hatékonysági cél elérését az Európai Szemeszter, valamint az EU 2020 Stratégia felülvizsgálata során kísérik figyelemmel.

Jövőkép Egy új, környezettudatosabb, anyag- és energiatakarékosabb, magas erőforrás hatékonysági szinttel működő újrafeldolgozó társadalom. A környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés, a környezetbarát, innovatív technológiák alkalmazásának előtérbe kerülése, a veszélyes anyagok használatának csökkenése. A hulladékra a társadalom, mint erőforrásra tekint majd. Csökken a hulladéklerakás, csak az a hulladék kerül lerakásra, amelynek a hasznosítása nem megoldható. A fenntarthatóbb termelés és fogyasztás, mint jövőkép megvalósítása szorosan összefügg a hulladékok kérdéskörével. A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot erőforrásként használunk fel? Az, hogy a hulladék problémát vagy erőforrást jelent-e majd, végső soron azon múlik, hogyan gazdálkodunk vele.

A jövőkép eléréséhez szükséges Hasznosítási arányok növelése. Hulladékképződés csökkentése. Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése. A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása. A hulladékkal való megbirkózás a megelőzéssel kezdődik. Az elérhető előnyök óriásiak, és előmozdíthatják egy olyan körkörös gazdaság irányába történő elmozdulást, ahol semmi nem vész kárba. A megelőzés az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát.

Hazai helyzet Magyarországon – hasonlóan az összeurópai viszonyokhoz – a felhasznált anyag és energia mennyisége jóval meghaladja az országban kitermelt mennyiséget, ezért hazánk jelentős behozatalra kényszerül, ezért kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak. Magyarország ellátás-biztonsági szempontból is kritikus anyag- és energiafelhasználása, valamint jelenlegi ökológiai lábnyoma szükségessé teszik a fenntarthatóbb gyakorlatok kialakítását, az erőforrás-hatékonyság növelése irányába való elmozdulást. A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében az intézkedéseket a megelőzés, újra használat, újrafeldolgozás, egyéb (különösen energetikai) hasznosítás, ártalmatlanítás (hulladék hierarchia szerinti) sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. Az elmúlt időszak legjelentősebb változása a hulladékgazdálkodás területén a 2008/98/EK sz. hulladék keretirányelv (HKI) nemzeti jogba történő átültetése. Ennek eredményeként megszületett a hulladékgazdálkodás új törvényi és végrehajtási rendeleti szintű szabályozása. Ez magába foglalta a hulladékgazdálkodás intézményrendszere és a közszolgáltatás átalakítását, továbbfejlesztését. A hulladékirányelv végrehajtására elkészült a 2014-2020. évekre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a részét képező Országos Megelőzési Program. A jogszabályi változások nyomán lehetővé válik, hogy teljesüljenek HKI előírásai az egyes hulladékáramok újrahasználati, újrafeldolgozási, anyagában történő hasznosítási és lerakási arányaira vonatkozóan. Forrás: FM Csökkent az évente képződő hulladék mennyisége a fő hulladékáramok mindegyikében. Nőtt az anyagában történő hasznosítás részaránya. Nőtt a hulladékok energetikai hasznosításának részaránya. Csökkent a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya.

A gazdaság zöldítése – stratégiai célok Az erőforrások további felhasználásának csökkentése. A környezeti terhelések, károk minimalizálása. A felhasznált erőforrások gazdaságba történő visszaforgatása. Az innováció fokozása. A partnerség, együttműködés kialakítása, fenntartása, az állami szerepvállalás növelése. A fogyasztói magatartás fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdítása. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodást támogató, egymással összefüggő stratégiák, programok (Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Országos Megelőzési Program, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia). A különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület, amelyekkel kapcsolatos stratégiákat össze kell hangolni. A felsorolt célok megvalósításával lehetővé válik a szükségletek fenntartható kielégítése, a természeti erőforrások védelme, a tiszta termelés ösztönzése.

Rendelkezésre álló források Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program: összesen 1 118 Mrd Ft. Kiegészítő források: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, Területfejlesztési Operatív Program. Az erőforrás-takarékosság és –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése intézkedések megvalósításában meghatározó szerepe van az EU támogatásoknak. A környezetvédelmi fejlesztések a 2014-2020 időszakban alapvetően a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) jelennek meg, de a környezetpolitika integrációja révén más operatív programok is jelentős mértékben hozzájárulnak, pl. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP), mely a környezettechnológiai innovációhoz, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítását támogatja, vagy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), mely a regionális fejlesztések támogatásait foglalja össze.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet !