Új nemzetállamok kialakítása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Az 1. világháború.
Nacionalizmusok kora és az olasz egység
Európa ( ).
Az es szabadságharc.
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
Az első világháború
Az I. Világháború Békekötések.
Előadó: Bordás Bertalan
Az 1848-as forradalmi hullám
A német egység és a polgári állam
Franciaország-Németország viszonya
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Úton az újabb háború felé
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Nemzetállamok kora Gyakorló feladatsor.
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
Az I. világháborút lezáró békék
Magyarország az első világháborúban
Párizsi kommün.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Bonaparte Napóleon.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
I. Az európai nagyhatalmi diplomácia és a forradalmak
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
A háború és következményei Magyarországon
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Az es forradalom és szabadságharc
Az abszolutizmus kora Magyarországon
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A török kiűzése – Magyarország a dunai monarchiában Savoyai Jenő Badeni Lajos Lotharingiai Károly XI. Ince pápa.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
Az els ő világháborút lezáró békeszerz ő dések. A nagyhatalmak céljai Anglia: a német gyarmatok megszerzése, és Fr.o. túlzott megerősödését gátolni Franciao.:
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
A Német-római Birodalom
Olasz katona, hadvezér, politikus
Az egységes olasz és német állam létrejötte
Közeledési kisérletek (Az önkényuralom csődje és a kiegyezés)
A nagyhatalmak.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KÜLFÖLDI VONATKOZÁSAI
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
A Német-római Birodalom és a pápaság
Az első világháború.
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Szövetségi rendszerek
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
A harmincas évek Európája
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Új nemzetállamok kialakítása Olasz és német egység

Az olasz egység létrejötte 1859-1866/1871

Európai körkép Franciaország (II. császárság) megerősödése (1856 párizsi béke) Ausztria gyengélkedése (É-Itália) Anglia gyarmatosít (balance of power)

Előzmények 1820-as évek carbonari-mozgalom Nacionalizmus megerősödése görög szabadságharc példája (francia, angol segítség)

Lehetőségek forradalmi úton köztársaság 1848-ban megbukott (Mazzini, Garibaldi) Radeczky leveri 2. dinasztikus úton: szárd-piemonti királyság Savoyai-dinasztia (Károly Albert, II. Viktor Emanuel) 1848 tanulsága: nagyhatalmi támogatás szükséges liberális alkotmány, önálló hadsereg (részvétel a krími-háborúban) egyesítési hagyomány

megosztott Itália

I. szakasz 1859 Közép-Itália megszerzése 1852 Cavour gróf piemonti miniszterelnök Il Risorgimento-ban az egyesítés hirdetése (Risorgimento-mozgalom) 1858 Plombiéres-i titkos szerződés III. Napóleonnal - francia segítség osztrák támadás esetére - Savoya hercegség és Nizzai grófság feladása dinasztikus házassággal megpecsételik

Piemonti, francia provokáció az Alpokban (Garibaldi) az osztrákok ellen 1859. április osztrák támadás (Gyulai Ferenc) közép-itáliai fejedelemségek csatlakozása Piemonthoz 1859. június Magenta, Solferino francia győzelem (vasút, hátultöltős puska) Jean Henri Dunant - Vöröskereszt 1859. július Villafranca fegyverszünet csalódás a piemontiaknak, túlzott megerősödés veszélye

II. szakasz 1860-1861 D-Itália csatlakozása 1860. tavasz Garibaldi Marsalánál (Szicília) partra száll, Palermo irányába halad a „vörösingesekkel” „Egységes Olaszország vagy a halál” 1860. szeptember Nápoly, É felé halad Garibaldi II. Viktor Emanuel seregei Róma felé tartanak Kézfogás Garibaldival Rómában és elbocsátja őt 1860. október: D-Itália csatlakozik

III. szakasz (1866) Velence megszerzése 1866 porosz-olasz szerződés: Ausztria megtámadása Veneto tartományért 1866 Custozza olasz vereség, Königgrätz porosz győzelem 1866 bécsi béke: Veneto Olaszországé

IV. szakasz (1862-1871) Róma megszerzése 1862 Garibaldi sikertelen kísérlete Róma elfoglalására 1867 Garibaldi 2. kísérlete Róma elfoglalására (francia katonák megvédik a pápai államot) 1870 Róma piemonti elfoglalása (francia-porosz háború) 1871 Róma az olasz főváros IX. Piusz (I. vatikáni zsinat) bezárkózik Vatikán Államba 1929 lateráni egyezmény: Vatikán Állam és az olasz egység kölcsönös elismerése

Egységes Olaszország Kulturális, nyelvi megosztottság, széthúzás összetartó erő: Savoyai-dinasztia (monarchia) Egység: egységes piac Iparosítás, de hiányzó ásványkincsek (szén, vasérc) Gazdasági-fejlettségbeli különbségek: É: iparosodott, D: latifundiumok, agrár Fejlett iparágak: textilipar, autógyártás, élelmiszergyártás, elektromosipar (vízierőművek az Alpokban)

Német egység 1866-1871

Előzmény Német Szövetség (Deutscher Bund) 1815-1866 német nyelvű államok szövetsége (1806) Német Római Császárság utódja Ausztria és Poroszország is tagja volt 35 állam

Lehetőségek forradalmi út: 1848 frankfurti birodalmi gyűlés pángermanizmus demokratikus, liberális úton sikertelen (porosz uralkodó szétkergeti) 2. dinasztikus út „kis német” egység „nagy német” egység

Kis német egység porosz út = kis német egység Hohenzollern-Sigmaringen dinasztia Alkotmányos monarchia, parlament, pártok, liberálisabb Nincs államadósága Iparosítás, kicsi de fejlett ipar (Krupp, Zeiss, Siemens) Vámunió, vasúthálózat Kevés nemzetiség (lengyel, kasubok, szorbok, litvánok) Nagy a hadsereg befolyása (porosz militarizmus) modern

Nagy német egység Osztrák út = Habsburg dinasztia Abszolutizmus Államadóságok Viszonylag fejletlen ipar (Cseho., Stájerország, Alsó-Ausztria, Vorarlberg) vas-és acélgyártás, textilipar Nemzetiségek (szlávok, magyarok) Nemzetek feletti hadsereg, de nem modern

Poroszország kiterjesztése? vagy az egység megvalósítása? Német egység = Poroszország kiterjesztése? vagy az egység megvalósítása?

Német egység „Vérrel és vassal összekovácsolt” Nem liberális úton, hanem a konzervatív Bismarck (1862 porosz miniszterelnök) reálpolitikája által

Előkészületek parlament feloszlatása (nem demokratikus út) 1862-65 fegyverkezési program: hátultöltős puska, huzagolt csövű ágyú, általános hadkötelezettség (legmodernebb hadsereg) Diplomáciai előkészületek Oroszország: 1863-ban segít leverni a lengyel felkelést (II. Sándor semlegességet ígér) Ausztria: szövetség Olaszországgal (magyar légió – Kossuth – megjelenik az osztrák határon) Velence Anglia: gyarmatokkal foglalkozik, szükséges egy erős Németország Franciaország ellensúlyozására Franciaország: ködös, be nem tartott területi ígéretek a Rajna mentén

I. szakasz 1866 É-Német Egység 1864 Dánia ellen (Schleswig–Holstein) porosz-osztrák közös győzelem 2. 1866 osztrák-porosz háború Ausztria támad (provokáció) Benedek tábornok porosz fegyverzetbeli fölény Moltke vezetésével (villámháború) Königgrätzi csata: porosz győzelem Olaszok veszítenek, de megkapják Velencét 1866 bécsi béke: nincs területi változás, de nincs nagynémet egyeség (semlegesség egy francia-porosz konfliktus esetén) Észak Német Államszövetség Poroszország vezetésével, a déli államok katonai szövetségével

II. szakasz 1870-71 Romló francia-porosz viszony Franciaország nem kap területeket Spanyol trón-kérdése: Hohenzollern-Sigmaringen Lipót jelölése

1870-71 francia-porosz háború francia támadás „idősebb” Moltke villámháború Sedan, Metz francia vereség (dél német államok csatlakozása) III. Napóleon kapitulál Technika szerepe: vasút (hálózatos, centrális), hátultöltős és huzagolt csövű puska és ágyú (Krupp), kartácslövő (géppuska elődje) 1871 Párizsi kommün: nemzeti felkelés a németekkel szemben, demokratikus munkásállam kikiáltása, kommün véres leverése 1871. május 1871 III. francia köztársaság

II. Császárság 1871-1918 1871. január 18. versaillesi tükörterem: I. Vilmos császárrá koronázása Német Császárság kikiáltása 1871. május frankfurti béke: Elzász és Lotaringia Németországé 5 milliárd frankos jóvátétel

Német Császárság szövetségi állam

A német egység következményei Német gazdasági fellendülés (Gründerzeit) francia jóvátételből infrastruktúra-fejlesztések Francia gazdaság lemaradása Francia revans-szellem, németellenesség (Erbfeind) Kiegyezés OMM Olasz egység befejeződése (Velence, Róma)