Bonaparte Napóleon 1769-1821.

Az előadások a következő témára: "Bonaparte Napóleon 1769-1821."— Előadás másolata:

1 Bonaparte Napóleon

2 A jakobinusok uralma után az új nemzetgyűlés visszatért a polgárok nyugalmát és biztonságát tiszteletben tartó politikához. Az államhatalom mégsem volt erős. Hol a királypártiak akarták visszaszerezni a hatalmukat, hol a szegényebbek lázadoztak.

3 A belső és külső fenyegetettséggel szemben a kormány elsősorban a hadseregre támaszkodhatott. Az elmúlt évek állandó háborúskodásában és a forradalom viharában rengeteg fiatal, tehetséges fiúból lett magas rangú katonatiszt. Így emelkedett Bonaparte Napóleon csillaga is.

4 Napóleon kisnemesi családban született Korzika szigetén
Napóleon kisnemesi családban született Korzika szigetén. Párizsban katonai iskolát végzett, ahol kitűnt rátermettségével. A királyi hadseregben mégsem vihette volna sokra, hiszen itt csak főnemesek érhettek el magas tisztségeket.

5 A forradalom idején viszont több győztes csatát vezetett az angolok és az osztrákok ellen, így hamarosan tábornok lett. Egyiptomban harcolt az angolok ellen, amikor értesült az újabb otthoni zűrzavarról. Hadseregét hátrahagyva - és az angol hajókat kicselezve – gyorsan hazavitorlázott,és katonáival a törvényhozó hatalom képviselőit egyszerűen szétkergette (1799). Első konzulnak neveztette magát. – valójában Franciaország egyeduralkodója (diktátora) lett.

6 Az első konzul mindenekelőtt békét kötött Angliával és Ausztriával
Az első konzul mindenekelőtt békét kötött Angliával és Ausztriával. Napóleon irányításával új törvénykönyvet alkottak. Ez a Code Napoléon. A törvénykönyv biztosította a személyi szabadság (a polgári szabadságok) és a magántulajdon védelmét. A mű később az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett.

7 Napóleon kormányzása alatt megerősödött a pénz értéke, a francia pénz (frank) az egész XIX. Században kedvelt fizetőeszköznek számított Európa – szerte.

8 Sokan megcsúfolva látták a felvilágosodás eszméjét és a forradalmi célokat a császárkoronázásban. Beethoven a nagy német zeneszerző eredetileg Napóleonnak ajánlotta III. szimfóniáját, de amikor értesült a koronázásról, visszavonta az ajánlást.

9 Az Anglia és Franciaország között megkötött béke nem volt tartós
Az Anglia és Franciaország között megkötött béke nem volt tartós. A két nagyhatalom eleinte egymás gyarmataira támadt, majd sor került a közvetlen összecsapásra is. Napóleon úgy tervezte, hogy hadseregével partra száll Angliában. A tengeri ütközetre a Trafalgár – foknál került sor (1805).

10 Napóleon újabb győzelmeket aratott Ausztria és Poroszország felett, s ezzel hatalma csúcsára ért. E két országot arra kényszerítette, hogy szövetségre lépjenek vele.

11 Napóleon Angliával viszont nem bírt
Napóleon Angliával viszont nem bírt. Hiába tiltotta meg Európa minden államának, hogy Angliával kereskedjenek (ez volt az úgynevezett kontinentális zárlat), a tilalmát kijátszották.

12 1812 nyarán Napóleon közel félmilliós hadsereggel benyomult Oroszországba. Az orosz hadsereg főparancsnoka, Kutuzov herceg elsősorban országa hatalmas méreteit használta ki: folyamatosan visszavonult, és elkerülte a döntő csatát.

13 Az orosz parancsnok végül Moszkva mellett, Borogyinónál csatát vállalt
Az orosz parancsnok végül Moszkva mellett, Borogyinónál csatát vállalt. A csata nem döntötte el a hadjáratot. Az orosz hadsereg visszavonult, feladta Moszkvát is, de Napóleon hiába várt a cár békeajánlatára. Egy hónap várakozás után Napóleonnak ki kellett adnia a parancsot a visszavonulásra.

14 Az orosz hadjárat után Anglia és Oroszország szövetkezett Napóleon által legyőzött országokkal. A francia császár szinte egész Európával szembe találta magát – ban, a lipcsei népek csatájában döntő vereséget szenvedett a kétszeres túlerőben lévő ellenségtől.

15 A száműzött Napóleon egy évet töltött Elba szigetén
A száműzött Napóleon egy évet töltött Elba szigetén. Titokban levelezett otthoni híveivel, és így tudta, hogy Franciaországban sokan számítanak a visszatérésére. Megszervezték a szökést is. A korzikai az angol őrséget és hajókat kijátszva ezer emberével partra szállt Dél-Franciaországban.

16 Napóleon lipcsei veresége utáni évben, 1814 – ben békekongresszust hívtak össze Bécsben. A tárgyalásokat az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király vezette. A kongresszus egyik célja a háború utáni határok megállapítása volt, a legfontosabb célt azonban az újabb forradalmak elleni összefogás jelentette.

17 Az uralkodók kötelezettséget vállaltak arra, hogy feudális királyságaikat egymást segítve, örökre fenntartják, a forradalmi és az alkotmányos mozgalmakat leverik. Így alakult meg 1815 – ben a Szent Szövetség.