Jogszabályváltozások 2011 Dr. Lázár József Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 2011. január 25.

Témák Személyi jövedelemadó Járulék EHO Adózás rendje Társasági adó

Személyi jövedelemadó

Alapelvek A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításának fő céljai: az adóterhelés csökkentése: összevont adóalapba tartozó és külön adózó jövedelmek után – néhány kivétellel - egykulcsos (16 %) adókötelezettség a családok támogatása már az első gyermek vállalásától az adózás egyszerűsítése

Értelmező rendelkezések Adóterhet nem viselő járandóság többségében adómentes részben nem bevétel („mentesített jövedelem”) esetenként adóköteles – hallgatói munkadíj Hivatali, üzleti utazás látszólagos üzleti utak kizárása

Adóalapba nem tartozó bevételek A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: amelyet magánnyugdíjpénztári tagdíj címén a magánszemély helyett más fizet meg a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő juttatást - eddig egyéb jövedelem a Magyar Köztársaságban az adó alól mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani

Az adó megállapítása munkáltatói adómegállapítás útján Bevallási kötelezettség teljesítése munkáltatói adómegállapítás útján önadózással - adóhatósági közreműködés nélkül - állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás - új lehetőség (11/A. §):adónyilatkozat

Adónyilatkozat I. kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és Bevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be a magánszemély, ha: kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és - a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1.000 Ft-nál - tételesen nem számolt el költséget, - bevételét annyiban csökkenti, ahogy korábban adóelőleg nyilatkozatában jelezte - családi kedvezményt nem oszt meg - Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz

Adónyilatkozat II. kizárólag kifizetőtől szerzett jövedelmet, és kifizetésenként a 100e Ft-ot nem haladta meg az adót, adóelőleget a kifizető levonta - tételesen nem számolt el költséget bevételből levonást nem vesz igénybe a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást nem vesz igénybe Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta

Adónyilatkozat III. egyrészt munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet, és a levont adó, adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1.000 forint másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, megfelel az egyéb feltételeknek összes jövedelme a jogosultsági határt nem haladja meg, és adójóváírást nem érvényesít

Adónyilatkozat IV. Május 20-ig Adatok: személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító összes adóköteles jövedelem együttesen személyi jövedelemadó összege levont adóelőleg

Adónyilatkozat V. Bevallásnak minősül, ha többfélét ad be, az első az érvényes Ha munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, erről a lehetőségről is tájékoztatnia kell az adózót

Adónyilatkozat VI. - a munkáltatónak, a kifizetőnek a kifizetésről szóló igazoláson tájékoztatnia kell a magánszemélyt arról, hogy jogosult-e adónyilatkozat megtételére - a magánszemély az adómegállapítás bármely esetében rendelkezhet az adójának 1-1 százalékáról - nem kell bevallást beadni, ha a magánszemély nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani

2010. évről benyújtandó SZJA bevallás Munkáltatói adómegállapítás Egyszerűsített bevallás Teljes adattartalmú bevallás

Nem önálló tevékenység Utazási költségtérítés hazautazás költségtérítése nem csak hétvégén Végkielégítés megosztási szabály megszűnt aki 2010. évben érvényesítette a megosztást, tovább viheti a következő évre

Az összevont adóalap Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(előleg)alapjának meghatározásánál 2011-ben még megmarad az adóalap-növelő összeg („szuperbruttósítás” intézménye) 2012-ben a megállapított adóalap kiegészítés 50 százaléka 2013-tól megszűnik

Családi kedvezmény Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély megoszthatóság szabálya (házastárs, élettárs)

Családi kedvezmény Kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető Mértéke, ha az eltartottak száma: - egy és két fő: 62 500 Ft/jogosultsági hónap/kedvezményezett eltartott három és több 206.250 Ft/jogosultsági hónap/kedvezményezett eltartott

Adójóváírás Az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint - évi 2 millió 750 ezer forintig csökkenő összegben 3 millió 960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig jogosultsági hónap: az a hónap, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg

Adójóváírás II. A magánszemély összes jövedelme: összevont adóalapba tartozó és külön adózó, bevallási kötelezettséggel járó jövedelme, kivéve: - az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó, összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget - az osztalékelőleget a kifizetés évében (véglegesen megállapított osztalék lesz része az összes jövedelmének)

Adókedvezmények I. a személyi és őstermelői kedvezmény változatlanul és jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe az átmeneti rendelkezések alapján járó tandíj, felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető

Adókedvezmények II. Adókedvezmények igénybevétele: a magánszemély által megjelölt sorrendben ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye 2. személyi kedvezmény 3. őstermelői kedvezmény 4. egyéb

Rendelkezés az adóról Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj - előtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka (korábban 30 százaléka) erejéig lehet Lekötött számlakövetelés, prevenciós szolgáltatás kedvezménye - önsegélyező pénztár is

Adóelőleg nyilatkozat I. egyszerűsödnek az adóelőleg megállapítási szabályok az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is a magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, illetve súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat

Adóelőleg nyilatkozat II. Adójóváírás („alap”) a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt Kiegészítő adójóváírás figyelembevétele: a magánszemélynek nyilatkoznia kell az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez

Adóelőleg nyilatkozat III. Különbözeti bírság: adókedvezmény, adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, és ennek következtében befizetési különbözet keletkezik tételes költségelszámolásra vonatkozóan magasabb költség levonását kérte az igazoltan elszámolhatónál csak akkor, ha a költségkülönbözet > 5%, vagy a befizetés > 10.000 Ft

Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni értéke (64./A § (7) bek.) Olyan kamatjövedelem (pl. nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), amelyből az adó levonása nem lehetséges (65. § (1) bek. c) pont) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő és béren kívüli juttatások értéke (70. §, 71. §)

Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap Kamatkedvezményből származó jövedelem (72. § (2) bek.) Települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást nem a feltételül szabott célra, vagy egyáltalán nem hasznosítja (74/A § (5) bek.) Ha a nyereményből származó jövedelem nem pénz, hanem más vagyoni érték (76. § (3) bek.)

Ingatlan átruházás I. Megszerzésre fordított összeg: illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem esetén megszerzésre fordított összeg: öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka

Ingatlan átruházás II. Több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket kell figyelembe venni Ha a megszerzésre fordított összeg a rendelkezések szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni azzal, hogy ez esetben más kiadás költségként nem számolható el

Tőkejövedelmek Kamatjövedelem ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből az adót nem lehet levonni, az adóalap a szokásos piaci érték 1,19-szerese Osztalékból származó jövedelem megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni 2010. évi eredmény után is

Kifizetőt terhelő adó A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások a béren kívüli juttatások mindkettő után az adó a kifizetőt terheli a juttatások utáni adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, adó mértéke 16% Utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz akkor, megállapítható, mely termékre, szolgáltatásra szól és megfelel az Szja tv. 70-71. §-nak

Nem béren kívüli juttatások I. Részben a korábbi természetbeni juttatások Új elemek: adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetőség csekély értékű ajándék, ha - legfeljebb évi három alkalommal - meghatározott személyi kör kapja

Nem béren kívüli juttatások II. Felek közötti jogviszonytól függő juttatás lett a sportcélú juttatás a személyszállítási szolgáltatás a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás nem foglalkoztató részéről történő juttatás

Nem béren kívüli juttatások III. Reprezentáció, üzleti ajándék A fogalmak lényegében megegyeznek a korábbi szabályozással, kivéve: üzleti ajándék: minimálbér 25%-ig reprezentáció: nevesítve, ha más célt takar, nem tekinthető reprezentációnak Nem béren kívüli juttatások után 27% EHO

Béren kívüli juttatások I. Adó mértéke 16 százalék Alapja a jövedelem 1,19-szerese A juttatást egyéb közteher nem terheli

Béren kívüli juttatások II. Új elemek: Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályozás kormányrendeletben évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói támogatással internet használat - havi legfeljebb 5000 forintig adható

Béren kívüli juttatások III. Változatlan elemek: étkezési utalvány üdülési csekk iskolakezdési támogatás iskolarendszerű képzés támogatása helyi bérlet juttatása szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás

Béren kívüli juttatások IV. Étkezési utalvány lehet hideg és meleg is Iskolarendszerű képzés feltételei szigorodtak A magánnyugdíjpénztári tagdíj - kiegészítés kedvezményezése megszűnik - munkaviszonyból származó jövedelem Egyéb pénztári utalások megmaradnak

Adómentes juttatások I. adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, gyes, anyasági, illetve gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig) új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja

Adómentes juttatások II. Elemi kár, katasztrófa esetén a kárt szenvedett munkavállaló részére, munkáltató által adott segély (pl: árvíz sújtotta térségben lakás, lakóház újjáépítésére) Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea Visszamenőleges módosítás - 2010.január 1.

Adómentes juttatások III. Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet ha a juttató sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, nincs összeghatár egyéb kifizető esetén legfeljebb évi 50 ezer forint/magánszemély összegig

Ingatlan-bérbeadás I. Ingatlan bérbeadás megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási (2010-ben 25 %-os) lehetősége 2011-től - nem egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok

Ingatlan-bérbeadás II. Egyéni vállalkozó ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely szolgáltatásból származó jövedelme után „magánszemélyként” is adózhat választási lehetőség Önálló tevékenység esetén értékcsökkenés elszámolható (tételes költségelszámolás esetén) Adószám nem minden esetben szükséges

Ingatlan-bérbeadás III. Adószám alóli mentesülés feltételei: A bérbeadó: kizárólag bérbeadási tevékenységet folytat nem egyéni vállalkozó ingatlan bérbeadási tevékenységét áfa mentesen végzi (nem választott áfa fizetést) nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal

Egyéni vállalkozók adózása I. 500 millió forint adóalapig 10%, felette 19% adókulcs Feltétel nincs Átmeneti rendelkezések (adóalap, adóelőleg megosztása) 2010. év átmeneti időszak 2010. január 1 - június 30. - 50 millió forint adóalapig 10%, felette 19% - kedvezményes adókulcs feltételeit teljesíteni kell 2010. július 1 - december 30. - 250 millió forint adóalapig 10%, felette 19%

Egyéni vállalkozók adózása II. Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét - kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok

Egyéni vállalkozók adózása III. Ügyvédek, közjegyzők Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-től szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja

A Tbj. törvény 2011. évi változása A 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. § (2) és (7) bekezdését, 30/A. § (2) és (5) bekezdését a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. január 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni

Fogalmak, értelmező rendelkezések Fogalomváltozás: magán-nyugdíjpénztár tagja csak az önkéntes döntéssel csatlakozó megszűnt a tagságra kötelezett pályakezdő fogalma

Fogalmak, értelmező rendelkezések Járulékalapot képező jövedelem kifizetőt terhelő adóval adózó jövedelmek (nem béren kívüli juttatások) után EHO kötelezettség természetbeni juttatás, kisösszegű kifizetés megszűnt csak az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem-nincs változás béren kívüli juttatások sem képeznek járulékalapot

Fogalmak, értelmező rendelkezések Minimálbér tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetendő legkisebb személyi alapbér („klasszikus minimálbér”) főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetén a hónap első napján érvényes garantált bérminimum, ha a személyesen végzett tevékenysége legalább középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget igényel

Járulékalap Társadalombiztosítási járulék alapja foglalkoztató - ténylegesen kifizetett jövedelem társas vállalkozás által a társas vállalkozó után - ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér Egyéni vállalkozó - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér EVA alany - minimálbér

Járulékmértékek Foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék 27% 24% 3% nyb.járulék eb. és munkaerő- piaci járulék 1,5% 0,5% 1% természetbeni pénzbeli munkaerő-piaci járulék

Járulékmérték Egyéni nyugdíjjárulék 10% Magán-nyugdíjpénztári tagdíj 2010.november 1 - 2011. december 31. között 0% Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés nem változott Egyéni járulék felső határa 21.000 Ft/nap

Az EHO törvény változásai

Az EHO törvény változásai EHO mérték nem változik: 27 %, 14% Szja módosítással összefüggő módosítások Kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték esetén 27% EHO Lakás bérbeadás esetén az állandó lakóhely mint mentességi ok megszűnt Kivét-kiegészítés, személyes közreműködői díj-kiegészítés, ki nem vett osztalék hatályon kívül

A Pftv. változása A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

A Pftv. változása START Plusz, START Extra kártya igénylése legkésőbb 2011. december 31. a munkaadót a kedvezmény 2013. december 31-ig illeti meg START EXTRA START Régió program megszűnik - a megkötött megállapodások alapján a kedvezmény igénybe vehető tartósan álláskereső helyett 3 hónapig nyilvántartott álláskereső

Részmunkaidős kedvezmény Részmunkaidős foglalkoztatás egy munkakört két munkavállaló töltsön be kedvezményezett a visszatérő munkavállaló, és aki helyettesítette, vagy újonnan vették fel (azonos vagy hasonló munkakör) 20-20 órás heti munkaidő

Részmunkaidős kedvezmény A feltételeket 1 évig kell teljesítenie Átlagos állományi létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző három hónaphoz képest növeli és a foglalkoztatás alatt is megtartja, kivéve Távozó nem tartozott az átlagos állományi létszámba, vagy Munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg

Részmunkaidős foglalkoztatás Kedvezmény mértéke: 27% társadalombiztosítási járulék helyett a bruttó munkabér után: - a foglalkoztatás három évében 20% Kedvezmény felső határa: minimálbér 200%-a A felső határ feletti jövedelem után a járulékot az általános szabályok szerint kell fizetni

A Tao. törvény változásai

Adóalanyok Új adóalany => európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) elsődleges feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása és annak nem gazdasági alapon való működtetése Az ERIC elsődleges feladatának kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is folytathat Külföldi szervezet

Adóalap kedvezmény Magyar Kármentő Alap A Kármentő Alap által kiadott igazolás birtokában, a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társasági adóalap Az adóalap-kedvezmény már a 2010-ben adott támogatásokra, juttatásokra is alkalmazható A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás miatt keletkező költség, ráfordítás nyilatkozat nélkül is elismert költségnek minősül

Adó mértéke 2011 500 millió forint adóalapig a 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adókulcs továbbra is 19 százalék 2013 2013. január 1-jétől általános jelleggel a 10 % az adókulcs

Egyéb változások Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a külföldi személy fizetendő adójára vonatkozó minimum 10 százalékban kerül meghatározásra Szokásos piaci ár meghatározása A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre kiegészül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség megosztásos módszerrel Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés apportálásakor, a részesedés kivezetése miatt elszámolt ráfordítást meghaladó bevétel után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény

Feltöltési kötelezettség Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő Változás 2010. december 16-tól a 2010. évi adókötelezettségre is alkalmazni kell

Adózás rendje

Bevallás Bevallási késedelem bejelentése magánszemély (ha nem vállalkozó, vagy áfa alany) önhibáján kívül nem állnak rendelkezésre a bevalláshoz szükséges iratok előzetes bejelentés-bevallás együtt igazolási kérelem-mulasztási bírság moratórium

Adófizetés Elektronikus úton is lehet majd adót fizetni (ún. EFER rendszer) Köztartozásmentes adózói adatbázis: továbbra is ugyanazok a feltételek (nem kell vámhatóságtól adatot kérni), de a hiánypótlásra 5 helyett 10 nap van Túlfizetés visszaigénylés csak akkor, ha nincs bevalláshiány

Adófizetés Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre. Emiatt az „egymás közötti elszámolásra” a régi szabályok érvényesek (jóváírás napja a megfizetettség napja) Eho kiutalás Szja bevallásból

Önellenőrzés, adatátadás Önellenőrzés ellenőrzés megkezdése előtt: csak ha az önellenőrzési bevallást az ellenőrzés kezdete előtt elküldték, postára adták Más adatbázisban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, egyes adatokat ingyenesen beszerezheti Adatszolgáltatás a Bevándorlási Hivatalnak

Adatszolgáltatás Nyugdíj mellett dolgozók adatainak átküldése az ONYF-hez (nyugdíjas EVA-s egyéni vállalkozók esetén is) Önkormányzat adatot szolgáltat az elhunyt hozzátartozóinak adatairól az adómegállapításhoz Nyomozóhatósági megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra Támogatás folyósítójának is szolgáltathat adatot a NAV

Adóigazolás Marad az együttes adóigazolás. Nem két kérelemnek minősül (egyszeres illeték) Adóigazolás kiadására nyitva álló határidő: 30 napról 8 napra csökken

Hatósági eljárás Több meghatalmazott: adóhatóság annak kézbesít, akit az adózó megjelölt. Ha nem jelölt meg, bárkinek Vagyonszerzési illeték kiszabására nyitva álló határidő: 60 nap

Végrehajtás Végrehajtható okirat a bírósági eljárási illeték megfizetésére felszólító döntés Visszatartás mellőzése: magánszemélynél is lehet, ha megélhetés veszélyeztetéséről van szó Késedelmes fizetés utáni inkasszó: a visszatérítésnél nincs kamat

Elévülés Elévülés: nyugszik a halál napjától a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig 6 hónappal meghosszabbodik, ha felügyeleti intézkedés miatt új eljárást kell lefolytatni

Köszönöm a figyelmet!